Címerhatározó/EGY/T/clö/pó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | EGY‎ | T
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A címerhatározás végső lépéseinél elsőként a járulékos jegyek nélküli közönséges pólyák találhatók meg. (A címerhatározás IV. a. lépése.)

Ha a pólya nem egyszerű, közönséges, a végső lépés eldöntendő kérdése, hogy a többféle borítású alapon található pólya (a fő címerkép[ek]) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először vizsgáljuk a külön jegyeit (a címerhatározás IV. b. lépése), helyzetét (a címerhatározás IV. c. lépése), kiegészítő jegyeit (a címerhatározás IV. d. lépése). Végül, ha két eltérő címerben egyaránt megegyeznek a külön jegyek, a helyzet és a kiegészítő jegyek is, a színt is figyelembe vesszük (a címerhatározás IV. e. lépése), de ezt az egyes előbbi kategóriákon belül tesszük meg, nem alkotunk számára külön csoportot.

Az egyes járulékos jegyek sorrendjét alfabetikus rendben adjuk meg (pl. fodros, hullámos stb.). A címerhatározás IV. b-e. lépéseiben a határozói kulcs minden egyes osztálya részletesebb vagy szűkebb körű lesz, az adott kategóriába tartozó konkrét címeranyagnak megfelelően.

(Csak azon címerek tartoznak ide, melyekben a pólyán kívül a mezőben más címerábra is van vagy maga a pólya díszített. Ha a mezőben csak a pólyák találhatók (legalább kettő), az többféle borítású alapnak számít. Lásd: Címerhatározó/EGY/T/pvá)


Alapformák és járulékos jegyek, IV. a-d. lépések


A pólyák jegyei


EGY-T-IV-clö-pó.PNG


A pólya:

Egyszerű →

Az alapon egynél több pólya van →

Külön jegyekkel is rendelkezik →

Helyzete eltér a szokásostól →

Kiegészítő jegyekkel is rendelkezik →

Vissza←

Definíciók

  • A IV. a-e. lépésben azt határozzuk meg, hogy az alapon milyen pólya van.

A pólya olyan geometriai alakzat, mely a pajzs szélességének 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több pólya esetén ezek az arányok módosulnak. Az osztóvonalak által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem vágott pajzs jön létre. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A pólya nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő pólya lehet lékelt, egyik végén hegyes, alsó vagy felső helyzetű, más címerábrákkal díszített stb.

Megkülönböztető jegyek, mesteralakok
  • Külön jegyek: Olyan megkülönböztető vagy járulékos jegyek, melyek a közönséges alakhoz képest valamilyen különleges változatot jelentenek. Ide tartoznak a különféle osztóvonalakkal megrajzolt mesteralakok stb.
  • Helyzet: A mesteralak olyan helyzete, mely nem a szokásos pózban vagy helyen (általában a pajzs közepén) található, hanem ahhoz képest eltérő pózban vagy irányban helyezkedik el (pl. felső helyzetű, alsó helyzetű, jobbra tolt mesteralak, alsópólya, felsőpólya, ferde pajzsfő/pajzstalp). A két járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. felső helyzetű hullámos mesteralak).
  • Kiegészítő jegyek: Olyan jegyek, melyek a külön jegyekhez képest a mesteralakot további járulékos tulajdonságokkal ruházzák fel. A meseralak lehet pl. az egyik végén csonka, kihegyezett, lebegő, a pólya lékelt, szegett, valamint a hullámos pólya lehet csonka is. Ide tartoznak a más címerábrákkal díszített mesteralakok is (gyűrűkkel díszített pólya stb.). A három megkülönböztető vagy járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. hullámos jobbra tolt kihegyezett cölöp).
  • Szín: Különféle borítású címerábrák határozói csoportja a színsorrend szerint. A címerábrák nemcsak egyféle boításúak lehetnek, hanem kétféle (pl. vágott, hasított, sakkozott), háromféle vagy többféle borításúak is. A négyféle járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. hullámos jobbra tolt kihegyezett arannyal és kékkel vágott pólya).




Példák


== - ==

Alaptípusok[szerkesztés]

Megkülönböztető jegyek[szerkesztés]

Szám[szerkesztés]

Hozzáadott jegyek[szerkesztés]

A hozzáadott jegyek a számmal és díszítéssel egymás között is kombinálódhatnak. Készíhető pl. két vörös, aranyliliomokkal bevetett, lékelt hullámos lebegő felsőpólya is.

Külön jegyek[szerkesztés]

A különféle vonalakkal megrajzolt lehetséges pólyákra lásd az osztóvonal címszót.

Helyzet[szerkesztés]

Kiegészítő jegyek[szerkesztés]

Díszítés és szerkezeti viszonyok[szerkesztés]
Borítás[szerkesztés]



A határozói kulcs címerei


Egyszerű pólyák[szerkesztés]

Szám (a címerhatározás IV. a. lépése)[szerkesztés]

Külön jegyek (a címerhatározás IV. b. lépése)[szerkesztés]

Helyzet (a címerhatározás IV. c. lépése)[szerkesztés]

Kiegészítő jegyek (a címerhatározás IV. d. lépése)[szerkesztés]


Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika