Címerhatározó/EGY/T/hrm/ker

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | EGY‎ | T
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A címerhatározás végső lépéseinél elsőként a járulékos jegyek nélküli közönséges keresztek találhatók meg. (A címerhatározás IV. a. lépése.)

Ha a kereszt nem egyszerű, közönséges, a végső lépés eldöntendő kérdése, hogy a többféle borítású alapon található kereszt (a fő címerkép[ek]) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először vizsgáljuk a külön jegyeit (a címerhatározás IV. b. lépése), helyzetét (a címerhatározás IV. c. lépése), kiegészítő jegyeit (a címerhatározás IV. d. lépése). Végül, ha két eltérő címerben egyaránt megegyeznek a külön jegyek, a helyzet és a kiegészítő jegyek is, a színt is figyelembe vesszük (a címerhatározás IV. e. lépése), de ezt az egyes előbbi kategóriákon belül tesszük meg, nem alkotunk számára külön csoportot.

Az egyes járulékos jegyek sorrendjét alfabetikus rendben adjuk meg (pl. fodros, hullámos stb.). A címerhatározás IV. b-e. lépéseiben a határozói kulcs minden egyes osztálya részletesebb vagy szűkebb körű lesz, az adott kategóriába tartozó konkrét címeranyagnak megfelelően.


Alapformák és járulékos jegyek, IV. a-d. lépések


A keresztek jegyei


EGY-T-IV-hrm-ker.PNG


A kereszt:

Egyszerű →

Az alapon egynél több kereszt van →

Külön jegyekkel is rendelkezik →

Helyzete eltér a szokásostól →

Kiegészítő jegyekkel is rendelkezik →

Vissza←

Definíciók

  • A IV. a-e. lépésben azt határozzuk meg, hogy az alapon milyen kereszt van.

A kereszt olyan geometriai alakzat, mely két vízszintes és két függőleges osztóvonal kereszteződéséből alakul ki. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A kereszt nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő kereszt lehet lékelt, egyik végén hegyes, más címerábrákkal díszített stb. Az egyes keresztváltozatok között a közönséges kereszt alkategóriájaként fogunk különbséget tenni.

A legtöbb heraldikai iskola a lebegő mesteralakot, tehát azt, amelyiknek egyik vége sem érinti a pajzs szélét, a címerképek közé sorolja. Ennek legjellegzetesebb példája a különféle (lebegő) keresztek besorolása a címerképek közé. Mi a címerhatározás és az elméleti heraldika szempontjából -- az egységes határozói kategóriák megtartása jegyében -- a keresztek összes lebegő változatát a mesteralakok közé soroljuk be.

A heraldikában használt keresztek száma igen magas, mintegy 500-ra tehető. Első lépésben a latin és a görög kereszt fő kategóriáiba soroljuk be őket. A latin keresztek egyik szára (általában a függőleges) hosszabb, mint a másik, míg a görög kereszt mind a négy szára egyforma hosszú. Ezért pl. a lóherevégű kereszt is tartozhat a latin vagy a görög keresztek csoportjába, ha az egyik szára hosszabb, illetve mind a négy egyforma.

Megkülönböztető jegyek, mesteralakok
  • Külön jegyek: Olyan megkülönböztető vagy járulékos jegyek, melyek a közönséges alakhoz képest valamilyen különleges változatot jelentenek. Ide tartoznak a különféle osztóvonalakkal megrajzolt mesteralakok stb.
  • Helyzet: A mesteralak olyan helyzete, mely nem a szokásos pózban vagy helyen (általában a pajzs közepén) található, hanem ahhoz képest eltérő pózban vagy irányban helyezkedik el (pl. felső helyzetű, alsó helyzetű, jobbra tolt mesteralak, alsópólya, felsőpólya, ferde pajzsfő/pajzstalp). A két járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. felső helyzetű hullámos mesteralak).
  • Kiegészítő jegyek: Olyan jegyek, melyek a külön jegyekhez képest a mesteralakot további járulékos tulajdonságokkal ruházzák fel. A meseralak lehet pl. az egyik végén csonka, kihegyezett, lebegő, a pólya lékelt, szegett, valamint a hullámos pólya lehet csonka is. Ide tartoznak a más címerábrákkal díszített mesteralakok is (gyűrűkkel díszített pólya stb.). A három megkülönböztető vagy járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. hullámos jobbra tolt kihegyezett cölöp).
  • Szín: Különféle borítású címerábrák határozói csoportja a színsorrend szerint. A címerábrák nemcsak egyféle boításúak lehetnek, hanem kétféle (pl. vágott, hasított, sakkozott), háromféle vagy többféle borításúak is. A négyféle járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. hullámos jobbra tolt kihegyezett arannyal és kékkel vágott pólya).




Példák




A határozói kulcs címerei

Egyszerű harántpólyák és balharántpólyák[szerkesztés]

Szám (a címerhatározás IV. a. lépése)[szerkesztés]

Külön jegyek (a címerhatározás IV. b. lépése)[szerkesztés]

Helyzet (a címerhatározás IV. c. lépése)[szerkesztés]

Kiegészítő jegyek (a címerhatározás IV. d. lépése)[szerkesztés]


Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika