Díszművek IX. – Magyar nyelvű díszművek: kiegészítés
régi, 100 éves magyar könyveket díszműveket gyűjtök táblázátba. két fő csoport lesz: kis méretű és nagy méretű díszművek. hol húzzam meg a határt? (hányszor hány cm-nél legyen a határ)?
Ez egy nagyon jó és gyakorlati kérdés — a „kis” és „nagy” méretű díszművek határát érdemes úgy meghúzni, hogy az igazodjon egyrészt a könyvészetben használt hagyományos formátumokhoz, másrészt pedig a gyűjtői tapasztalathoz (azaz a fizikai méret és arány tényleg érzékelhető különbséget jelentsen a két csoport között).
📚 Hagyományos könyvészeti kategóriák (irányadóként)
[szerkesztés]A 19–20. századi magyar és európai könyvészetben jellemző méretkategóriák:
| Kategória | Magasság (kb.) | Példák |
|---|---|---|
| kis alakú (kis 8°, 12° stb.) | 15–20 cm | zsebkönyvek, verses füzetek |
| közepes alakú (8° / oktáv) | 20–25 cm | átlagos szépirodalmi kötet |
| nagy alakú (4°, 2°) | 26 cm fölött | díszművek, albumok, illusztrált kötetek |
🧭 Javaslat gyűjtői használatra
[szerkesztés]Ha két fő csoportot akarsz csak (kis / nagy), akkor az alábbi határ praktikus és könyvtári szempontból is követhető:
Határ: 25 cm magasság
– 25 cm alatt → kis méretű díszmű
– 25 cm vagy afelett → nagy méretű díszmű
🪶 Finomítás (ha szeretnéd pontosabban)
[szerkesztés]Ha a könyveid nagyon változatosak formátumban, a következő táblázat segíthet a részletesebb besoroláshoz:
| Csoport | Magasság (cm) | Leírás |
|---|---|---|
| Kis díszmű | ≤ 24,9 cm | Kézbe jól fogható, „szobai” méretű kötetek |
| Nagy díszmű | 25–34,9 cm | Album jellegű, illusztrált, reprezentatív kiadások |
| Extra nagy díszmű | ≥ 35 cm | Ritka, monumentális albumok, térképművek |
Ez a 25 cm-es határ könyvtári és antikvár gyakorlatban is elterjedt, például a könyvtári leírásokban is gyakran 25 cm-nél válnak el a „kis” és „nagy” formátumok.
Szeretnéd, hogy segítsek egy táblázatsablont is készíteni a gyűjteményedhez (pl. Excel vagy Google Sheets formátumhoz)? Olyat, amiben megadhatod a könyv adatait (szerző, cím, év, méret, csoport automatikusan kiszámolva)?
az oktavo, a quarto és a folio mekkora részletesebben kifejtve?
Nagyon jó kérdés — ezek a hagyományos könyvformátumok (oktáv, kvartó, fólió stb.) eredetileg nem centiméterben, hanem a nyomtatott ív hajtásainak számában határozták meg a könyv méretét. Azonban ma, a gyakorlati gyűjtés és könyvleírás során ezekhez hozzávetőleges centiméter-tartományokat szokás rendelni.
Íme egy áttekintő táblázat:
| Formátum neve | Jelölés | Jelentése (ív hajtása) | Tipikus magasság (cm) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Sextodecimo | 16° (16mo) | 1 ív 16 lapra (32 oldal) hajtva | kb. 15–17 cm | kis alakú zsebkönyv |
| Duodecimo | 12° (12mo) | 1 ív 12 lapra | kb. 17–20 cm | kis/közepes formátum |
| Octavo | 8° (8vo) | 1 ív 8 lapra | kb. 20–25 cm | a leggyakoribb „átlagos” könyvformátum |
| Quarto | 4° (4to) | 1 ív 4 lapra | kb. 26–35 cm | nagyobb díszmű, album jellegű |
| Folio | 2° (2fo) | 1 ív 2 lapra | kb. 35 cm fölött, akár 50–60 cm | nagyon nagy, reprezentatív díszművek, atlaszok |
👉 Fontos megjegyzés:
A valós méret mindig függött a papír méretétől és a kötés módjától, ezért pl. egy 19. századi quarto lehet 27 cm, de akár 33 cm magas is. A határok inkább gyakorlati irányértékek.
Összefoglalva, modern gyűjtői szemmel:
[szerkesztés]- Octavo (8°) → kb. 20–25 cm → „közepes” méret
- Quarto (4°) → kb. 26–34 cm → „nagy” méret
- Folio (2°) → kb. 35 cm fölött → „extra nagy” díszmű
Ezért is szokás a 25 cm körüli magasságnál meghúzni a határt a kis és nagy díszművek között — ez felel meg nagyjából az oktavo és quarto formátum közti váltásnak.