Ugrás a tartalomhoz

Növények/J/Jávai rózsaalma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Dzsambu szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3987 bájt

Növények

Jávai rózsaalma

Jávai rózsaalma
levelei
virága
Jávai rózsaalma
(Syzygium cumini, Syn: -)
Más neve(i): Dzsambu, rózsaalma, dzsambu, jambóza, jaamun, jambul, jambolan, malabar plum, indian blackberry,


A jávai rózsaalma a mirtuszvirágúak rendjébe és a mirtuszfélék családjába tartozó faj.
Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Malajziában és trópusi területeken világszerte termesztik. Magas, örökzöld fa.
A növény trópusi és meleg szubtrópusi klímában él az egyenlítői területeken, körülbelül 2000 m magasságig. A mérsékelten szárazságtűrő, dekoratív fát házikertekben vagy gyümölcsösökben nevelik, és többnyire magról szaporítják. A növények 4 éves korban fordulnak termőre; a kifejlett fák évente alig több mint 2 kg bogyót hoznak, amelyet érett állapotban szednek le. A termések nyomásra érzékenyek, és gyorsan el kell fogyasztani őket.
Az örökzöld, sűrű lombú, terebélyes cserje vagy fa elérheti a 12 m magasságot. Átellenes állású, csüngő levelei bőrneműek. A levéllemez színén sötétzöld és erősen fényes, fonákján világoszöld és fénytelen, fiatalon vöröses, keskeny- vagy tojásdad-lándzsás, ékvállú, hosszan kihegyezett és gyengén csipkés szélű, mérete 25 x 6 cm. A felső oldalán barázdás levélnyél legfeljebb 1 cm hosszú. Az illatos virágok 4-5-ösével hajtásvégi, rövid bogernyőkben fejlődnek. A 4 csészecimpa széles, félkör alakú, 0,6 x 1,2 cm nagyságú, a 4 kerekded szirom krémfehér vagy sárgászöld, erősen homorú (2 x 1,5 cm). Legfeltűnőbb a 200-400, legfeljebb 4 cm hosszú, borotvaecsetként mereven szétálló, világossárga porzó.
Termése hosszú kocsányú, gömbölyded vagy tojás alakú bogyó, amely érett állapotban sárgászöld vagy világossárga, 4-5 cm nagyságú. A termés csúcsán a 4 előreirányuló csészelevél koronaszerűen marad fenn. Vékony, áttetsző, sima és fénylő héj burkolja a legfeljebb 5 mm vastag, sárgásfehér, szilárd, mérsékelten leves terméshúst, amely gyengén, édeskésen savanyú ízű és rózsavirág-illatú. A tágas központi termésüregben 1 gömbölyded vagy 2 félgömb alakú (ritkán 4) barna, kemény, kb. 2 cm nagyságú, érdes héjú mag helyezkedik el.


Tartalmaz:→ gallo- és ellagtannin, betulasav, friedelin, epifriedelanol, szitoszterol, eugenin, magban még kvercetin, kb. 0,4% illóolaj, jambolin-glikozid, gyanta


Gyógyhatása(i): kéreg összehúzó hatású (adstringens), vérhas, epebántalom, (bronchitis), a hörgők rohamokban jelentkező, nehézlégzéssel járó görcsös szűkülete (asthma) gyógyítására. Mag összehúzó hatású (adstringens), cukorbaj ellen. Homeopathia is felhasználja.
Felhasználjuk: nyers gyümölcsként frissen fogyasztják, cukorral főzve desszertet készítenek belőle, vagy kandírozzák. Zamatosabb termésekkel vagy citromlével ízesítve a jambózából konzervet, zselét, lekvárt vagy szirupot készítenek. Desztillált leve nagy értékű rózsavizet szolgáltat.
Ellenjavallat: A fa magjai és vegetatív részei mérgezők.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea

Magyar Wikipédia: Jávai rózsaalma
A Wikimédia Commons tartalmaz Jávai rózsaalma témájú médiaállományokat.