Címerhatározó/EGY/E/M/ker/két

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | EGY‎ | E‎ | M/ker
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ebbe a kategóriába az egyenes osztóvonallal megrajzolt közönséges keresztek és más lebegő keresztek tartoznak. (A címerhatározás IV. a. lépése.)

Ezen kategória konkrét címerei a lap alján érhetők el. 

(Elsősorban azon címerek tartoznak ide, melyekben a kereszteken kívül a mezőben más címerábra is van vagy a keresztek díszítettek, illetve lebegnek. Lásd a címerhatározás szabályait.)


Ha a keresztek nem egyszerűek, a végső lépés eldöntendő kérdése, hogy az egyféle borítású alapon található keresztek (a fő mesteralakok) milyen további járulékos jegyekkel rendelkeznek? Először vizsgáljuk a külön jegyeket (a címerhatározás IV. b. lépése), a helyzetet (a címerhatározás IV. c. lépése), kiegészítő jegyeket (a címerhatározás IV. d. lépése). Végül, ha két eltérő címerben egyaránt megegyeznek a külön jegyek, a helyzet és a kiegészítő jegyek is, a színt is figyelembe vesszük (a címerhatározás IV. e. lépése), de ezt az egyes előbbi kategóriákon belül tesszük meg, nem alkotunk számára külön csoportot.

Az egyes járulékos jegyek sorrendjét alfabetikus rendben adjuk meg (pl. csonka, széttolt stb.). A címerhatározás IV. b-e. lépéseiben a határozói kulcs minden egyes osztálya részletesebb vagy szűkebb körű lesz, az adott kategóriába tartozó konkrét címeranyagnak megfelelően.


Járulékos jegyek, IV. b-d. lépések


A keresztek járulékos jegyei


EGY-E-M-ker-egy-IVk.PNG


A keresztek egyszerűek, nem rendelkeznek járulékos jegyekkel    →Tovább

A keresztek külön jegyekkel is rendelkeznek    →Tovább


A keresztek helyzete eltér a szokásostól    →Tovább


A keresztek további kiegészítő jegyekkel is rendelkeznek    →Tovább

Vissza←

Definíciók

  • A IV. b-e. lépésekben azt határozzuk meg, hogy az alapon milyen keresztek vannak.
Megkülönböztető jegyek, mesteralakok
  • Külön jegyek: Olyan megkülönböztető vagy járulékos jegyek, melyek a közönséges alakhoz képest valamilyen különleges változatot jelentenek. Ide tartoznak a különféle osztóvonalakkal megrajzolt mesteralakok stb.
  • Helyzet: A mesteralak olyan helyzete, mely nem a szokásos pózban vagy helyen (általában a pajzs közepén) található, hanem ahhoz képest eltérő pózban vagy irányban helyezkedik el (pl. felső helyzetű, alsó helyzetű, jobbra tolt mesteralak, alsópólya, felsőpólya, ferde pajzsfő/pajzstalp). A két járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. felső helyzetű hullámos mesteralak).
  • Kiegészítő jegyek: Olyan jegyek, melyek a külön jegyekhez képest a mesteralakot további járulékos tulajdonságokkal ruházzák fel. A meseralak lehet pl. az egyik végén csonka, kihegyezett, lebegő, a pólya lékelt, szegett, valamint a hullámos pólya lehet csonka is. Ide tartoznak a más címerábrákkal díszített mesteralakok is (gyűrűkkel díszített pólya stb.). A három megkülönböztető vagy járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. hullámos jobbra tolt kihegyezett cölöp).
  • Szín: Különféle borítású címerábrák határozói csoportja a színsorrend szerint. A címerábrák nemcsak egyféle boításúak lehetnek, hanem kétféle (pl. vágott, hasított, sakkozott), háromféle vagy többféle borításúak is. A négyféle járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. hullámos jobbra tolt kihegyezett arannyal és kékkel vágott pólya).


Példák


Lásd: Címerhatározó/EGY/E/M/ker



IV. a. lépés: Közönséges keresztek (színsorrendben)




IV. b. lépés: Külön jegyek



IV. c. lépés: Helyzet




IV. d. lépés: Kiegészítő jegyek




Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika