Címerhatározó/EGY/T/clö/term

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | EGY‎ | T
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A címerhatározás végső lépéseinél elsőként a járulékos jegyek nélküli közönséges természeti tárgyak és jelenségek találhatóak meg. (A címerhatározás IV. a. lépése.)

Ha a természeti tárgy vagy jelenség nem egyszerű, közönséges, a végső lépés eldöntendő kérdése, hogy a többféle borítású alapon található természeti tárgy vagy jelenség (a fő címerkép[ek]) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először vizsgáljuk a külön jegyeit (a címerhatározás IV. b. lépése), helyzetét (a címerhatározás IV. c. lépése), kiegészítő jegyeit (a címerhatározás IV. d. lépése). Végül, ha két eltérő címerben egyaránt megegyeznek a külön jegyek, a helyzet és a kiegészítő jegyek is, a színt is figyelembe vesszük (a címerhatározás IV. e. lépése), de ezt az egyes előbbi kategóriákon belül tesszük meg, nem alkotunk számára külön csoportot.

Az egyes járulékos jegyek sorrendjét alfabetikus rendben adjuk meg (pl. cölöpös, hasított stb.). A címerhatározás IV. b-e. lépéseiben a határozói kulcs minden egyes osztálya részletesebb vagy szűkebb körű lesz, az adott kategóriába tartozó konkrét címeranyagnak megfelelően.


Alapformák és járulékos jegyek, IV. a-d. lépések


A természeti tárgyak és jelenségek jegyei


EGY-T-IV-clö-term.PNG


A természeti tárgy vagy jelenség:

Égitest →

Természeti tárgy →

Természeti jelenség →

Egyéb természeti tárgy vagy jelenség →

Vissza←

Definíciók

A természeti tárgyak és jelenségek csoportját viszonylag kevés, de viszonylag gyakori címerkép teszi ki. Főképp a természetes ábrázolásmódnál fordulnak elő: természetes halom, hegycsúcs, domb, szikla, barlang, folyó, patak, tenger, felhők, szivárvány, villám, eső, zivatar, szél, Nap, Hold, csillagok, atommodell stb. Egyesek ezek közül szintén rendelkezhetnek megkülönböztető jegyekkel, mint pl. fogyó, bukó hold, a nap sugarainak a szokásostól eltérő száma stb.


  • A IV. a-e. lépésekben azt határozzuk meg, hogy az alapon milyen természeti tárgy vagy jelenség van.

Azt állapítjuk meg, hogy a természeti tárgy vagy jelenség rendelkezik-e valamilen járulékos jegyekkel. Ha ilyenekkel nem rendelkezik, a közönséges (IV. a.) kategóriába tartozik.

Megkülönböztető jegyek, címerképek
  • Külön jegyek: Olyan megkülönböztető vagy járulékos jegyek, melyek a közönséges alakhoz képest valamilyen különleges változatot jelentenek. Ide tartoznak az egyes pózok, mint az álló, ülő, ágaskodó, visszanéző, oroszlán, a szembenéző oroszlánfej (leopárdfej), a növekvő oroszlán, a kétfarkú oroszlán, a hasított oroszlánfej stb.
  • Helyzet: Olyan címerábra, mely nem a szokásos pózában vagy helyén (általában a pajzs közepén) található, hanem ahhoz képest eltérő pózban vagy irányba helyezkedik el (pl. 3 sas harántpólyásan). A két járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. szembenéző oroszlánfej stb.).
  • Kiegészítő jegyek: Olyan jegyek, melyek a külön jegyekhez képest a címerképet további járulékos tulajdonságokkal ruházzák fel. Az oroszlán lehet pl. koronás, vörössel fegyverzett. Ide tartoznak a más címerábrákkal díszített címerképek is (pl. kardot tartó kar, nyíllal átlőtt láb stb.). A három megkülönböztető vagy járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. 3 szembenéző koronás oroszlánfej harántpólyásan).
  • Szín: Különféle borítású címerábrák határozói csoportja a színsorrend szerint. A címerábrák nemcsak egyféle boításúak lehetnek, hanem kétféle (pl. vágott, hasított, sakkozott), háromféle vagy többféle borításúak is. A négyféle járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. 3 arany szembenéző koronás oroszlánfej harántpólyásan).




Példák


==.==

Természeti tárgyak és jelenségek[szerkesztés]

Ezen címerképeket a gyakoriságuk szerint rendszerezzük.



A határozói kulcs címerei


Égitestek[szerkesztés]

Az égitest:

hold →

Holdak[szerkesztés]

A fő címerábrák száma [ha egynél több] (a címerhatározás IV. a. lépése)[szerkesztés]

Külön jegyek (a címerhatározás IV. b. lépése)[szerkesztés]

Helyzet (a címerhatározás IV. c. lépése)[szerkesztés]

Kiegészítő jegyek (a címerhatározás IV. d. lépése)[szerkesztés]

Természeti tárgyak[szerkesztés]

A természeti tárgy:

Halom, hegy →

Halmok, hegyek[szerkesztés]

A fő címerábrák száma [ha egynél több] (a címerhatározás IV. a. lépése)[szerkesztés]

Külön jegyek (a címerhatározás IV. b. lépése)[szerkesztés]

Helyzet (a címerhatározás IV. c. lépése)[szerkesztés]

Kiegészítő jegyek (a címerhatározás IV. d. lépése)[szerkesztés]

Természeti jelenségek[szerkesztés]

A fő címerábrák száma [ha egynél több] (a címerhatározás IV. a. lépése)[szerkesztés]

Külön jegyek (a címerhatározás IV. b. lépése)[szerkesztés]

Helyzet (a címerhatározás IV. c. lépése)[szerkesztés]

Kiegészítő jegyek (a címerhatározás IV. d. lépése)[szerkesztés]

Egyéb természeti tárgyak és jelenségek[szerkesztés]

Az egyéb természeti tárgy vagy jelenség:


A fő címerábrák száma [ha egynél több] (a címerhatározás IV. a. lépése)[szerkesztés]

Külön jegyek (a címerhatározás IV. b. lépése)[szerkesztés]

Helyzet (a címerhatározás IV. c. lépése)[szerkesztés]

Kiegészítő jegyek (a címerhatározás IV. d. lépése)[szerkesztés]


Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika