Gomba/Ehető gombák/Szekszárdi csiperke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Ehető gombák/Szekszárdi csiperke szócikkből átirányítva)


Gombák

Szekszárdi csiperke

Szekszárdi csiperke
(Agaricus litoralis, Syn: Korábban: Agaricus maskae; Agaricus spissicaulis )
Más neve(i): Nyomott tönkű csiperke

Étkezési érték: ehető gomba. Ízletes, értékes gomba.

A szekszárdi csiperke a csiperkék nemzetségébe tartozó, ehető gombafaj. Elterjedési területe Észak-Amerika, Észak-Afrika és Európa. Magánosan vagy kis csoportokban fordul elő akácosok szélén, száraz réteken, legelőkön, májustól novemberig. Magyar nevét Szekszárd környéki gazdag termőhelyéről kapta.

Jellemzői

A szekszárdi csiperke szaprotróf[1] gomba, a tápanyag dús talajt kedveli. A fiatal példányok kalapja félgöbölyű, kissé szögletes, átmérője 5–13 cm. Később kiterül, majd közepén kissé benyomódik. A kalap széle sokáig aláhajló.
Felszíne fehér vagy szürkésfehértől halvány barnáig terjedő színű, szürkés-rózsaszín vagy halványsárga foltok tarkítják. Mozaikszerűen szürkésbarna pikkelyekkel borított.
A szabadon álló lemezek fiatalon fehéres rózsaszínek, később barnás rózsaszínek vagy barnák, élük világosabb.
Vaskos, kihasasodó tönkje 12–20 mm átmérőjű, 25–70 mm hosszú, alján elvékonyodhat, gyökérszerű gombafonálkötegben végződhet. Kb. a tönk felénél található vékony, szélesen elálló gallérja sokszor sugarasan szétszakadozik.
Illata kellemes, fűszeres, de nem emlékeztet a sok csiperkefajra oly jellemző ánizs- vagy mandulaillatra. Tömör, fehér húsa felvágva halvány rózsaszínre vagy sárgásbarnára színeződik.
A spórapor sötét, csokoládébarna, a spórák ellipszoid alakúak, 6,5-8,5×5-6,5 mikronosak.


Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Szekszárdi csiperke témájú médiaállományokat.
  1. Szakácskönyv/Tudnivalók/Gombákkal kapcsolatos fogalmak#cite_note-100