Bélyegkatalógus/Bélyeggyűjtés területei
A kezdetek kezdetekor a bélyeggyűjtők mindent gyűjtöttek (ez jellemző a legtöbb fiatal kezdőre is). A bélyegkiadások növekedésekor a gyűjtői érdeklődés is befolyásolta a gyűjtést. A mai legfőbb gyűjtési területek a következők:
Hagyományos gyűjtés
Egy ország bélyegeinek és azok típusainak gyűjtése, azon belül egy-egy korszaké. Ezt legtöbbször történelmi vagy postatörténeti tényezők alakítják ki, de ettől függetlenül sokat számít a bélyeget gyűjtő érdeklődése is. Ezen belül lehet használatlanul (postatisztán) illetve használtan gyűjteni a bélyegeket, de ide lehet sorolni a különféle postai objektumokon (levélen, levelezőlapon) gyűjtött bélyegeket is.
Tematikus gyűjtés
Manapság az egyik legelterjedtebb gyűjtési mód, amelyet igen sok gyűjtő alkalmaz. A lényege, hogy egy adott téma (motívum) révén épül fel a gyűjtemény. A témák szinte végtelenek. Vannak nagy tematikus területek: sport, élővilág, festmények stb., de ezeken belül is további specializálódás lehetséges (pl. a sporton belül valamelyik sportág, olimpiák, vb-k stb.). Ugyanez természetesen minden más területen hasonlóképpen alakul. Újabb érdekesség a legújabb gyűjtési forma, a tévnyomatok és nyomdai rendellenességek gyűjtése.
Carte Maximumok
A tematikus gyűjtés sajátos területe. A szó olyan levelezőlapot jelent, amelynek képe megegyezik a bélyeg képével. A bélyeget a lap képes oldalára kell ragasztani. A lapok általában kereskedelmi forgalomban kaphatók, de készíteni, készíttetni is lehet. Öt évnél régebben forgalomba levő bélyeggel általában nem elfogadott. Ezt a gyűjtési szakterületet nevezik maximafilának.
Postatörténeti gyűjtés
A postatörténeti gyűjtés egy meghatározott korszak postatörténetének feldolgozása postai küldeményeken (esetleg előlapon, kivágáson), amely bemutatja a különféle küldeményfajtákat, bérmentesítési tarifákat, ezek variációit és bélyegzéseit. A régebbi korok esetében ez igen nagy hozzáértést követel, de a modern kor postatörténetének feldolgozása is kívánatos.