Állatok/Szöcskék/Szemölcsevő szöcske
(Decticus verrucivorus szócikkből átirányítva)
Állatok
Szemölcsevő szöcske
Szemölcsevő szöcske
- (Decticus verrucivorus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A szemölcsevő szöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe a szöcskék családjába és a fürgeszöcskék alcsaládjába tartozó faj.
- Elterjedési területe egész Európa és Ázsia, Szibériáig. Észak felé egyre ritkább. Az Alpokban 2000 méter magasságig feljut. Állományai az intenzív mezőgazdasági művelés következtében erősen csökkennek.
- A szemölcsevő szöcske 2,2–4,5 centiméter hosszú, egyike a legnagyobb hazai „éneklő” egyenesszárnyúaknak. Teste zömökebb, mint a zöld lombszöcskéé. Színezete sárga, zöld vagy barna, de minden esetben sötét foltokkal. Az alsótest világosabb, általában sárga. Hosszú tojócsöve gyengén felhajlik. Szárnyai messze túlérnek a potrohon, nőstényeknél viszont csupán a hosszú tojócső közepéig. Szárnyain legtöbbször négyzet alakú, sötétbarna foltok láthatók.
- A rovar kiválóan képes repülni, amit veszély esetén meg is tesz. A hangképző szervek, mint általában a fürgeszöcskéknél, az elülső szárnyakon helyezkednek el, és úgy működnek, mint egy fésű, amelyet valami éles szegélyen végighúznak. Csápja mintegy testhosszúságú. Az elülső lábszárak belső oldalán 4 tüske van. A hátulsó lábpáron a combok hosszúak, jelentékenyen megvastagodtak, a lábfejek tőízén pedig két jellegzetes, mozgatható sarokfüggelék található.
- A szemölcsevő szöcske nedves és száraz rétek, dúsabb legelők, ligeterdők lakója, de szántókon és fenyéreken is előfordul. Környezetével szemben kevéssé igényes, de leggyakrabban alacsony füvű hegyi réteken látható. A hímek éneke hangos és átható.
- A lárvák és az imágók egyaránt apró rovarokat fogyasztanak, növényi anyagokat csak ritkán esznek. Korábban a szemölcs irtására használták, mert azt hitték, hogy a harapást követően kibocsátott barna váladéka elmulasztja a szemölcsöt.
- Magyar Wikipédia: Szemölcsevő szöcske
