ÉS-könyvkritikák listája 2024-ből

VÁLOGATOTT LISTA az Élet és Irodalom LXVIII. évfolyam 2024. évi lapszámaiban megjelent könyvkritikákból. Lásd a Bevezetőt! Az oldal forrása: Élet és Irodalom. Az Élet és Irodalom archívuma a lap online változatán. (Előfizetés szükséges). 41 – 52 2024/51-52. Ünnepi szám. Publicisztika. Bokros Lajos: 1514–1541; 1914–1941. Magyar tragédiák nemzetközi és hazai tényezői – Második rész. (Első része a 2024. karácsonyi számban.) Tömpe István: A harmadik rendszerváltás előtt Könyvkritika Csuhai István: Méz és pénz – Stephanie Bishop: Az évforduló. Fordította Morcsányi Júlia Az 1979-ben született ausztrál írónő negyedik könyve, magyarul elsőként megjelent regénye Szilágyi Zsófia: Jelzetek labirintusában – Baróthy Zoltán: Utolsó napok Pléh Csaba: Bonyolult agyi gépezet – Buzsáki György: Agyunk belső nyelve. Az agykutatás belülről-kifelé útja. Fordította Moldvay Tamás A fél évszázada agykutatással foglalkozó, Pécsről indult szerző a New York Egyetem professzora. Weiss János: Hol is élünk? – Bozóki András: Töréspontok. Ta­nulmányok az autokrácia kialakulásáról. Hegedűs Claudia: Élet-kadenciák – Paul Auster: Sunset Park. Fordította Pék Zoltán Codău Annamária: Illúziótlanul – Gabriela Adameșteanu: A Trevi-kút. Fordította Koszta Gabriella Bódi Katalin: Ex libris Láng Zsolt: Az emberek meséje Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai Michel Houellebecq: H. P. Lovecraft: Szemben a világgal, szemben az élettel Lapis József: Beszédtöredékek a halálról PRÓZA Harag Anita: Semmi melodráma Mécs Anna: T mint Tibor Visky András: Téli barakk Egressy Zoltán: A stockholmi lágytojás Darvasi László: Müller kisasszony levelezése Márton László: Csikasz Virgil útnak indul Szabó T. Anna: Haza a ködben Dragomán György: Varjúraj Schein Gábor: Egy kutya evangéliuma Zalán Tibor: Szamuráj Szaniszló Judit: Szenvedők Csaplár Vilmos: Gumibotok kora Garaczi László: Girnyóka Háy János: Nyári telefon Markó Béla: Tűzpróba Kiss Ottó: A gondozóház Kácsor Zsolt: Állatok Forgách András: Papa és a pofonok Bán Zsófia: Memory foam VERS Turi Tímea: Hirtelen negyven Krusovszky Dénes: Függelék Pollágh Péter: Régi vágások Molnár T. Eszter: Ariadné és Daedalon Babiczky Tibor: A vándorév Kemény István: Mesterséges intelligencia Kukorelly Endre: Ez a jel. Karácsonyi vers Villányi László: A masamód kisasszony Petőcz András: A látogató elzavarása Karafiáth Orsolya: A koszorú Marno János: Étvágyam Zilahi Anna: Többé nem Balla Zsófia: Ami elviselhetetlen Szabolcsi Viktória: Harmadnapra Grecsó Krisztián: Ott, ahol tartok Vörös István: Változtatni lehet Tatár Sándor: Kihűlök a dombtetőre Gergely Ágnes: Zelk Zoltán Sirálya Takács Zsuzsa: Az elmaradt ajánlás Tóth Krisztina: Fészek 2024/50 Gyürky Katalin: „Három kör, matekzsenikém” – Lana Bastašić: Tejfogak (bosnyák novelláskötet) Deczki Sarolta: Bili a derékra kötve – Az ÉS könyve decemberben. Závada Pál: Pernye és fű Hatalmas történelmi tabló, kulcsregény, családregény, doku- vagy autofikció is lehet Závada Pál legutóbbi regénye, ha mindenáron kategorizálni akarjuk. De hiába is erőltetnénk, a szövegtenger öntörvényűen hullámzik, és ledob magáról mindenféle tudálékosnak tűnő címkét. Már csak azért is, mert igazából önálló egységként kezelni is nehéz; a könyv állandó párbeszédben áll a Závada-életmű korábbi darabjaival, közvetve vagy közvetlenül megidézi őket Kolozsi Orsolya: Ex libris. Az alábbi (holland, francia, spanyol és norvég) kötetek sok szempontból különbözőek, de közös vonásuk, hogy fontos szerephez jut bennük egy-egy apa-fiú kapcsolat Gerbrand Bakker: A borbély fia (holland regény) Édouard Louis: Akik megölték apámat. A fiatal francia író autofikciós regényében… Andrés Neuman: Magunknak mondjuk Per Petterson: Szájában hamu, cipőjében homok A hazánkban már jól ismert norvég szerző (többek között a Lótolvajok és a Férfiak az én helyzetemben szerzője) 1987-es debütáló kötetének… 2024/49 FEUILLETON. Csuhai István: Nagyban – Darvasi László Neandervölgyiek című regényéről Darida Veronika: Saját Velence – Kosztolányi Velencéje. Szer­kesz­tet­te Schmal Alexandra ÉS-KVARTETT – Szvoren Edina Kérődző Kronosz című elbeszéléskötetéről Domány András: Ex libris Marosvári Attila: A román megszál­lá­si politika Ma­gyar­or­szágon (1919–1920) Veszprémy László Bernát: Piszkos munka – A munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon Silvia Foti: A náci unokája – Hogyan fedeztem fel, hogy a nagyapám háborús bűnös Lea Ypi: Szabadon – ​​​​​​​Mire felnőttem, véget ért a történelem 2024/48 „Legyen a királyi vár a népé!” – Magyar Nemzeti Galéria: Kúriából a Palotába. Wagner István írása A vérvádtól a nagyanyám baltájáig – Szvák Gyula írása Mi, eurázsiaiak – Huszár Ágnes írása „Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése. Ázsiából érkezett nép vagyunk, és közben ízig-vérig nyugati, európai néppé váltunk”1 – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank Eurázsia Fórumán Visy Beatrix: Nixon rugózik – Bakos Gyöngyi: Nixon nem tud lépcsőzni. (Második kötete, novellák) Ketten egy új könyvről – Rakovszky Zsuzsa: Vattacukor. Novellák Bakó Sára: A nosztalgia íze Görföl Balázs: Zavarba ejtő egyszerűség 2024/47 Márton László: Hogy borotvál a cirjulnyik? – Posztpetőfi Sándor: Szibériai Borbély. Szatírjáték. Közreadja Szilágyi Ákos Csuhai István: Ötven év, tizennégy nap – Jacobo Bergareche: Tökéletes napok A levélregény formáját ölti az 1976-ban született spanyol író regénye is, akárcsak négy héttel ezelőtti választásom, Virginie Despentes Kedves idióta című könyve Váncsa István: Őket utálni nehéz – Kate Vargha (Gyurcsány Ferenc): A gyilkos is imádkozik? Szilágyi-Gál Mihály: Ex libris Huoranszki Ferenc: Túl a modern metafizikán Lukács György: Történelem és osztálytudat – Tanulmányok a marxista dialektikáról (2023, új ford.) Deepfake: A valótlan valóság Weiss János: Távol és közel – Tanulmányok a kortárs magyar és német irodalomról 2024/46 Liberalométer. Alekszej Navalnij memoárjáról – Hetényi Zsuzsa írása Károlyi Csaba: Ember tervez, ki végez? – Horváth Viktor: A Júdás-terv. Kurzusregény O. Réti Zsófia: Az evidenciák vége – Az ÉS könyvve novemberben. György Péter: Lépcsőházi katarzis Moklovsky Réka: Ex libris Hegedüs Vera: Mondass egy misét értem Ughy Szabina: Az átlátszó nő Fehér Enikő: Az analóg ember Gubis Éva: Más halak 2024/45. Darida Veronika: Helyzetjelentés – Nádas Péter: Helyszínelés ÉS-KVARTETT – Kemény Lili Nem című regényéről. Károlyi Csaba Margócsy Istvánnal, Márjánovics Diánával és Visy Beatrixszel beszélgetett Forgách Kinga: Ex libris Ia Genberg: Részletek Tone Hødnebø: Jótállás az igazságért Jens Liljestrand: Ha minden véget is ér Moa Herngren: A válás 2024/44. Zsebre vágott ország – Martin József Péterrel, a TI Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélget Kardos Ernő Visy Beatrix: Hipertermikus állapotok – Ia Genberg: Részletek. A svéd írónő első magyarul megjelent regénye Domján Edit: Ne szúrd el ezt is! – Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes Csehy Zoltán: Az erődtől az erdőig – Bedecs László: Dobai Péter A róla szóló monográfia bevezető sorai szerint a könyv egyik célja Dobai „a magyar irodalomtörténetben betöltött helyének” meghatározása… Ketten egy új könyvről – Tamás Gáspár Miklós: Kolozsvári esszék Selyem Zsuzsa: Az elemezhetetlen jóság könyvről Láng Zsolt: TGM Kolozsvárja Tunyogi László: Ex libris [Nagyregények. Életművek csúcstermékei. Trilógiák.] Darvasi László: Neandervölgyiek I–III Virginie Despentes: Vernon Subutex 1–3 jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol Jon Fosse: Trilógia 2024/43. Csuhai István: Mint régen – Virginie Despentes: Kedves idióta. 2024, 300 oldal. - Virginie Despentes legutóbbi regénye (franciául 2022-ben jelent meg) klasszikus levélregény. Csakhogy… Kenesei István: Különleges nyelvészeti tudakozó Bárdos Judit: Alkotótársak – Dárday István – Szalai Györgyi: Minden másképpen van. Dárday István: Illúzió és bizonyosság. Sza­lai Györgyi: Személyes filmregény 2024/42. Darida Veronika: Nem rózsaszín – Susan Sontag: A nőkről. (Válogatáskötet) Benedek Szabolcs: Hogyan mennek tönkre a dolgok? – Odze György: Kísértés Hegedűs Claudia: Verslenyomatok Domány András: Házmester-történelem Forgách Kinga: Menjünk haza, és üss! – Az ÉS könyve októberben. Terézia Mora: Muna avagy az élet fele – A női változat A regény bemutatja nekünk a berlini fal leomlása előtti NDK-t és az ottani kilátásokat, majd a ’89 utáni Európát… Mindez azonban csak díszlet Muna életéhez… Paták Balázs: Ex libris Mohamed Mbougar Sarr: Ugyanolyan emberek Leïla Slimani: Mások országa Abdulrazak Gurnah: Cserben hagyás Abdulrazak Gurnah: Az utolsó ajándék 2024/41. Károlyi Csaba: Se tüzek, se villanyok – Vass Norbert: Kappanfölde …nem találtam a szerzőről összefoglaló életrajzot, Wikipédia-szócikke sincs (csak névrokonának, a labdarúgónak)… Az öt eddigi kötetéből tehát csak kettő elbeszéléskötet, az Indiáncseresznye és a Kappanfölde. Mindkettőt nevezhetjük novelláskötetnek, de novellafüzérnek is… Elbeszélő próza ez, nem esszépróza vagy értekező próza. Zelei Dávid: Termékeny bizonytalanság – Visy Beatrix: Súlyos határsértés … a történő magyar irodalmat talán a legszélesebben ismerő Visy Beatrix… (tanulmányok, kritikák) 31 – 40 2024/40. Visy Beatrix: Ápoljuk fügefánkat – Goran Vojnović: A fügefa A regény egy soknemzetiségű jugoszláv család három generációjának történetét próbálja elmondani Pelle János: A psziché patológusai – 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát. (portrészerű tanulmányk) Ketten egy új könyvről – Takáts József: Másik mitológia. Tanulmányok a 19. század magyar irodalmáról. A 2009 és 2022 között született közel húsz tanulmány… Bódi Katalin: Másik utópia Margócsy István: Mit kezdjünk az irodalomtörténettel? 2024/39. Csuhai István: Ami az életet irányítja, bennünk lakozik – Jón Kalman Stefánsson: Sárga tengeralattjáró Kolozsi Orsolya: Mexikó és a kegyetlenség – Fernanda Melchor: Ábrándozók. Regény, … a mexikói Fernanda Melchor magyarul másodikként megjelent kötete 2024/38. Weiss János: Menger klasszikusa – Carl Menger: A közgazdaságtan alapelvei. Friedrich August von Hayek előszavával Carl Menger könyve 1871 júliusában jelent meg Bécsben. …Én a jelentőségét inkább abban látnám, hogy képes volt bekapcsolódni a John Stuart Mill műve (A Sys­tem of Logic [1843]) nyomán a német szellemi életben kirobbant vitába, amely a természettudományok és a szellemtudományok metodológiáját állította szembe egymással. Menger válasza: a közgazdaságtan szellemtudomány, mert… Benedek Szabolcs: A Rozsda-ház titkai – Az ÉS könyve szeptemberben. - Forgách András: Zehu A Zehu ötvözi a családregények, a levélregények és a tudatfolyamra épülő regények hagyományait – ám érzékelhetően meg is akarja haladni ezeket. …családregény (a 17 évvel korábbi Zehuze „újraírása”) Hegedűs Claudia: Ex libris Giulia Caminito: A tó vize sohasem édes Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány Donatella Di Pietrantonio: Halásznegyed Donatella Di Pietrantonio: Anyám, a folyó 2024/37. Károlyi Csaba: Banalitás és sejtelmesség – Berta Ádám: Gyerekkorunk legszebb nyara (novellák) Gyürky Katalin: A hosszútávfutó író magányossága – Murakami Haruki: Mesterségem a regényírás Kolozsi Orsolya: Ház tele gyűlölettel – Layla Martínez: Szú. [A spanyol író első regénye] 2024/36. Bárdos Judit: A film és a hatalom Ketten egy új könyvről – Arisztotelész: Metafizika Kardos András: A szubsztancia álláspontján Weiss János: Ta meta ta phüszika Takáts József: Ex libris Deák István: Maratoni életem Bódy Zsombor: 1945 Magyarországon Tomka Béla: Globalizáció Kelet-Közép-Európában a második világháború után Valuch Tibor: Honnan hova? 2024/35. Csuhai István: Limoges-t nem látni és meghalni – Pauline Harmange: Széttört helyeken Háború a szép nevében – Danyi Zoltán A rózsákról című regényének német fogadtatásából 2024/34. Gyuris Kata: A gyűlölet melankóliája – Mohamed Mbougar Sarr: Ugyanolyan emberek. Sarr harmadik, eredetileg 2018-ban kiadott regénye, amire igazán csak a 2021-es Goncourt-díja után figyelt fel a világ. (Még előtte volt:) …híres-hírhedt Nádas-ügy … ő kapta a Világ Kultúráinak Háza (Haus der Kulturen der Welt) Nemzetközi Irodalmi Díját, melyre Nádas is esélyes volt Pintér Tibor: Mégis, kinek a keringője? – Weber Kristóf: Keringő. [a zene regénye, vagy, ha tetszik, regény a zenéről] Pelle János: Múzeum helyett könyv – „Más faj, más vallás, más sors” – A magyar holokauszt története. [tanulmánykötet] … mi más várható a Páva utcai intézménytől… Simonovits András: Egyenlőség – mindenáron? – Thomas Piketty: Az egyenlőség rövid története. Fordította Fáber András 2024/33. Károlyi Csaba: Meddig, meddig? – Nagy Gerzson: Meddig él egy anya Szolláth Dávid: Fókusztalanság – Zoltán Gábor: Ólomszív. Az Orgia ikerregénye Publicisztika Petőcz György: Mindenekelőtt a nyelv Az idei bálványosi előadás volt talán a 2009-es kötcsei és a 2014-es ugyancsak bálványosi előadás óta Orbán miniszterelnök legjelentősebb beszéde Az orbáni beszédek három alapkijelentése: Mi vagyunk, a világ kiismerhetetlen (és veszélyes), az élet harc. Ezekből minden szöveg levezethető, illetve semmilyen szöveg és állítás nem mond ellent nekik Hegyi Iván: Párizsban járt a nyár (a párizsi olimpiáról) Huszár Ágnes: Keresztény lelkiség Labossa Péter Mihály érdi evangélikus lelkész botrányos beszéde és az egyháza elhatárolódása… Vincze Minya István, az Erdélyi Református Egyházkerület esperese a párizsi olimpia nyitó ünnepségéről 2024/32. Torma Tamás: Arányarany – Palladio-klasszikusok Vicenzában Károlyi Csaba: Moly – Nyáry Krisztián Buksó című kiváló ismeretterjesztő sorozatában nemrég a Moly.hu alapítójával, Nagy Bencével beszélgetett. A Moly „az ország első és legnagyobb olvasás-népszerűsítő közösségi felülete” – fogalmazott Nyáry. Lázár György: 75%-ig magyar [Páratlan oldal] (a párizsi olimpia után) Ma már sok magyar születésű, magyar színekben versenyző élsportoló él és készül fel az olimpiára az Egyesült Államokban. Kós Hubert is az Arizona State University úszója, de most éppen Texasba iratkozik át, hogy az ottani University of Texas úszója legyen, mert követi az edzőjét, a híres Bob Bowmant. Muhari pedig az Indiana állambeli University of Notre Dame vívója; az ottani Fighting Irish csapat tagja… Publicisztika Bauer Tamás: Világrendszer-váltás? Amikor Orbán világrendszer-váltásról beszélt – ez volt az előadás központi fogalma, de erről nem sok szó esett –, az immár ötszáz éve fennálló helyzetet a Nyugat (vagyis Európa és Észak-Amerika) dominanciájaként jellemezte, és azt állította, hogy ennek vége, most Ázsia dominanciája következik… A Nyugat dominanciája nem egyszerűen egy országcsoport vezető szerepét jelenti a világpolitikában, hanem egy normarendszert… Odze György: Stratégia, ami nincs (a tusványosi beszéd) Az idei előadás a „Nagy Magyar Stratégia” címet kapta, és arról szólt, hogy szerinte mi minden történik velünk a következő huszonöt évben. Céldátum, ahogy a kommunikációs szaknyelvben fogalmaznak: 2050. 2024/31. Csuhai István: Chabon papagája – Michael Chabon: A végső megoldás Hegedűs Claudia: Remény-blues – Mohsin Hamid: Az utolsó fehér ember (The Last White Man, 2022) első mondattal, vagyis hogy: „Egy Anders nevű fehér bőrű ember egy reggel arra ébredt, hogy tagadhatatlanul mélybarnává vált”… kafkai alaphelyzet… allegorikus mese a mindennapi rasszizmusról és diszkriminációról. Visy Beatrix: Vágószobák – Daniel Kehlmann: Mozgókép. 2024, 450 oldal. középpontjában a hitleri hatalom kiépülésének időszaka és a második világháború áll Báron György: Pandora szelencéje Bence Erika: Ex libris Szilasi László: Saját élet Nagy Gerzson: Ablak az Ontario-tóra 21 – 30 2024/30. Csuhai István: Chabon papagája – Michael Chabon: A végső megoldás Hegedűs Claudia: Remény-blues – Mohsin Hamid: Az utolsó fehér ember (The Last White Man, 2022) első mondattal, vagyis hogy: „Egy Anders nevű fehér bőrű ember egy reggel arra ébredt, hogy tagadhatatlanul mélybarnává vált”… kafkai alaphelyzet… allegorikus mese a mindennapi rasszizmusról és diszkriminációról Visy Beatrix: Vágószobák – Daniel Kehlmann: Mozgókép. 2024, 450 oldal. középpontjában a hitleri hatalom kiépülésének időszaka és a második világháború áll Báron György: Pandora szelencéje Bence Erika: Ex libris Szilasi László: Saját élet Nagy Gerzson: Ablak az Ontario-tóra 2024/29. Károlyi Csaba: „Édesapám irodalom lett” – Biró Zsombor Aurél: Vissza­té­rő álmom, hogy apám vállán ébredek Pályakezdő regény ritkán szokott ennyire beletalálni az aktuális irodalmi közérzet kellős közepébe Perecz László: Kánonon kívül – Almási Miklós: A tudás örömétől a szellemi vakságig. Írások a kultúra mámoráról és a műveltség leárazásáról A miniesszék mozaikjából a kortársi világ apokaliptikus képe bontakozik ki. …A szellemi eltompulás tömegpusztító trendje arra utal, hogy történetileg páratlan korszak felé közeledünk: a tudást szisztematikusan leértékelő társadalom van születőben 2024/28. Visy Beatrix: Latrok közt, szabadon – Gubis Éva: Más halak (novellák) Hegedűs Claudia: Lápvidéki amoralitásjáték – Rachel Cusk: A vendégház Bazsányi Sándor: Ex libris Szilasi László: Saját élet Kárpáti Péter: Térkép a túlvilágról Jánossy Lajos: Örök hely és mindenhol idő Kemény Lili: Nem 2024/27. Gyenge Zoltán: Kárt okozni az ostobaságnak – Ross King: A firenzei könyvkereskedő. Vespasiano da Bisticci és az Arno-parti Athén. 2021-ben jelent meg angolul ...az egész reneszánsz nem csupán festők, szobrászok, építészek hol laza, hol szoros szövetsége, hanem mögötte nagyon komoly elméleti alap húzódik, amely magának a korszaknak a könyvekben testet öltő filozófiáját jelenti. Ez együttesen a reneszánsz. 2024/26. Pálos György: A Cziffra ház – Györffy Miklós: Egy emigráns vallomásai A vállalásában és méreteiben is impozáns mű 2022-ben jelent meg. Márai nagy hatású művére, az Egy polgár vallomásaira nem kizárólag a címében emlékeztet Györffy regénye, melyben a főhős kalandjain keresztül egy családtörténetbe kapunk betekintést. A múltidézés az 1930-as évekig nyúlik vissza Bihari Péter: Ex libris Philipp Blom: Amikor a világ kifordul a sarkából - A kis jégkorszak (1570–1700) és a modern Nyugat hajnala Lutz C. Kleveman: Lemberg - Európa elfeledett közepe 2024/25. Komáromi Gabriella: Lázár Zsófi, de messze vagy – Lázár Zsófia: Ne vedd el tőlem az eget Novellák, Lázár Ervin Bali szigetén élő lánya az írójuk Angyalosi Gergely: „A halhatatlanság-kereső király” – Komoróczy Géza: Ékírás és assziriológia Magyarországon. Meg­is­mer­tük-e a Gilgames-eposzt? Tunyogi László: Ex libris – (Ott északon valahogy minden másképp van.) Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk Jón Kalman Stefánsson: Árkok az esőben Jon Fosse: Fehérség Jon Fosse: Reggel és este 2024/24. Láng Zsolt: A jelen anyaga – Kukorelly Endre: Ház, háború, halott – avagy nem arra való a szeme annak, akit Hermész vezet, hogy fura vidékeket lásson. - Az ÉS könyve a könyvhéten Kukorelly a korábbi regényeihez képest itt jut a legmesszebbre, prózája itt teljesíti ki magát. Az emlékezés bonyolult algoritmusát… A hagyományos linearitás, erőltetett szentenciázás helyett nála élő írásmóddal találkozunk… Fenntartások nélkül csodálható regény jön így létre Márton László: Mazsolás füzet – Havas Juli: Papírbabák Benedek Szabolcs: Szabadabb dolog – Az író negyedik negyedik novelláskötete Benczi Boglárka: Ahol keresztet vet az ördög – Magyary Ágnes: Az örök székely. - A regény posztmodern lélekvándorlás, időn és téren átívelő kaland Kertai Csenger: Seholsincs otthon – Hegedüs Vera: Mondass egy misét értem (novelláskötet) Kácsor Zsolt: Halálhörgés, vigalom – Cserna-Szabó András: Az utolsó magyarok – nemmegírt történetek (novelláskötet) 2024/23. Csuhai István: Miből lesz – Jón Kalman Stefánsson: Árkok az esőben (Ez az 1963-as születésű izlandi író legelső prózakönyve, 1996). Jón Kalman Stefánsson Magyarországon minden kétséget kizáróan világirodalmi sikerírónak számít. Olyan státuszt tölt be nálunk az elmúlt években (és az itt következő névsor tetszés és ízlés szerint valamennyire akár még bővíthető vagy változtatható is), mint amilyet például Gabriel García Márquez töltött be a hetvenes, Bohumil Hrabal a nyolcvanas, Paul Auster a kilencvenes, Salman Rushdie a kétezres, Jonathan Franzen a kétezer-tízes évektől. ÉS-kvartett – Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet című kötetéről 2024/22. Darida Veronika: Élettörténet és sorstörténések – Bekezdések életemről. Be­­szél­ge­té­sek Ancsel Évával Paták Balázs: Olcsó trükkök – Benedict Wells: Hard Land – Kemény vidék Szembeszökő hiányosságai ellenére a Hard Land mégis rangos irodalmi díjat kapott Németországban (Deutscher Jugendliteraturpreis). Benedict Wells inkább bestsellerszerző, minőség helyett a példányszámok maximalizálásában érdekelt 2024/21. Károlyi Csaba: Boldogtalan Észak – Görcsi Péter: Várni a 29-esre Szále László: A reneszánsz Gajári reneszánsza? – Martin József: Ismeretlen ismerősünk: Gajári Ödön élete és pályája. Az Ujság a dualizmus liberális sajtóvilágában Benczi Boglárka: Beavatva – Háy János: Boldog boldogtalan Háy hosszú és sokszor fárasztó játékot játszik az olvasóval. Szereplői névtelenek, csaknem 500 oldalon át nincsenek konkrétumok. A szöveg hatalmas folyó… Lerázza magáról az olvasói figyelmet… Földes Györgyi: Ex libris Michel Houellebecq: Megsemmisülni Virginie Despentes: Vernon Subutex Annie Ernaux: Az esemény Hervé Le Tellier: Anomália 11 – 20 2024/20. Lengyel Réka: „Hazánk szentje, szabadság vezére” – Tüskés Gábor – Knapp Éva: A textualizált Rákóczi (Monográfia) A XIX. században megkezdett irodalomtörténeti kutatások révén világossá vált, hogy II. Rákóczi Ferenc kora egyik kiemelkedő írói életművét alkotta meg Bényei Tamás: 27 másodperc szörnyű intimitás – Salman Rushdie: Kés – Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után 2024/19. Csuhai István: A jó bölcsész – Marija Sztyepanova: Emlékeim emlékére (Első prózakötete, 2017) D. Magyari Imre: Bontási kísérlet – Légrádi Gergely: Falaink A Falainkban két, egymást váltogató, összefonódó szólamot hallunk, az anyáét és a kisfiáét Isztray Simon: Lemberg nyomában – Lutz C. Kleveman: Lemberg. Európa elfeledett közepe Lutz C. Kleveman német újságíró egyrészt a város történelmét kutatja történeti források alapján, másrészt interjúkat készít túlélőkkel… Könyvét az elhallgatott, a felszín alatt bujkáló múlt utáni nyomozás teszi izgalmassá 2024/18. Darida Veronika: Nemet mondani – Kemény Lili: Nem. Nem nem a lázadás regénye, hanem olyan önéletrajzi regény, amelyet erősen meghatároz a lázadás… Kemény Lili első regénya… Kemény Lili rég nemcsak Kemény István lánya, hanem generációjának ismert és hiteles alakja… Számomra némiképp meglepő, hogy milyen erős tendencia lett újra az (ön)életrajziság, és egyre fiatalabbaknál. ÉS kvartett – Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről. Károlyi Csaba Deczki Saroltával, O. Réti Zsófiával és Zelei Dáviddal beszélgetett 2024/17. Károlyi Csaba: A Balogh család – Kovács Dominik – Kovács Viktor: Lesz majd minden „A Kovács ikrek fergeteges családregényének” – ahogyan kezdik emlegetni, merthogy így lett beharangozva – szerintem nagyobb a füstje, mint a lángja. De nem bántam meg egyáltalán, hogy elolvastam, mert regényes képet ad a múlt század első felének Magyarországáról Bence Erika: Ritka ünnep – Fehér Miklós: Minden rendben lesz. Egyszerű történetek Hász-Fehér Katalin: Foggal született – Joseph Boyden: Foggal született A kanadai Joseph Boyden Bird … pályája 2001-ben ezzel a novellagyűjteményével indult Márton László: Marcel nyomában – Ádám Péter: Proust. Irodalmi zseblexikon Forgách Kinga: Az öregség mint válság – Oravecz Imre: Alkonynapló (2018–2023) Fűzfa Balázs: Ex libris Visky András: Kitelepítés Kovács András Ferenc: Névtelen cserépdarab Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg Markó Béla: Már nem közös 2024/16. Visy Beatrix: Az írás a szenvedélye – Annie Ernaux: Egyszerű szenvedély, A fiú Bárány Tibor: Autonóm testek – Hiron Ennes: Pióca … a hibrid szövegvilágban a személyiség és a tudat rendre feloldódik valami másban – amiről nem tudjuk, micsoda… 2024/15. Csuhai István: „Soha nem is szűnik meg teljesen, amíg élek” – Tove Ditlevsen: Koppenhága–trilógia I-III. Hegedűs Claudia: Évelő mese – Ali Smith: Nyár Bihari Péter: Kastélyban, romok között - Uwe Neumahr: Az írók kastélya. Fordította Kurdi Imre Szarka Judit: Pszeudobibliai nevelődési regény - Szolcsányi Ákos: Dávid család­jai. Kisregény Magyarország a jelenkorban. Évkönyv XXVIII. – Az ÉS könyve áprilisbann: Rainer M. János szerk.: Elit és konfliktus Weiss János: Ex libris A kozmosz, a szellem és az állati lélek - René Descartes és Henry More levelezése Jean-Jacques Rousseau: Önéletrajzi írások II. - Vallomások Walter Benjamin: Hasis Marseille-ben - Városképek, gondolatképek és más írások Paul Ricœur: Vallás, ateizmus, hit 2024/14. Darida Veronika: Vallomáskényszer – Jean-Jacques Rousseau: Ön­­élet­rajzi írások II. Vallomások. ÉS-KVARTETT – Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről Bakó Sára: Ex libris Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség Roy Jacobsen: A Rigel szeme Marie Aubert: Igazából nem ilyen vagyok 2024/13. Károlyi Csaba: „A magam részéről” – Demény Péter: Forog bennem. Esszék Számomra ma Demény Péter a legizgalmasabb magyar esszéista Mátyus Norbert: Megelevenedik a Babits-szobor – Babits Mihály összes versei 2. (1906–1910) Kritikai kiadás. Peragovics Ferenc: Ex libris Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz Michael Borchard: Egy nem mindennapi barátság Komoróczy Géza: Jogot, mert emberek vagyunk. Zsidó történeti tanulmányok Paul Lendvai: Ausztria álarc nélkül 2024/12. Visy Beatrix: „A halott álmodik és várva vár” – Mariana Enríquez: A tűz martaléka. Novellák Bogdán Péter: Akik nem „bűbájosak” –Janusz Korczak: A szalon gyermeke Janusz Korczak – eredeti nevén Henryk Goldszmit – 1878-ban (zsidó értelmiségi családba) született lengyel orvos, pedagógus, író. Ez a könyve (1906) tanúságtétel a polgári élettel való szakításról és a szegényekhez fordulásról. Bihari Péter: Globális Magyarország – Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig. Szerk. Laczó Ferenc, Vadas András… írtam a mű első kötetéről (Ex libris, ÉS, 2022/32., aug. 12.), mert úgy tárgyalja a magyar történelem fő csomópontjait, hogy nem a nacionalista nemzetfogalomra épül, hanem nyitott, „transznacionális”; európai és globális. Most, hogy megszületett az első kötethez kívül-belül hasonlító második kötet… az utóbbi évtizedek hazai történetírásának egyik legfontosabb kezdeményezése. Benedek Szabolcs: Ex libris Jeroen Olyslaegers: Vadasszony Kertész Edina: Jóga Budán Karády Anna: Zserbó David Pilgrim: A nagy Napóleon 2024/11. Csuhai István: Az öregkor utolsó pislákolásában – Gabriel García Márquez: Találkozunk augusztusban Demény Péter: Világmese – Mircea Cărtărescu: Szolenoid Pelle János: Az éhezők viadala – Debreczeni József: Hideg krematórium. Naplóregény, először 1950-ben, Jugoszláviában adták ki… Darida Veronika: A hallgatás felé – Franz Rosenzweig: A megváltás csillaga A huszadik századi filozófia ezen alapműve – száz éven át – magyarul elérhetetlen maradt, emiatt az elmúlt év egyik legfontosabb hazai könyveseményét az jelentette, hogy Bíró Dániel fordításában végre megjelent Bence Erika: Ex libris Mán-Várhegyi Réka: Vázlat valami máshoz Kiss Judit Ágnes: Egy nőalak szürke kontúrja Rácz Zsuzsa: Kovácsné kivan Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget 1 – 10 2024/10. Darida Veronika: A magány formái – Jan Gondowicz: Transz­auten­tikum. Bruno Schulz nem tiszta formái Fordította Pálfalvi Lajos, Vas Viktória ÉS-KVARTETT – Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt című regényéről 2024/09. Schein Gábor: Hollandi kulcs – A holland nyelvű irodalom története. Szerkesztette Gera Judit, Pusztai Gábor, Réthelyi Orsolya és Daróczi Anikó Domján Edit: Ex libris – (nőírók 2023-ban megjelent művei) Elisa Shua Dusapin: Tél Szokcsóban Kali Ágnes: Megvakult angyalok Annie Ernaux: A hely / Egy asszony Annie Ernaux: Az esemény 2024/08. Szilágyi Zsófia: Csak ez hiányzott – Jolsvai András: Két őszi nap Ujpesten (kisregény). Jolsvai az 1950-ig önálló város fénykorába, Ugró Gyula polgármesterségének idejébe visz vissza Bényei Tamás: Fiatal lányok halála – Kate Atkinson: A léhaság szentélyei – Atkinson eddigi leghagyományosabb, 1926-ban játszódó mainstream regénye a két háború közötti londoni mulatónegyed, a Soho királynőjéről, Kate Meyrickről mintázta főszereplőjét Tunyogi László: Ex libris – Murakami Haruki: Egyes szám, első személy / Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem 2023/07. Csuhai István: Ha vége jó – Hanya Yanagihara: A paradicsomba Az 1974-ben Los Angelesben ázsiai felmenőktől született, ifjúsága egy részét Hawaii szigetén töltő, hosszabb ideje New Yorkban élő amerikai írónő, Hanya Yanagihara harmadik regénye Révész Sándor: Nagyság és gyarlóság – Szabó Miklós: Megkoronázott köztársaság. (Régi tanulmányaiból) Az ÉS könyve februárban – Török András: Budapest Nagyregény Láng Zsolt: Ex libris – Ali Smith tetralógiája 2024/06. Darida Veronika: Gondolatképek – Walter Benjamin: Hasis Mar­seille-ben ÉS-KVARTETT – Harag Anita Valakire mindig gondolni kell című novelláskötetéről 2024/05. Visy Beatrix: Történetek a zöld házból – Frederico Pedreira: Az alvajáró tanúságtétele …elismeréseként kaphatta meg Pedreira az Európai Unió Irodalmi Díját, ami e kitűnő regény erős tanúságtétele Báron György: Az érzékeny teoretikus – Bárdos Judit: Etűdök az olasz és az orosz filmről Huszár Ágnes: A diktátor áldozatai – Vera Politkovszkaja: Egy anya. Anna Politkovszkaja élete és szenvedélyes harca az igazságért Ketten egy új könyvről – Reményi József Tamás: Mindig volt egy szigetem. Darvasi Ferenc életútinterjúja Margócsy István: „Pályám emlékezete” Zelei Dávid: Irodalom életre-halálra 2024/04. Károlyi Csaba: Tragikomédia – Krasznahorkai László: Zsömle odavan Krasznahorkai László érezheti úgy, hogy összes műve kudarc, ezt mondta ugyanis Friderikusznak. … Ámde Krasznahorkai akkora szóművész, hogy nem látok hozzá foghatót a magyar irodalomban Kácsor Zsolt: A Bödőcs-enciklopédia – Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben Kaiser Zsanett: Megmikrózott hazugság – Döme Barbara: Sanyi, az ismeretlen celeb Hegedűs Claudia: Élet-szelfi – Paul Auster: Baumgartner. - A világpremierrel egy időben, nálunk is november 7-én megjelent. …a hetvenhat éves amerikai szerző immár 20. fikciós prózája posztmodern (vagy utáni) hiányregény... 2024/03. Csuhai István: Kisemberi színjáték – Michel Houellebecq: Megsemmisülni Bokros Judit: Úton a láthatóság felé – Ughy Szabina: Az átlátszó nő. Novellák Benczi Boglárka: Hangtalanok szószólója – Margaret Atwood: Pénelopeia. (Regénye eposz-átirat, alapja az Odüsszeia.) Domány András: Súlyos károkat okozott? – Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz. Értékek és választások Gyürky Katalin: Ex libris Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete Amélie Nothomb: Első vér Valérie Perrin: Trió Visky András: Kitelepítés 2024/02. Lakner Dávid: Fekete penész – Farkas Balázs: A következmények (Novellák) Az utóbbi évek magyar irodalmát nem igazán lehet számba venni a weird [azaz furcsa próza] említése nélkül. A műfaj egyre inkább kezd elszakadni a horrortól, de… Paták Balázs: Vidám diktatúra – Wole Soyinka: Krónikák a Föld legboldogabb népének országából. – Műfaja politikai szatíra, méghozzá a mai nigériai politikáé Radnóti Sándor: Vegyük észre! [Rényi András Rembrandt-könyve] – Az ÉS könyve januárban – Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka – hermeneutikai kísérletek Hegedűs Claudia: Ex libris Yasmina Reza: Serge Véronique Mougin: Ahol a tű átfér Yoann Iacono: Goebbels hegedűje Beatrice Salvioni: Az Átkozott [recenzió az előző számban] 2024/01. Károlyi Csaba: Emlékáradás – Szilasi László: Saját élet Visy Beatrix: Én a helyedben... – Harag Anita: Valakire mindig gondolni kell …számomra az év leginvenciózusabb rövidprózakötete Márton László: Fájó érintés – Kovács Bálint: Vágták volna le Zsófi, a regény hősnője irtózik más ember érintésétől. A nőkétől is, de a hangsúly a férfiakon van Gyürky Katalin: Csak a hülyék sírnak – Beatrice Salvioni: Az Átkozott Az olasz írónő azonnal harminckét nyelvre, köztük magyarra is lefordított első regénye Ketten egy új könyvről – Arisztotelész: Nikomakhoszi etika Kardos András: „A lélek szeme” – … már az is szinte az abszurditás állapotába kergetett, hogy recenziót kell írnom a filozófiatörténet mondjuk öt legalapvetőbb könyvének egyikéről, a Nikomakhoszi etikáról (továbbiakban: NE), mely alapvetés nem „pusztán” az etika, de az egész nyugati filozófia egyik alapműve Weiss János: Az etika alapműve – Egy nagy, klasszikus mű újrafordításának megjelenése…