Címerhatározó/EGY/T/vá/pvá

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | EGY‎ | T
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A következő eldöntendő kérdés (a címerhatározás III. lépése), hogy milyen fő címerábra van a pólyázott vagy vágott alapon? Ez lehet mesteralak vagy címerkép. Ez a határozói sorrend szerint lehet pólya (jele pó), cölöp (cöl), harántpólya vagy balharántpólya (hbp), kereszt (ker), pajzsfő (pfő), pajzstalp (pta), egyéb mesteralak (em), valamint ember (emb), tárgy (tár), állat (áll), természeti tárgy, jelenség (term), növény (növ) és egyéb címerkép (ec).

A mesteralak vagy címerkép típusa a következő határozói lépés tárgya lesz.

Néhány címerviselő egyéb címerábra nélküli, kétféle borítással vágott pajzsot használt. Ettől eltekintve a máz fajtája a címerhatározásnál nem kap szerepet, csak maga a kategória alkot külön kulcsot a határozón belül.

A kategória címerei a lap alján érhetők el. 
 


Tartalomjegyzék

A fő címerábra típusa      III. Lépés

A fő címerábrák fajtája (pó, cöl, hbp, ker, pfő, pta, em, emb, tár, áll, term, növ, ec)

EGY-T-III-pvá.PNG



Mesteralakok


A többféle borítású alapon a fő címerábra pólya (pó)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra cölöp (cöl)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra harántpólya vagy balharántpólya (hbp)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra kereszt (ker)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra pajzsfő (pfő)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra pajzstalp (pta)    →Tovább


A többféle borítású alapon egyéb mesteralak (em) van    →Tovább

Címerképek

A többféle borítású alapon a fő címerábra ember (emb)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra tárgy (tár)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra állat (áll)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra természeti tárgy, jelenség (term)    →Tovább


A többféle borítású alapon a fő címerábra növény (növ)    →Tovább


A többféle borítású alapon egyéb címerkép (ec) van    →Tovább


Vissza←

Definíciók


  • A III. lépésben azt határozzuk meg, hogy az alapon milyen címerábra van. Ez lehet mesteralak vagy címerkép. Mivel egy mezőben együtt előfordulhat mesteralak és címerkép, sőt több mesteralak és címerkép is, a címerhatározáskor csak a fő mesteralakot, illetve a fő címerképet vesszük figyelembe. A címert tehát aszerint soroljuk be a mesteralakkal vagy címerképpel ellátott kategóriába, hogy a (fő) címermezőben fő mesteralak vagy fő címerkép van-e.

Ezért szükséges a fő címerábrák fogalmát is definiálni.

A címerhatározáskor abból az alapelvből indulunk ki, hogy két címer megkülönböztetéséhez (főleg az osztott címerek esetében) nem szükséges az egész címerpajzsot vizsgálni, egyszerűbb és célravezetőbb csak a fő címermezőt és/vagy a fő címerábrát szemlélni.

Minthogy a címerpajzson általában egyidejűleg több címerábra is szerepel, a meghatározás szempontjából fontos a fő címerábra kijelölése.

A fő címerábra tehát:

I. amely a fő címermezőben domináns, ha ilyen nincs, az, amely

II. meghatározott pajzsrészen található: a boglárhelyen (5), a díszhelyen (2), a főhelyen (1), a pajzsfő hátsó részén (3), a pajzstalp közepén (8 - köldökhely), a pajzsderék elején (4), a pajzsderék bal oldalán (6), a pajzstalp elején (7) vagy a pajzstalp hátsó részén (9) helyezkedik el.

Fő címermező-címrábra.PNG

Nem számít külön címerábrának az, amely szerves részben áll egy másik címerábrával (pl. az oroszlán fején a korona, mancsában a szablya, a gránátból kicsapó lángnyelv, mert ezek a fő címerábra kiegészítő jegyeit, díszítését alkotják vagy az adott címerábrához szervesen hozzá tartozó általános ábrázolásmódok, mint a gránátból kicsapó lángnyelvek vagy a párduc szájából és füleiből előtörő lángnyelvek. A fő címerábra díszítését képezi pl. a sas mellén elhelyezett félhold, a pólyára helyezett leopárd. Mivel csak a 'díszítés' funkcióját töltik be, klasszifikációs szempontból legfeljebb csak mellék-címerábrának fognak számítani. (Ha pl. pólyán leopárd van, a pólya lesz a fő címerábra, annak ellenére, hogy a pólya van alul, mert a leopárd csak a pólya kiegészítő jegye, díszítése.) Így pl. a br. Fejérváry család címerében az oroszlán domináns pozícióban és középen található ugyan, de mégsem ez lesz a fő címerábra, hanem a pólya, mert a pólya az egyféle színű alapon nem hozott létre címermezőt, így a mesteralak (és nem a mező) funkcióját tölti be.

Fejérváry címer.JPG A fő címerkép változatlan pozíciójaa.png

A br. Fejárváry család címerében az egyféle (E) borítású alapon (ké) a fő címerábra (M) a vörös pólya lesz, mert egyrészt ez van középen, másrészt domináns helyzetben is, mely meghatározza a rajta levő oroszlán alakját. Az oroszlán azért van járó pózban, mert a pólya alakja csak ezen póz ábrázolását teszi lehetővé a címeren. Ezért a pólya a fő-, az oroszlán a mellék-címerábra.

Mellette példák láthatók olyan oroszlános címerekre, amikor az oroszlán nem veszíti el a pozícióját, mint fő címerábra, akkor sem, ha több mesteralakot helyeznek el fölötte, mert az oroszlán pozíciója nagysága stb. nem alkalmazkodik a pajzsban szereplő mesteralakok geometriájához. Az első címeren Svédország régi címere látható: arany oroszlán kékkel és ezüsttel hatszor balharántvágott (háromszor harántpólyázott) alapon. Itt a balharántvágás kétféle mázú alap lesz és az oroszlán a fő címerkép. Az alap borításához (a sávok nagyságához) csak a kis vörös szívek alklamazkodnak, így ezek mellék-címerképek. A második pajzson, az Abernethy család vörös oroszlánja látható ezüst alapon, melyek fekete fodros harántpólya húzódik keresztül. Itt is az oroszlán lesz a fő címerábra, annak ellenére, hogy a harántpólya van felül, mivel az nem alkalmazkodik a fodros harántpólya alakjához. Ez a fajta pólya egyébként, melyet keresztül húznak a címerábrán, általában a családi állapotot (pl. a törvénytelen származást) fejezi ki, tehát nem is valódi mesteralak, hanem mellékjegy (brisure). A harmadik pajzs a skót uralkodói család címerének első példája, II. David Bruce, Skócia királyának pajzsa: arany alapon vörös liliomos keretben vörös oroszlán. Mellette (Ros grófja) az oroszlánon még egy sakkozott pólyát is elhelyeztek. Ezzel a megkülönböztetéssel a címerviselő rokonságát fejezték ki a királyi családdal. Az oroszlán alakja itt sem alkalmazkodott a pólya geometriájához, ezért a fő címerábra itt is az oroszlán (azon kívül, hogy az volt az királyi címerben is). Mellette John Stuart (a későbbi III. Róbert király) oroszlánjára egy sakkozott hajtókájú tornagallért helyeztek, de még jellemzőbben mutatja az oroszlán pozícióját, mint fő címerábráét David Stuart, Starthern grófjának címere, ahol az oroszlán fölé nemcsak egy vörös szarufát helyeztek, hanem mindkettő fölé még egy sakkozott pólyát is, mégis ennek ellenére itt is az oroszlán számít a fő címerábrának.

Az utolsó címer (Kutná Hora) esetében az arannyal és vörössel hasított kétféle borítású alapon a fő címerábra a középen látható arany serleg, melyet jobbról egy fekete sas, balról egy ezüst oroszlán tart. Ha a középső címerábra túlságosan kis méretű, akkor el is veszítheti a fő címerábra pozícióját, mely a középső helyzetéből adódik, mert elveszik a domináns jellege. Ilyenkor a fő címerábra a sas, illetve az oroszlán lesz, de csak akkor, ha a serleget vagy bármilyen más címerábrát mindkét oldalról sas, illetve oroszlán tart. Ha az az eset fordul elő, hogy mindkét oldalról más-más címerábra szerepel, nem lehet közülük kiválasztani a dominánsat (nem tudnánk eldönteni, hogy melyik határozói kategóriába, a sasok vagy az oroszlánok között, helyezzük el a címert) és így a középső helyzetű címerábra lesz a fő címerábra, bármilyen kicsi annak a mérete.

Mesteralakok[szerkesztés]

A mesteralak a tagolási sorrend szerint lehet pólya (jele pó), cölöp (cöl), harántpólya vagy balharántpólya (hbp), kereszt (ker), pajzsfő (pfő), pajzstalp (pta) és egyéb mesteralak (em).

Mesteralakok hasított alapon.PNG

A mesteralakok főcsoportjainak száma viszonylag jól behatárolható, hiszen a rendelkezésre álló négy fő osztási irány (vízszintes, függőleges, harántos, balharántos) csak egy adott számú tagolási módot tesz lehetővé. Ha az egymással párhuzamos vagy egymást keresztező osztóvonalak a pajzsot úgy tagolják, hogy az így létrejövő mezőkben az egyik szín nagyjából vagy pontosan ugyanolyan nagyságú teret foglal el, mint a másik, akkor ezt a címerhatározás szempontjából az (E, T) alapok közé soroljuk és nem a mesteralakok közé. (Ilyen az alapok közt tárgyalt vágás, hasítás, harántolás, négyelés, stb. de a sakkozás, cölöpölés stb. is.) Az alapon tehát lehet mesteralak (mivel a mesteralak kisebb), míg a mesteralakon nem lehet alap. Ezért az alap (E: ar, ez, vö, ké, zö, fe, esz, bb, T: vá, pvá, ha, clö, hbh, nhn, eka, hrm, négy, ntö) a magasabb címerhatározói kategória, míg a mesteralak (pó) a kisebb. Ezért is találjuk meg a Címerhatórozóban az olyan kulcsot, mint pl. EGY/E/ker. Noha a valódi mesteralakok kevesebb helyet foglanak el, mint a mező fele, nagyságuk mégis meghatározza a pajzsban elhelyezett többi címerábra nagyságát és helyzetét.

A mesteralak olyan geometriai alakzat, mely a pajzsot különféle mezőkre tagolja. Ezért a leggyakrabban mind a két vagy négy vége érintkezik a pajzs szélével. Mesteralaknak tekintik azt a geometriai alakzatot is, amelyiknek legalább három, vagy az egyik vége érinti a pajzs szélét. A legtöbb heraldikai iskola a lebegő mesteralakot, tehát azt, amelyiknek egyik vége sem érinti a pajzs szélét, már a címerképek közé sorolja. Ennek legjellegzetesebb példája a különféle (lebegő) keresztek besorolása a címerképek közé. Mi a címerhatározás és az elméleti heraldika szempontjából -- az egységes határozói kategóriák megtartása jegyében -- a mesteralakok összes lebegő változatát a mesteralakok közé soroljuk be.

A címerhatározáskor a fenti hat (hét) mesteralakot vesszük figyelembe. Azonban például az angol heraldikában kilenc fő mesteralakot (ordinary) tartanak számon: pajzsfő (Chief), kereszt (Cross), cölöp (Pale), harántkereszt (Saltire), pólya (Fess), ék (Pile), szarufa (Chevron), telek (Quarter) és harántpólya (bend). Más felosztások szerint a pólya, a cölöp, a harántpólya, a balharántpólya (bend sinister), a kereszt, a harántkreszt, a szarufa, a villa (Pall) és az ágas (Pall Reversed) tartozik ide.

Ezek olyan tagolások, melyek elfoglalják a pajzs nagyrészét vagy legfontosabb helyét, ezért alakjuk és nagyságuk hozzájuk képest meghatározza a többi (mellék-)címerábra helyét és nagyságát is a pajzsban.

Amennyiben egy mesteralak egy határozói kategórián belül gyakrabban fordul elő, azt is hozzá lehet adni a kulcshoz. Tehát nem a kulcs határozza meg a heraldikát, hanem a heraldika a kulcsot.

Címerképek[szerkesztés]

Címerkép lehet mindenféle jelkép, melyet a pajzsra helyeznek, ami nem geometrikus ábra, azaz mesteralak. A címerképek nagyon szerteágazók és országonként is változó az egyes címerképek gyakorisága. Azonban a fenti hét csoportba mindegyik címerábra jól besorolható.

A határozói kulcs alapkategóriája a teljes és csonka alakú címerképek (pl. egész alakos ember, szív, török fej, sas, kar, láb stb.), melyekhez képest a megkülönböztető jegyekkel is rendelkező címerképek külön alkategóriákat képeznek. A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek lehetnek levágottak, ha a vágóvonal egyenes és letépettek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet növekvő, ha csak 1/3-a látható, előtűnő, ha félig és előtörő, ha a kétharmada látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, árnyéknak nevezzük.

Amennyiben egy (fő) címerkép egy határozói kategórián belül akárcsak egyszer is előfordul, azt is hozzá kell adni a kulcshoz. Tehát nem a címeranyag határozza meg a kulcsot, hanem a kulcs a felvett címeranyagot.

Az egyes fő címerképek kategóriánkénti listáját a következő kulcs adja meg funkcionális és ezen belül alfabetikus rendben.

A címerképek rendszerezési elveire lásd a címerkép címszót.

Emberek

Az ember csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, péncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb. , az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, szfinx, szirén, kentaur), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur is ezért került az ember csoportba.

Oroszlán hasított.PNG

Tárgyak

A leginkább szétágazó csoportot talán a tárgyak képezik. Ezek külön alcsoportokra oszthatók: 1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél, kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó), 2. közlekedési eszközök és részeik (kocsi, kocsikerék), 3. munkaeszközök és műszerek (fejsze, fogók, szegek, malomkő, ásó, mérleg, kötél), 4. az öltözet és részei (kalap, szemüveg, cipő, szalag, bojt, ékszerek), 5. épületek és építmények és részeik (vár, bástya, erőd, templom, gyár, kerítés, oszlop, ajtó, sorompó, ablak, kulcs, oltár, létra, lépcső, csengő, sátor, harang, sorompó, kút, szökőkút), 6. berendezési tárgyak (szék, asztal, tükör, párna), 7. hatalmi és méltóságjelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú), 8. hangszerek (dob, trombita, hárfa), 9. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, tarisznya, dézsa, láda, koporsó), 10. használati tárgyak (fésű, borotva), 11. egyéni és csoportjelképek (betűk, mesterjegyek, jelvények, jelképek), 12. ételek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér), 13. a műveltség eszközei (könyv, pergamen, írótoll), 14. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas), 15. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgyak, rendszerezhetetlen tárgyak).

Állatok

Az állatok csoportja szintén több alcsoportra oszlik (ragadozók, madarak, patások, rágcsálók, egyéb emlősök, hüllők és kétéltűek, halak, gerinctelenek, egysejtűek, képzeletbeli állatok, egyéb állatok). Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok fenológiai jegyei szerint alakítjuk ki. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak.

Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).

A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek gyakran további megkülönböztető jegyekkel is rendelkeznek mint pl. lépő, ülő, ugró, ágaskodó, visszanéző stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a címerleírásban fegyverzetnek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal fegyverzett vörös oroszlánról.

Természeti tárgyak és jelenségek

A természeti tárgyak és jelenségek csoportját viszonylag kevés, de viszonylag gyakori címerkép teszi ki. Főképp a természetes ábrázolásmódnál fordulnak elő: természetes halom, hegycsúcs, domb, szikla, barlang, folyó, patak, tenger, felhők, szivárvány, villám, eső, zivatar, szél, Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.

Növények

A növények csoportja viszonylag jól behatárolható. Felosztásuk: 1. virágok (heraldikai és természetes liliom, heraldikai és természetes rózsa, tulipán), 2. mezőgazdasági növények (búzakalász, kéve, szőlőfürt), 3. fák és cserjék (csonkolt faág, tönk, ), 3. termések és levelek (falevél, makk, fenyőtoboz, alma), 4. indák és vízinövények (tengeri hínár), 5. növényzeti takaró (rét, erdő), 6. egyéb növények (páfrány; gombák – bár ezek filetikailag nem növények).

Egyéb címerképek

Az egyéb címerképek közé azokat az objektumokat soroljuk, amelyek meghatározhatatlanok ugyan, mert a címerábrázolás, a pecsétlenyomat stb. sérült, kopott, de a címerképekhez való tartozásuk mégis felismerhető. Ide tartoznak azon címerképek is, melyek a fenti csoportokba nem sorolhatók be.

Fontosabb címerképek

Emberek[szerkesztés]

Ennél a kategóriánál néhány alcsoport bevezetése is elégséges.

Testrészek[szerkesztés]

Emberek rang és foglalkozás szerint[szerkesztés]

Nők[szerkesztés]

Egyházi személyek és szentek[szerkesztés]

Képzeletbeli lények[szerkesztés]

Azon képzeletbeli lényeket soroljuk az emberek közé, melyek feje (esetleg más testrésze) emberi, a testük pedig valamilyen állaté. Ide soroljuk a többféle emberből összeállított heraldikai címerképeket is. Az állatfejű képzeletbeli lények az 'állat' csoportban találhatók.

Egyéb emberek[szerkesztés]

Ide tartozik minden olyan ember, mely nem határozhtó meg pontosabban vagy nem sorolható be a fenti kategóriákba.

Tárgyak[szerkesztés]

A tárgyak csoportja rendkívül szerteágazó, de néhány kategória által felölelhető. Az egyes alcsoportok a magyar heraldikában leggyakrabban előforduló tárgyak szerint követik egymást.

Fegyverek[szerkesztés]

Közlekedési eszközök és részeik[szerkesztés]

Munkaeszközök és műszerek[szerkesztés]

Az öltözet és részei[szerkesztés]

A fejtől a talpig követik egymást.

Épületek, építmények és részeik[szerkesztés]

Berendezési tárgyak[szerkesztés]

Hatalmi és méltóságjelvények[szerkesztés]

Hangszerek[szerkesztés]

Edények és tárolóeszközök[szerkesztés]

Használati tárgyak[szerkesztés]

Egyéni és csoportjelképek[szerkesztés]

Ételek és nyersanyagaik[szerkesztés]

A műveltség eszközei[szerkesztés]

Állatokhoz kapcsolódó tárgyak[szerkesztés]

Egyéb tárgyak[szerkesztés]

Állatok[szerkesztés]

Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya).

Ragadozók[szerkesztés]

A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.

Madarak[szerkesztés]

Patások[szerkesztés]

Ide tartoznak a páros- és paratlanujjú patások.

Rágcsálók és rovarevők[szerkesztés]

Egyéb emlősök[szerkesztés]

Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.

Hüllők és kétéltűek[szerkesztés]

Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).

Halak[szerkesztés]

A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illeteve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.

Gerinctelenek[szerkesztés]

Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.

Egysejtűek[szerkesztés]

Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok. Az élesztőgonbák talán előfordulnak egyes sörfőző céhek hagyományos címereiben.

Képzeletbeli állatok[szerkesztés]

Egyéb állatok[szerkesztés]

Természeti tárgyak és jelenségek[szerkesztés]

Ezen címerképeket a gyakoriságuk szerint rendszerezzük.

Növények[szerkesztés]

A növényeket először a gyakoriságuk (rózsa, liliom), majd a fenológiai szempontok szerint csoportosítjuk. A sor végén a nagy növényzeti társulások állnak, mint a rét, az erdő stb. Fenológiai alapon a növények közé soroljuk a gombákat is, noha ezek filetikailag önálló csoportot alkotnak.

Virágok[szerkesztés]

Mezőgazdasági növények[szerkesztés]

Fák és cserjék[szerkesztés]

Termések és levelek[szerkesztés]

Indák és vízinövények[szerkesztés]

Növényzeti takaró[szerkesztés]

Egyéb növények[szerkesztés]

Ide tartoznak a gombák, páfrányok stb. és a meghatározhatatlan növények.

Egyéb címerképek[szerkesztés]

Ide tartoznak azon címerképek, melyek nehezen rendszerezhetők, de az alakjuk egyértelműen a címerképek és nem a mesteralakok közé sorolja őket.



Példák

Pólyázott és vágott kétmázú alapok (pvá) Gelre herold címerkönyvéből.

Kétmázú pvá alap Gelre heroldtól.JPG

A kategória címerei (színsorrendben)

Pólyázott vagy vágott (pvá)[szerkesztés]

Háromszor vágott[szerkesztés]

Négyszer vágott[szerkesztés]


Ötször vágott[szerkesztés]

Hatszor vágott[szerkesztés]

Hétszer vágott[szerkesztés]

Nyolcszor vágott[szerkesztés]

Kilencszer vágott[szerkesztés]

Tizenegyszer vágott[szerkesztés]


Tizenháromszor vágott[szerkesztés]


Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika