Címerhatározó/Bod címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bod, Both családok címerével foglalkozik.
bodfalvi Bod (Both)[szerkesztés]
.jpg)
.svg)
Bodfalvi Bod (Both) Szilveszter, János és Gál 1460. február 21-én Budán Mátyás királytól kapott címert.
megj.: a címer a szövegben nincs leírva, a család neve később: Both
DL 73.414
A czímer: Balra dőlt pajzs vörös mezejében kék balharánt pólya, az egész fölött balra fordult pánczélos álló alak; az alak fején leeresztett sisak, melyből arczának igen kis része látszik ki, kezein kézelős vaskeztyű, a derékig érő pánczél alól kilátszik a térdig érő pánczéling, lábain sínpánczél és hegyes pánczélczipő, ballábával előre lép; balkarján hátul négyszögletes fapajzsot, kezeiben hosszú nyelű fa-számszeríjjat tart, könyökben hajlott jobbjával hátúl az íjj nyelét a ravasznál fogja, baljával a húrt feszíti; a számszeríjj a ív fölött érczgombban végződik. Sisakdísz: vörös zárt szárnypár kék balharánt pólyával megrakva. Takaró: vörös-fehér (valószinű, hogy a takaró egyik szine kék volt és csak kopás következtében vált fehérré).
A czímerkép a legbecsesebb viselettörténeti emlékek közé tartozik. Egy korbeli pánczélos vitézt mutat be teljes felszerelésében; különösen pontos a pánczélnak, a pajzsnak és a számszeríjjnak rajza. Ez előnyök mellett a heraldikai hibák eltörpülnek, így például: hogy a vörös mezőt kék mesteralak vágja, hogy ugyan e színösszetétel a sisakdíszben ismétlődik; kifogást lehetne a nagyon is foszlányszerűleg stilizált takaró ellen is tenni.
Az armális szövege nem részletezi a kitüntetett testvérek, Bod Szilveszter, János és Gál érdemeit, csak annyit mond, hogy ezek a király pártján voltak és sejteti, hogy Mátyás királylyá választásában is volt részök. A czímer a szövegben leirva nincs; de nem valószinűtlen a feltevés, hogy a pánczélos alak az 1459-ben létesített híres fekete sereg vitézeinek mutatja felszerelését.
A czímernyerő Bodfalvi Bod- (ma Both) család sárosmegyei eredetű, egyik ősi birtoka itt az utóbb Ásguth-tal elcserélt Felsősebes, melyre IV. László királytól kaptak adományt. Ez adomány emlékét a családi levéltárnak legrégibb, 1319-ből való oklevele őrizte meg. A családi név egy But nevű őstől ered, ki a XIV. század elején élt. Idők folyamán a család Ungmegyében is elterjedett s a czímerszerzők is ide valók. A Károly király 1324. évi adományából származó ungmegyei birtokok egyike Kistarnócz, utóbb Bothfalva nevet visel és erről nevezi magát a család egyik ága; a másik ág Bajnáról írja nemesi előnevét. Pallosjogot 1339-ben, majd utóbb 1438-ban Albert királytól kapnak. Annak nincs a családi levéltárban semmi nyoma, hogy Mátyás király ezt a koronáztatása előtt kelt czímeradományt utóbb újabb pecsétjével megerősítette volna, a mi pedig az 1464. évi nagycsütörtöke előtt kiadott adományok érvényességéhez elkerülhetetlenül szükséges volt.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
bodfalvi Bod[szerkesztés]
.svg)
Kispalugyai-Boda Timót 1417. szeptember 29., Konstanz Zsigmond címer
megj.: a család neve később Kispalugyai; az oklevél szövege hiányos, a címerszerzők egy 19. századi másolat alapján a következők: általa: testvére Balázs, atyafiai Palugyai Mihály, ennek fiai Gergely, Jakab, Miklós, továbbá Gáspár, Bodfalvi Bod Imre és fiai János, Mihály, Jakab, István
DL 98.441
964 [1417.] Szept. 29. (Constantie, in [Michaelis] archangeli) Zs. Kispalogia-i, alább Bodafalua-i Boda (dictus) Imre szolgálataiért neki, [...] Jánosnak, Mihálynak, Gáspárnak és Timótnak az oklevél élén megfestett címert adományozza. Címer: Balra dőlt kerek talpú pajzs kék mezejében terebélyes, magas vörös rózsafa mögött balra ugró dámvad ünő1 látható, sisakdísz ugyanaz, sisaktakarók: vörös és ezüst.
Darabokra szakadt, erősen hiányos hártyán, függöpecsétje hiányzik. DL 98441. (Vétel.) - Nyáry: Heraldika UO, reg. - Turul XXIV (1906) 15/5, reg. - Áldásy II. 34. (Mindhárom másolat alapján eltérésekkel, a leírásban a címerállat nyúl.) - (M.)
1E megállapítást Vajay Szabolcsnak köszönöm.
(Mályusz Elemér - Borsa Iván szerk.: Zsigmondkori oklevéltár (1417-1418). Budapest, VI. 1999. 285. 964. szám [3])
- Irodalom:
Külső hivatkozások:
albisi és felsőcsernátoni Bod[szerkesztés]
Albisi és felsőcsernátoni Bod címer, 1640 (Haszmann Pál Néprajzi Múzeum, Csernáton)
- Irodalom:
Külső hivatkozások:
Lásd még: