Címerhatározó/Csíkszentmihály címere
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Csíkszentmihály címerével foglalkozik.
M. 18,5×14 cm, 17. század (?)
Szőcs Vince gyűjteménye, most ismeretlen helyen. (Szőcs János felvétele)
1332-ben S. Michaele néven említik először. 1694-ben a tatár betöréskor sokat szenvedett, ekkor pusztult el a szomszédos Cibrefalva, amely ma már csak határrészként szerepel. 1910-ben 2453, 1992-ben 1604 magyar lakosa volt.
Szőcs:
A csíki pecséthasználatról már 1776-77-ből vannak adatok, de községeknek csak kivételesen volt a múlt [19.] század közepe előtt saját pecsétje. Valószínűleg az 1848—49 utáni passzív ellenállás magyarázza, hogy 42 esetben ott szerepel a székely jelképek nek tartott „nap és hold" szimbólum... Az összegyűjtött pecsétlenyomatokat, vagyis a tulajdonképpeni pecséteket VÉCSEY Gyula [1908-1989, villamosmérnök, 1968-as nyugdíjazása után mintegy 10 éven át a Csíkszeredai Múzeum munkatársa] három darab írópapír nagyságú kartonívre ragasztotta...
21. Csíkszentmihály (T. 346/55. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,8 cm. Felirata: CSÍKSZENT MIHÁLY PECSÉTYE. Középen jobb felől a balra néző holdsarló, baloldalt a napkorong.
- Irodalom:
Szőcs János: Csíkszéki falupecsétek a Csíki Székely Múzeumban. Acta 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum - Csíki Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy 1999. 128., kép 134 [125-140][1]
Acta 1999. II. Székely Nemzeti Múzeum - Csíki Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy 2000. 9. [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: