Címerhatározó/Mile címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Mile, Mille, Millye család címerével foglalkozik.
Angol - Francia eredetű - címerkoronáik formája alapján - márki család. Képlékeny a név helyesírása - említik Mile, Mille, Milye és Millye formákban is. Magyar feljegyzésekben a "Millye" változatnak van értelem tulajdonítva, magyarul "szelence" a jelentése.
A család legrégebbre visszanyúló származása az Angol Királyságban Hampshire megye. Innen léptek elő azok, akik 1066-ban részt vettek a Hastingsi csatában, ami után elismerésül Normandiai II. Vilmos angol király birtokokat, és címert adományozott nekik. Több magasabb tisztséget töltöttek be, közülük is Thomas Millye után maradtak fent feljegyzések, ő Herefordshire főispánja volt 1445-ben. Fellelhető pár bejegyzés a Lincolnshire megyei Skegness településről 1615-ből. A család ezen ága Skóciában, Walesben és Írországban is megtalálható, egyes ágaik Amerika, Asztrália környékére származtak el. II. Vilmostól kapott címerük a következő:
Mikor Normandiai II. Vilmos megszerezte Normandiát, a családból páran a későbbi francia területekre telepedtek, tőlük származnak az európai ágak. Első ismertebb szállásterületük a Bretagne-i Hercegségben, Plomeur-ben volt. Címert Ifjú Lajos francia királytól kaptak, a család több tagja részt vett a champagne-i konfliktusban. Több ága többfelé származott el Európán belül, s kívül is, s ezt a címert továbbra is használták amellett is, hogy többször szereztek újakat további elismerésekként. A címer a Magyar Királyságba elszármazott leszármazottaknál is megjelenik, 1760-ban egy nemességigazolás kapcsán lett igazoltatva. Ezen címerük a következő:
A Bretaigne-i Hercegségben honos ősi ág idővel szerzett másik címert is. II. Fülöp Ágost francia király adta pár családtagnak. A címer megjelenik pár Olaszországba elszármazott családtagnál is, amely a következő:
A Franciaországból elszármazott olasz ágak két további címert is szereztek. Az akkorra már régebben, ősei által szerzett címert Olaszországban - Veronában - Antoine Millye hirdette ki 1315-ben. Antoine a származását a Francia Királyságba helyezte, a címert is francia ősei szerezték. A család ezen ága Antoine Veronába vándorlása előtt Ciamberi (ma a francia Chambèry - akkor Savoya fővárosa) környékén birtokolt területeket. Címerük az alábbi:
Egy másik ág Tarpaniban, Marsalában és Mazzarában volt birtokos. 1403-ban a családból Guarniero Millye da Alcamo jelenik meg első komolyabb említéssel, ő volt Castellamare del Golfo kikötőinek portulanus-a (őre). 1494-ben Andrea Millye II. Alfonz királytól Tarpaniban sóbányát (ez a feudalizmus felszámolásáig a család birtokában volt) és San Teodoroban kikötőt kapott, ekkor ki is hirdette családi címerét. Giovanni Millye 1479. január 3-án, valamint Giacomo Millye 1496. október 26-án jogi megerősítést nyert a Tarpani sóbányára. Giuseppe Millye fia, Bartolomeo 1631. február 1-én bárói rangot nyert, 1666. szeptember 16-án Tarpani szenátora és bírója lett. Felesége Giovanna da Monte San Giuliano lett. Fiuk, Benedetto 1674. december 1-től szintén betöltötte apja tisztségeit. 1759 környékétől Marsala nemesei közt is említve voltak. Ebből a korból maradt fent, hogy Vincenzo Millye a marsalai tengerészeti udvar altengernagya volt, és Francesco Millye pedig Marsala polgármestere volt. Mario Millye 1765 és 1766 között betöltötte Mazzara prefektusi tisztségét. Ebben a korban kapott Cesare Millye márki címet. Címerük a következő:
A portugál ág történetét részben ismerjük. Első említése a portugál levéltárakban 1720-ra tehető. Idővel a család ágai megjelentek Ománban, Szaúd-Arábiában és az Arab Emírségekben is. Részt vettek az Ománi Függetlenségi Háborúban. Címerük szegényes leírásában a következő szerepel: színei zöld és arany; címeralakzatok: dromedár és fákja.
A magyarországi ág még az Árpád-házi királyok korában telepedett meg. Valószínűleg II. András keresztes hadjárata után maradhatott itt és telepedett le az eredeti családból pár katona. Első szállásterületük a Bihar vármegyei Sárrét - Szerep és környéke - volt. Az első említett személy ezzel a névvel az 1200-as években lelhető fel. Komolyabb dokumentálások az 1400-as évektől vannak. Az ebből a korból származó említés arról árulkodik, hogy eddigre már vándoroltak az országon belül, ugyanis 1465. április 20-án egy Guthy-Országh Mihály országbíró elé került birtokperben Millye Bálint, mint a vétkes - Nyársapáthy György birtokos nemes - vazallusa részt vett egy Cegléd mellett elkövetett jogtalan birtokfoglalásban.
Első ismert címerük nem igazán részletes leírása - címerszínek: alabástrom, kék, arany; címeralakzatok: turul és korona - 1510-es datálású, tehát II. Ulászlótól kellett kapniuk. Ebből a korból három családtag neve maradt fent: ótordai Millye Fülöp, és fia - ótordai borostyános Millye Benedek és ótordai Millye János. Az utóbbiak Kolozsmonostoron lelkészként oltármesterek voltak. A szegényes leírás alapján rekostruált címer:
A család felvidéki ágán Millye Pál és fiai - Millye Péter és Millye Tamás - Habsburg II. Rudolftól kaptott címert 1595. május 12 - én Prágában, ez a címer Nyitra vármegyében lett kihírdetve 1596-ban:
A család erdélyi ágán Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől kapott címert 1608. augusztus 16-án Millye Gergely, és gyermekei - Millye István, Millye Mátyás, és Millye Anna, a címert a Gyulafehérvári Káptalan jegyezte:
A család erdélyi ága két külön ágra bomlik, egyik ág további származása élt eredeti rokonaik területein - Bihar vármegye - s később Millye János és Millye Mátyás 1688. október 14-én kapott címert Habsburg I. Lipót királytól. A címer a következő:
- Irodalom: Csánki Dezső: Magyarország Történeti Földrajza, Takáts Sándor: Szegény Magyarok, findyourcrest.com, houseofnames.com, Heraldys Institude Of Rome, Kempelen Béla: Magyar Nemes Családok, Pálmay József Genealógiai Hagyatéka 1589-1944: Címerképek és jegyzetek/M/Mile-Millye címerek
- Külső hivatkozások:
Lásd még: