Növények/N/Nehézszagú pipitér

A lap mérete: 3455 bájt

Növények

Nehézszagú pipitér

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák - Cserjék • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógynövények‎‎ • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék

Zs

Nehézszagú pipitér

(Anthemis cotula, Syn: -)
Más neve(i): büdöske, büdös montika, ebkapor, ebtéj, kutyakapor, székfűvirág, szíkfűvirág, vad kapor, vad pipitér, vadszékfű

A nehézszagú pipitér a pillangósvirágúak családjába tartozó, kozmopolita gyomnövény.

Valószínűleg a Földközi-tenger térségben őshonos, de mára az Antarktisz kivételével valamennyi kontinens mérsékelt vagy mediterrán éghajlatú zónájában elterjedt, Japántól Dél-Afrikáig és Ausztráliáig. Magyarországon országszerte előforduló, gyakori gyomnövény.

A nehézszagú pipitér 30-60 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Sziklevelei nagyon kicsik, kerek vagy oválisak alakúak, végük lekerekített, nyelük nagyon rövid és a földön fekszenek. A kifejlett növény szára felálló, a felső részén gyakran elágazik. Váltakozó állású levelei erősen, duplán szeldeltek, a levélkék szeletei szálasak vagy rövid-szálasak, kissé hegyesek (a kamillánál vékonyabbak). Dörzsölésre erős kellemetlen, büdös szagot árasztanak.

Virágzata a szár végén nyíló, 2-3 cm átmérőjű fészekvirágzat. A fehér szirmok száma 10-16. A vacok (a virágzat alsó, zöld része) tele van vékony, hosszú pelyvalevelekkel (a kamillafajoknál a vacok üreges vagy csak kissé telt). Az idősödő virág fészke kúpossá válik, fehér szirmai lefelé fordulnak (szemben a hasonló parlagi pipitér lapos virágtengelyével).

Termése 2 mm-es, sárgásbarna, ék alakú, bibircses kaszat. Egy átlagos növény 10-25 virágzatot és virágzatonként 50-75 magot hoz.

Parlagokon, útszéleken, gyomtársulásokban, kertekben található meg, zavart társulások pionír növénye. Melegebb területeken szántóföldi gyomként viselkedik. A humuszban és nitrogénben gazdag, nehéz vályog- és agyagtalajokat kedveli.

Ősszel és tavasszal is csírázhat. Virágzása nyártól késő őszig tart. Az önbeporzás ritka, 10%-nál kevesebb. Csak magvakkal szaporodik; magvai a talajban akár 25 évig is csíraképesek maradhatnak. A taposást és a fagyot jól, a hosszan tartó aszályt nehezen tűri.

Kellemetlen szaga és íze miatt a legelő állatok elkerülik. A levelei szétdörzsöléskor felszabaduló folyadék a bőr irritációját okozhatja, allergiás reakciót is kiválthat. A hagyományos népi gyógyászatban görcsoldó, menstruációs vérzést serkentő, hánytató szerként használták; ezenkívül alkalmazták izzasztószerként, krónikus reuma kezelésére, fejfájás ellen, láz utáni lábadozáskor, görvélykór és hisztéria kezelésére. Állítólag rovarriasztóként is hatásos.

Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Nehézszagú pipitér

A Wikimédia Commons tartalmaz Nehézszagú pipitér témájú médiaállományokat.