Heraldikai lexikon/Allegorikus címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Heraldikai lexikon(Allegorikus címer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarország címerének allegóriája a Mazarin bíboros által a gyermek XIV. Lajos (1638-1715) francia király oktatására készített játékkártya-készletből, 1644-45. A kártyákat a firenzei Stefano della Bella készítette Jean Desmarets de Saint-Sorlin akadémikus irányítása mellett. Képfelirat: Magyarország: Erdéllyel együtt a Dunán innen és azon túl helyezkedik el, Horvátország, Szerbia, Lengyelország, Oroszország, Havasalföld és Moldávia között. Termékeny. Városai: Buda, Belgrád, Esztergom. Folyói: Duna, Száva, Dráva.
A halál allegóriája Dürer grafikáján
Allegorikus pajzsok Haller János könyvéből, 1695
A Regnum Marianum allegóriája, Magyarország és Erdély uniójának ábrázolásával, 18. század közepe
Nagyszombati kalendárium 1701.png

Az allegorikus címer valamilyen elvont fogalmat vagy erényt fejez ki jelképes alakok által. Ezek nem mindig valós, hanem feltételezett vagy kitalált címerek, mert nem egy adott címerviselőt jelképeznek, de általában a heraldika szabályai szerint szerkesztik meg. Ezért sorolhatók a címertani vizsgálat körébe.

Névváltozatok:
jelképes címer

de: allegorische Wappen
Rövidítések

Az elvont fogalmat, mint pl. az Erény, a Bölcsesség emberi alakokkal, azok attribútumaival vagy jelképeivel fejezi ki. Így például Fortuna, a szerencse jelképe kifejezhető bőségszaruval. Az allegorikus címerek legszebb példái a reneszánsz korából valók, amelyekre erősen hatott az ókori kultúra és hiedelemvilág. Egyik legkiválóbb példája Albrecht Dürer művei, mint a Halál címere.

Allegorikus alak látható a Cilleiek pajzstartójaként. Mátyás könyvtárának több kötetében is szerepelnek allegorikus alakok az uralkodói címerrel. Pl. az Averulinus-kódexben a címer pajzstartója két allegorikus alak.

Lásd még[szerkesztés]

címerfestő [1]