ÉS-könyvkritikák listája 2020-ból

VÁLOGATOTT LISTA az Élet és Irodalom LXIV. évfolyam 2020. évi lapszámaiban megjelent könyvkritikákból. Lásd a Bevezetőt! Az oldal forrása: Élet és Irodalom. Az Élet és Irodalom archívuma a lap online változatán. (Előfizetés szükséges). 41–52 2020/51-52. ünnepi dupla szám. Feuilleton. Négy Fal Között – de miért pont Shakespeare-rel? – Keresztes Balázs írása. Interjú. „Elérkezett az ideje, hogy mindent pontosan megírjak”. Beszélgetés Bereményi Gézával / Károlyi Csaba írása Csehy Zoltán: Lagúnákban a kultúrmassza – Bánki Éva: Telihold Velencében Deczki Sarolta: A világ a feje tetején – Ménes Attila: Műanyag szalonna Weiss János: Az abszurditás dicsérete? – Almási Miklós: Az abszurd Shakespeare. Rendhagyó olvasópróbák. Király Júlia: Egyedül nem megy – Csillag István: Egy miniszter inas­évei Ruff Borbála: Irodalom pop stílusban – Szederkényi Olga: Irodalmi pop­iko­nok Gábor György: Az ész trónra ültetése – Gyenge Zoltán: Idegen és Más Visy Beatrix: Lehetne bárhogy – Lehetnék bárki. Kortárs és kortalan versek. Válogatta és szerkesztette Péczely Dóra. 2020/50. Interjú. „Nincs eredeti Dante” – Beszélgetés Kelemen Jánossal. / J. Győri László írása Károlyi Csaba: Álomjáték – Szöllősi Mátyás: Illegál. Két pénteki történet Visky András: A tisztánlátás finom kegyetlenségei – Darida Veronika: Filozófusok bábszínháza Váncsa István: A majmok már a spájzban vannak – Deák Mór: Anyakönyv Bihari Péter: Berend T. Iván / 36 / 90 / 200 – Berend T. Iván: Élj érdekes időkben! Jegyzetek, viták kulturális élményekről, politikai, társadalmi és gazdasági eseményekről. Az utószót írta Szelényi Iván. Kőszeg Ferenc: Egy nincstelen parasztfiú kálváriája a hatalom közelében – Az ÉS könyve decemberben: Révész Sándor: Dobi István. Az elfeledett államfő – egy nincstelen parasztfiú útja a hatalomba Milbacher Róbert: Ex libris Beck Zoltán: A megszólalás üres helye Tompa Andrea: Haza Babarczy Eszter: A mérgezett nő Bereményi Géza: Magyar Copperfield 2020/49. Hermann Veronika: Követési távolság – Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk. Tanulmányok a kortárs önéletrajz-kultúráról ÉS-KVARTETT – Mécs Anna Kapcsolati hiba című novelláskötetéről (Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett) Teplán Ágnes: Ex libris Steve Sem-Sandberg: Kiválasztottak Jussi Adler-Olsen: A 64-es betegnapló Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Mezei Márk: Utolsó szombat 2020/48. Csehy Zoltán: Szex, halál, gépelés – Billy Collins: Az a baj a költészettel. Fordította Kőrizs Imre Klajkó Dániel: Nyugaton a helyzet változatlan – Jászberényi Sándor: A varjúkirály – Nyugati történetek Domján Edit: Honnét a szelídség, a jóság? –S zaniszló Judit: Leli élete Benedek Szabolcs: Narcisztikus személyiségzavar – Lesley-Ann Jones: John Len­non élete, szerelmei és halála. For­dí­tot­ta Ajtonyi Gyula. Ketten egy új könyvről – Szilágyi Márton: Omniárium. Irodalomtörténeti tanulmányok S. Laczkó András: Sokféleség, egység, irodalomtörténet Branczeiz Anna: Útmutató irodalomtörténészeknek 2020/47. Csuhai István: Amerika hangjai – Valeria Luiselli: Elveszett gyerekek archívuma. Fordította Mesterházi Mónika. Szendi Nóra: „Nem öregszem, hanem élek” – Szentesi Éva: A legfontosabbat utoljára hagytam Jeszenszky Géza: Auschwitz után pogromok? – Pelle János: Vérvád, hisztéria, népítélet. „Zsidókérdés” Magyarországon 1945-ben és 1946-ban Kardos András: Az ész és az őrület – Angyalosi Gergely: Az állandó és a változó Schein Gábor: Nagy levegő. Az ÉS könyve novemberben – Nádas Péter: Arbor mundi. Válogatott esszék, II. kötet. Visy Beatrix: Ex libris Kabai Csaba: Árnyékboksz Kemenes Henriette: Odú Ozsváth Zsuzsa: Előző részek Székely Örs: ostinato 2020/46. Károlyi Csaba: „Az égen néhány csillag” – Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj Bárdos Judit: A visztulai hajós – Radó István: Egy filmdramaturg emlékei. A bevezető tanulmányt írta, a visszaemlékezés szövegét válogatta és szerkesztette Buza Péter Csepeli György: Lehet-e ornitológus, aki nem madár? – Ladányi János: Hanyatló világok. Szubjektív tudományos önéletrajz. „...az ember nem olvassa, hanem fizikailag átéli” – Krasznahorkai László Sátántangó és Az ellenállás melankóliája című regényeinek orosz nyelvű kritikai fogadtatásából 2020/45. Hermann Veronika: A soha nemsokára elmúlik – Halász Rita: Mély levegő ÉS-KVARTETT – Tompa Andrea Haza című regényéről Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett. Csillag István: Ex libris Markó Béla: Egy mondat a szabadságról Grecsó Krisztián: Magamról többet Zoltán Gábor: Szép versek 1944 Tompa Andrea: Haza 2020/44. Csehy Zoltán: A folyó és az ég kékje – Csiszár Gábor: Faludy György [monográfia] Mohácsi Orsolya Anna: Múzsám: a hatalom – Kerékgyártó István: Szeretett Gazdám avagy Egy vezér ifjúkora Hegedűs Claudia: Apa–fia tandem – Wu Ming-yi: Az ellopott bicikli. Fordította Major Kornélia. Benedek Szabolcs: Miért éppen Fiume? – Juhász Imre: Fiume. Egy kö­zép-euró­pai város és kikötő a ha­tal­mi érdekek metszéspontjában Ketten egy új könyvről – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron Forgách Kinga: A hit, a hiedelem és a hihetetlen Demény Péter: A bizonytalan tudás. 2020/43. Gyenge Zoltán: Goebbels doktor intelmei (esszé). Csuhai István: Akárcsak mi – Ian McEwan: Mi, gépek. Fordította Lukács Laura Lapis József: A katt után – Dániel András: Nincs itt semmi látnivaló! A szerző rajzaival. Váncsa István: Be a szervezetbe – Tódor János: Börtönhakni Smid Róbert: A vissza(nem)térő Sziránó – Nyerges Gábor Ádám: Mire ez a nap véget ér Kulcsár-Szabó Zoltán: „Mindanyiunkat érdekel a grammatika” – Az ÉS könyve októberben: Markó Béla: Egy mondat a szabadságról 2020/42. Radics Viktória: Jelenlétátvitel című esszéje a Kieselbach Nagy István-albumáról. "Szonettben egy eposzt is el lehet beszélni" – Báthori Csaba költővel, íróval és műfordítóval Várkonyi Benedek beszélget. Hermann Veronika: Szövevényes, bús történet – recenziót Marilynne Robinson Háztartás című regényéről. Lovász Andrea: "Egész világ ellenségünk..." – kritika a Meseország mindenkié kötetről. Bozsik Péter és Vedres Ági versei, Burns Katalin, Hegedűs Vera, Péter János és Turi Tímea prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. Molnár Zsófia a Katona József Színház Othello-előadásáról. Báron György az iráni Mohammad Raszulof Nincs gonosz című filmjéről. 2020/41. Klima László: Freud, a finnugorok és még valami más. Váncsa István: Rizike córdobai mogyoróval (gasztroesszé). Károlyi Csaba: Ki vagy te? – Háy János A cégvezető című regényéről. Kész Orsolya: Semmi rendkívüli – recenzió Lucia Berlin Este a paradicsomban című kötetéről. Petőcz András és Tatár Sándor versei, Beck Tamás, Nyerges Gábor Ádám és Nomád Földi László prózája. Tárcatár: Beck Zoltán. Herczog Noémi az Örkény Színház '84 és a Radnóti Gina című darabját értékeli. 31–40 2020/40. Bartók Imre: Ismeri Hölderlint? (esszé) Szalay Zoltán: „A gondolati líra hiánya lehangoló” – beszélgetés a 85 éves Tőzsér Árpáddal. Ketten egy új könyvről – Zoltán Gábor: Szép versek 1944. – (Antal Nikolett és Csehy Zoltán(. Csuhai István: Egy egész negyed (Sárközi Mátyás: Hampstead. London romantikus művésznegyede.) Zelei Dávid: Ex libris Radnóti Sándor: A süketnéma Isten Kőrizs Imre: Tévedések fenntartása mellett Krusovszky Dénes: Hemingway szalvétája Kutasy Mercédesz: Párduc márványlapon Fűzfa Balázs: Nincs, és mégis van (Beck Zoltán: A megszólalás üres helye.) Pető Péter: Gólbánat (Benedek Szabolcs: Ballada egy csapatról – A ’86-os válogatott története.) Szijj Márton: Simogatja a szőrömet (Lesi Zoltán: Magasugrás.) Benkő Attila, Fehér Imola versei, Szív Ernő, Vári Attila, Csombor Rita prózája. 2020/39. A nyolcvanéves Pór Péter irodalomtörténészt köszönti Bazsányi Sándor. Szávai János: Közép-európai acte gratuit (esszé), többek közt Kosztolányi Dezső Édes Annájáról. Csehy Zoltán: Extatikus termékbemutató – recenziója Mellár Dávid Vagy valami egészen más című verseskötetéről. Hartay Csaba, Lövétei Lázár László és Szabó Márton István versei, Balázs Attila, Berta Ádám, Jenei László és Vandlik Katalin prózája. Tárcatár: Grecsó Krisztián. Stőhr Lóránt Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjéről. 2020/38. "Pokoli divertimento" – Péterfy Gergellyel beszélget Károlyi Csaba. Szajbély Mihály: Kultúra, populáris kultúra, populizmus – ahogyan Luhmann nyomán látszik (esszé). Hermann Veronika Mindent anyámról – kritika Gurubi Ágnes Szív utca című regényéről. Pál Sándor Attila: Fenséges rom – Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai című posztumusz önéletrajzáról. Géczi János, Jenei Gyula és Marno János versei, - Schillinger Gyöngyvér, Tillman J.A. és Rácz Péter prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. 2020/37. Benedek Szabolcs: Üstökösvadászat (esszé). Károlyi Csaba: Félelem és unalom – A teremtés koronája című karanténantológiáról. "Szemtelenül és félelmetesen bravúros nyelv" – Darvasi László műveinek (Téli reggel, hullával – Isten. Haza. Csal., A könnymutatványosok legendája) olasz fogadtatásából. Borsik Miklós, Kerber Balázs és Tőzsér Árpád versei, Erdei L. Tamás, Finy Petra és Szávai Géza prózája. Tárcatár: Beck Zoltán. Molnár Zsófia az SZFE-re oktrojált váltás körülményeiről írt. 2020/36. Láng Zsolt: Satmarer (esszé) a szatmári zsidóságról. Csehy Zoltán: A legkitartóbb – recenziója Cselényi László Akadályok földje című kötetéről. Ketten egy új könyvről – Szilasi László Kései házasság (Visy Beatrix és Bazsányi Sándor). Halmosi Sándor, Jász Attila és Vörös István versei, Balássy Fanni, Fecske Csaba és Ménes Attila prózája. Tárcatár: Szív Ernő. Torma Tamás a budapesti Széllkapuról írt építészetkritikát. Báron György Koreeda Hirokazu Az igazság című filmjét és abban Catherine Deneuve színészi játékát értékelte. 2020/35. Bacsó Béla A test és a lélek – esszé Thomas Mann A varázshegy című regényéről. Galgóczi Erzsébet 90 éve született – Deczki Sarolta írása. Csuhai István: Mint a másik – Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényéről. "Lenyűgöz, még akkor is, ha a cselekmény elborzaszt" – Totth Benedek Holtverseny című regényének angol nyelvű kritikai fogadtatásából. Acsai Roland és Nagy Zsuka versei, Kutas József és Molnár Krisztina Rita prózája. Tárcatár: Grecsó Krisztián. Herczog Noémi a debreceni Csokonai Színház – Nagyerdei Stadion Hamlet előadásáról írt. Stőhr Lóránt Małgorzata Szumowska A másik bárány című horrorfilmjéről. 2020/34. Balázs Imre: József Dalszövegológia (esszé) a dalszövegek elemzésének, értelmezésének lehetőségeiről. Hermann Veronika: Szélmalomharcosok – Salman Rushdie Quichotte című regényéről. Én magát a műfajt szeretem – Dinyés Dániellel, a Szegedi Nemzeti Színház új zenei vezetőjével J. Győri László készített interjút. Gazdag Ági és Markó Béla versei, Géczi János, Lévai Júlia Mira és Kőrössi P. József prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. Báron György Lóth Balázs Pesti balhé című filmjét elemezte mint a "látás nulla fokát". 2020/33. Kálmán C. György: A kritikai József Attila (esszé). Károlyi Csaba: Boldogságban – kritika Pető Péter #halálka. hír, regény című új regényéről. Bényei Tamás: Pasztorál – Thomas Hardy Távol a világ zajától című régi regényéről. Németh Gábor, Dávid és Turányi Tamás versei, Csabai László, Farkas Arnold Levente, Győrfi Viktória prózája. Tárcatár: Beck Zoltán. Szendi Nóra kritikája Berta Ádám a kígyó feje c. regényéről 2020/32. Almási Miklós: Kutyák és emberek című esszéje az új magányról szól. Csehy Zoltán: Csatolt fájlban az idő – kritika Meliorisz Béla Vagyunk örökké című verseskötetétről. Pusztai Zoltán és Szijj Ferenc versei, Káli István, Kerékgyártó István és Tóth B. Judit prózája, Tárcatár: Grecsó Krisztián. 2020/31. Karsai György: Színháztörténet: az európai kezdetek (esszé). Csuhai István: A kubai viasz – recenzió Guillermo Cabrera Infante Trükkös tigristrió című regényéről. Ketten egy új könyvről – Lengyel András Ignotus Hugó-tanulmányok (Radnóti Sándor és Takáts József). Deczki Sarolta: A hiány tapasztalatai – Széplaky Gerda: Sötét és néma. Filozófiai esszék – irodalomról, filmről, képzőművészetről c. tanulmánykötetéről. Eszenyi Fanni, Ferentz Anna-Kata és Toroczkay András versei. Tematikus prózaösszeállítás - INDEX tárcatár búcsú: Benedek Szabolcs, Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám, Méhes Károly és Szív Ernő prózája. Stőhr Lóránt: Elszakadás – kritika Hajdú Eszter Barta Tamás - Siess haza, vár a mama című dokumentumfilmjéről. 21–30 2020/30. "Dickenst is bepanaszolták nálunk" – Orsós László Jakabbal beszélget Köves Gábor. Bazsányi Sándor: "Hah! - ó!" - "Az ám!" - "Hazám!" – esszé Katona József Bánk bánjáról. Károlyi Csaba: "Tudta Rómát" – kritika Péntek Orsolya Hóesés Rómában című regényéről. Simon Márton és Tábor Ádám versei, Bozsik Péter, Puskás Panni és Szántó T. Gábor prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. 2020/29. Vágvölgyi B. András: Perón, a párhuzamosok és az orosz saláta – esszé Roberto Arlt főművéről és a juszticializmusról. Rítus és hullazsák. – Áfra Jánossal Lapis József beszélget. Hermann Veronika: Falakkal körülzárt magány – a recenzió Pilinszky János Beszélgetések Sheryl Suttonnal. Egy párbeszéd regénye című művére emlékezik. Károlyi Csaba: "Ahogyan élek" – kritika Tompa Andrea Haza című regényéről. Kukorelly Endre és Nyilas Atilla versei, Frideczky Katalin, Mátyás Győző, Nagy Gabriella és Petőcz András prózája. Tárcatár: Beck Zoltán. Báron György Pablo Larraín Ema című filmjéről írt. Végső Zoltán: Ennio Morriconéra emlékezik. 2020/28. "Bolondok hajójában evezünk" - Salman Rushdie-val Hegedűs Claudia beszélget. Zoltán Gábor Szép versek 1990 (esszé). Csuhai István: Madár és tolla – recenzió Carmen Maria Machado A női test és más összetevők című novelláskötetéről. Deres Kornélia, Ozsváth Zsuzsa és Szöllősi Mátyás versei, Böszörményi Gyula, Kőrösi P. József, Magyar László András prózája. Tárcatár: Szív Ernő. Stőhr Lóránt a Dardenne fivérek új filmjéről, Az ifjú Ahmedről írt kritikát. 2020/27. Csuhai István: "le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést" – esszé köszönti a nyolcvan éves Tolnai Ottót. Darida Veronika: Tolnai Ottó Titorelli faiskolája című kötetéről. "A reménnyel keresem a reményt" – Gálfalvi György marosvásárhelyi íróval, szerkesztővel beszélget Demény Péter. Csehy Zoltán: A villamos hangja májusban – recenzió Villányi László Mindenek előtt című verseskötetéről. Ketten egy új könyvről – Spiró György Malaccal teljes éveink című kötetéről (Weiss János és Klajkó Dániel). Nagy Márta Júlia és Pénzes Tímea verse, Egressy Zoltán és Tóth Krisztina prózája. Tárcatár: Grecsó Krisztián. 2020/26. Lapis József: A jéghegy csúcsa alatt – esszé a gyerekkönyvkritikáról. Hermann Veronika: Már semmi nincsen itt – recenzió Krusovszky Dénes Áttetsző viszonyok című verseskötetéről. Kabai Lóránt, Lövétei Lázár László és Magolcsay Nagy Gábor versei, Székely Márton, Oravecz Péter és Vandlik Katalin prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. Grecsó Krisztián Havas Henrik YouTube-csatornájáról. 2020/25. A hetvenéves Szilágyi Ákost Margócsy István köszönti. Angyalosi Gergely: A pillérek helye – esszé a tudományok közötti "erőviszonyokról". Vakság és megvilágosodás. - Pál Ferenccel José Saramagóról beszélget Kácsor Zsolt. Károlyi Csaba: Véletlen viszonyok – kritika Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk című kötetéről. Munkácsi Ernő: Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához – a mű angol nyelvű fogadtatásából készült összeállítás. Kántor Péter és Tóth Kinga versei, Patak Márta és Pál Sándor Attila prózája. Tárcatár: Beck Zoltán. 2020/24. Mondatokon múlik minden - Markó Bélával beszélget Károlyi Csaba. Magyar Miklós: A magyar Bloomsday – arról, hogyan jelenik meg június 16. Esterházy Péter életművében. Csehy Zoltán: Tom és Thomasina – recenzió Sebastian Barry Végtelen napok című regényéről, Hahner Péter: Az első száz év – recenzió a Trianon 100. antológiáról szól. Pollágh Péter és Závada Péter versei, Csikós Attila, Köves Gábor és Szaniszló Judit prózája. Tárcatár: Szív Ernő. 2020/23. Bihari Péter: Max Weber időszerűsége (esszé). [100 éve halt meg]… minden idők egyik legjelentősebb társadalomtudósa… A francia Raymond Aron számára „Max Weber a legnagyobb szociológus; úgy is mondhatnám, ő a szociológus”, a filozófus Karl Jaspers egyenesen azt írta: „Max Weber a mi korunk legnagyobb német embere volt”. Csuhai István: Menekülni – recenziója Jeanine Cummins Amerika földje című regényéről. ÉS-kvartett: Bereményi Géza Magyar Copperfield című regényéről. Nyerges Gábor: Ádám és Tompa Gábor verse, Kollár-Klemencz László, Littner Zsolt, Lengyel András és Tompa Andrea prózája. Tárcatár: Grecsó Krisztián. György Péter Az ismeretlen remekmű címmel Gedő Ilkáról, Herczog Noémi a munka és a szabad alkotás feltételeiről, Torma Tamás a 45 éve az ÉS-ben zajlott paksi tulipános vitáról. 2020/22. Standeisky Éva: Bajlódás az apával című esszéje Kassák apaképét elemzi. Hermann Veronika: Áldottak mind a világ táncai – recenzió Ljudmila Ulickaja A lélek testéről című novelláskötetéről. Ketten egy új könyvről – Molnár Gál Péter Coming out című posztumusz könyvéről (Bazsányi Sándor és Margócsy István). Babiczky Tibor, Nyirán Ferenc és Szkárosi Endre versei, Bognár Péter, Szil Ágnes és Szeifert Natália prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. 2020/21. Milbacher Róbert a kulturális migránsokról (esszé). "Az egyén elveszítette bizalmát a hatalomban" – Szávai Jánossal beszélget Lakner Dávid. Károlyi Csaba kritikája a Nézzünk bizakodva a múltba! Alternatív Trianon című antológiáról. Füzi László: Foglalat – elemzés Sándor Iván Amit a szél susog című regényéről. Barak László, Szilágyi Ákos és Szolcsányi Ákos versei, Benedek István Gábor, Ferdinandy György, Nyirán Ferenc és Onagy Zoltán prózája. Tárcatár: Beck Zoltán. 11–20 2020/20. Fried Ilona: Történelmi és társadalmi traumák az olasz fikcióban és dokufikcióban (esszé). Csehy Zoltán: A legtisztább energiaminta – kritika Sirokai Mátyás Lomboldal című verseskötetéről. "Ez a legelszántabban könyörtelen műve" Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényének angol nyelvű kritikai fogadtatásából. Krusovszky Dénes: Hemingway szalvétája (Esszék, kritikák - Ex libris) Garaczi László, Kiss László és Szőcs Petra versei. Gyárfás Endre, Kiss Noémi és Murányi Sándor Olivér prózája. Tárcatár: Szív Ernő. Molnár Zsófia a francia színház és a koronavírus-járvány kölcsönhatásairól. Báron György az Elia Kazan-ügyről. 2020/19. Gyenge Zoltán: Hegel és a járvány (esszé). Csuhai István: Muszáj – kritika Simon Stranger Fény és sötétség lexikona című regényéről. ÉS-kvartett: Láng Zsolt Bolyai című regényéről. "Íróként szabadnak érzem magam" – Csabai Lászlóval beszélget Kácsor Zsolt. G. István László és Markó Béla versei, Kozár Alexandra, Kürti László, Légrádi Gergely és Nógrádi Gábor prózája. Tárcatár: Grecsó Krisztián. 2020/18. Jólesz György: Időutazók – esszé a zenei időutazókról. Hermann Veronika: Madarat tolláról – kritika Marcel Beyer Kaltenburg című regényéről. Ketten egy új könyvről – Giorgio Agamben Ami Auschwitzból marad című könyvéről (Keresztes Balázs és Isztray Simon). Ferencz Mónika, Gellén-Miklós Gábor és Németh Bálint versei, Abafáy-Deák Csillag, Bán Zsófia, Csutak Gabi és Turi Tímea prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. 2020/17. "Ilyen szépen kevesen szóltak a nosztalgiáról" - Wertheimer Gáborral beszélget A nagy Gatsbyről Várkonyi Benedek. Bacsó Béla: Daniel Defoe leírása a pestisről (esszé). Károlyi Csaba: Dolgozik az adrenalin – kritika Nagy Gerzson Délután apámmal című kötetéről. Kutasy Mercédesz spanyol nyelvű könyvekről írt (Jorge Luis Borges, Javier Marías, Jesús Carrasco és Benito Pérez Galdós köteteiről). Fenyvesi Orsolya és Vörös István versei. Tematikus prózaösszeállítás - Írások a karanténból. Farkas Balázs, Oravecz Imre, Schüttler Tamás és Várkonyi Judit prózája. Tárcatár: Beck Zoltán. Stőhr Lóránt a Verzió Filmfesztivál nyitófilmjéről, a Colectivről írt kritikát. 2020/16. "Vagy igaz, vagy nem – nincs mese" Farkas Katalin filozófussal Kőszeghy László beszélget Demény Péter: Íriszillat és szarszag (esszé). Csehy Zoltán Izmos rozsomák – recenzió A Nibelung-énekről, melyet Márton László fordított. Weiss János: "Életem javát diktatúrákban töltöttem" – recenzió Nádas Péter Leni sír című, az író politikai esszéit tartalmazó kötetről. Solymosi Bálint és Székely Szabolcs versei, Berta Ádám, Istók Anna, Szathmári István és Szánthó Erika Emma prózája. Tárcatár: Szív Ernő. 2020/15. Esterházy Péter április 14-én lenne hetvenéves. Darvasi László, Dragomán György, Szabó T. Anna és Szilágyi Zsófia "EP-prózái" olvashatók a prózarovatban. L. Varga Péter Nyelvművészet és olvasáskultúra - avagy olvasható-e Esterházy 2020-ban? (esszé). Földényi F. László: A lakompaki csata, avagy hogyan békültünk ki a most hetven éve született Esterházy Péterrel (visszaemlékezés). Csuhai István: A testbe zárva – recenzió Ocean Vuong Röpke pillanat csak földi ragyogásunk című regényéről. A Költészet Napja alkalmából összeállított versrovatban Áfra János, Kukorelly Endre és Marno János versei. 2020/14. Benedek Szabolcs: A fekete halál (esszé). Hermann Veronika: Hétköznapok a történelemben – recenzió Varga Ibolya: Levél Fiamnak. Napló 1990-1998 című kötetéről. ÉS-kvartett: Barnás Ferenc Életünk végéig című regényéről. Karafiáth Orsolya, Kun Árpád, Petőcz András és Wirth Imre verse, Beck Tamás, Jászberényi Sándor és Ódor János Gábor prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. 2020/13. "Superman egy emigráns" - Michael Chabonnal beszélget Köves Gábor. Spiró György köszönti a 60 éves Háy Jánost. Magyar Miklós: Guillaume Apollinaire és a szürrealizmus (esszé). Károlyi Csaba: Babonák és tréfaságok – recenzió Krúdy Gyula álmoskönyvéről. Ketten egy új könyvről – Horváth Márk - Lovász Ádám - Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai - Ember, embertelen és ember utáni című kötetéről – kritika Széplaky Gerda és Darida Veronika tollából. Dermesztő és gyöngéd érintések - Kávai Katalin, Kovács Bálint és Kiss Tibor Noé prózája. Tárcatár: Beck Zoltán. Vojnits Imre és Lázár Júlia verse. 2020/12. Radics Viktória: Cicavízió – esszé a cicák víziójáról. Csehy Zoltán: Lombikban a homunculus – kritika Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény című kötetéről, válogatta és közzéteszi Kovács András Ferenc. Bárány Tibor: Hát akkor itt fogunk élni – elemzés Bereményi Géza Magyar Copperfieldjéről. Boda Edit, Molnár Illés és Turi Timea versei, Szilágyi Aladár, Tóth Vivien, Péter János és Szív Ernő szépprózája. 2020/11. "A név a variációk hanganyagában" - Kovács András Ferenccel beszélget Károlyi Csaba. Tillmann J. A.: Szabványos szépség, általános arc (esszé). Csuhai István: Definiáld azt, hogy krio – recenzió Don DeLillo Nulla K. című regényéről. Hevesi Judit, Krusovszky Dénes és Zalán Tibor versei, Benedek Szabolcs, Nomád Földi László és Szepesi Kornél prózája. Tárcatár: Grecsó Krisztián. 1 – 10 2020/10. Markó Béla: Egy botcsinálta tankönyvíró emlékeiből (esszé). Hermann Veronika: Konstruált világok – recenzió Elif Batuman A félkegyelmű című regényéről. ÉS-kvartett - Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötetéről Győri László és Villányi László versei. Hartay Csaba és Sántha József prózája. Tárcatár: Kiss Tibor Noé. Báron György kritikája Szabó István legújabb filmjéről, a Zárójelentésről. 2020/09. A világ legszomorúbb embere - Egressy Zoltánnal beszélget Kácsor Zsolt. Orcsik Roland: Az identitás hullavasútján (esszé). Károlyi Csaba: Alul lenni sehol nem jó – Csabai László A vidék lelke című novelláskötetéről. Ketten egy új könyvről – Hász Róbert Fábián Marcell és a táncoló halál című krimije (Szilágyi Zsófia és Kálmán C. György). Kállay Eszter, Tóth Krisztina és Tőzsér Árpád versei, Darvasi László, Gáspár Menyhért és Lévai Júlia Mira prózája. 2020/08. "Az esszét választottam" - Szilágyi Júliával beszélget Demény Péter. Perecz László Filozófusidentitások – esszé Somló Bódogról és gróf Révay Józsefről. Csehy Zoltán: Odüsszeuszi kalandtúra – Ritoók Zsigmond Homéros Magyarországon című kötetéről. Gábor György: A múlt jövendőmondói – Komoróczy Géza Történelem a próféták kezében című, a Bibliáról szóló kötetéről. Izsó Zita és Orcsik Roland versei, Balássy Fanni, Csabai László, Tamás Zsuzsa és Tóth Gábor Ákos prózája. 2020/07. Parti Nagy Lajos A magyar nyelv nagyszótára VII. kötetéről. Csuhai István: Ezzel a méltósággal. – Colson Whitehead A Nickel-fiúk című regényéről. Wölfinger Kitti: Tenger zúg a cserepekben – Balla Zsófia: Az élet két fele. Versek 1965–2019 című gyűjteményes kötetéről. Aczél Géza és Ágoston Tamás verse. Major Eszter Anna, Mátyás Győző és Vári Attila prózája. A vers keltsen zavart és okozzon meglepetést! Beszélgetés Maarja Kangro észt íróval (fordítója, Márkus Virág). A mostani koalíció Észtország szégyenfoltja. Neonácik és kontárok vannak kormányon! – Ha már provokáció és szókimondás... Olvasol Houellebecq-et? … – Houellebecq nihilista hozzáállása, amibe szerintem már a szerző is belefáradt, a maga módján szimpatikus. A stílusa viszont unalmas, és a karakterei, néhány férfi főszereplőt leszámítva, laposak, nem is beszélve a női figurákról, akik egyenesen sablonosak. Engem nem igazán tudott meglepni Houellebecq, de sokak szorongásait és félelmeit viszi papírra, ezért érthető a népszerűsége. …és folytatja tovább is a jellemzését… Az első regénye, A harcmező kiterjesztése nagyon rendben volt, még ha hiányoznak is belőle a későbbi társadalmi panorámák. A regény utolsó mondatai nagyszerűek. 2020/06. Marsó Paula Dekonstrukció és esztétika - A filozófus és az építőmester címmel írt esszét. Hermann Veronika: Gyertek haza, kik megfáradtatok – Marilynne Robinson Itthon című regényéről. ÉS-kvartett: Moesko Péter Megyünk haza című novelláskötetéről Egressy Zoltán és Jenei Gyula verse, Bartók Imre, Németh Ákos és Szekrényes Miklós prózája. Báron György Dombrovszky Linda filmjéről, a sokszoros díjnyertes Pilátusról. 2020/05. Nádasdy Ádám: Meglepi szelfi (esszé). Károlyi Csaba: "Hagyom emlékezni a fantáziámat" – Parti Nagy Lajos Félszép című kötetéről. Ketten egy új könyvről – Kukorelly Endre Cé Cé Cé Pé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé című regénye (Forgách Kinga és Svébis Bence). Háy János és Tatár Sándor verse, Bakos Gyöngyi, Molnár Lajos és Vida Gábor prózája. Stőhr Lóránt kritikája Martin Scorsese Az ír című filmjéről. 2020/04. Halász László: Csodagyerektől csodafelnőttig (esszé). Csehy Zoltán: Vaktérképek Firenzéje – Gergely Ágnes Még egyszer Firenzébe című kötetéről. Károlyi Csaba: Az 1441-es kisbolygó – Zsolt Bolyai című regényéről. Élő Csenge Enikő és Szilágyi Ákos verse, Balázs Attila, Kovács Bálint és Márton-Ady Edina. Báron György a Nino bárkája című magyar filmről írt kritikát. 2020/03. Láng Zsolt: Cs. Gyímesi Éva hátizsákja (esszé). "Kristálytiszta, egyértelmű szöveg" - Kálmán Gáborral beszélget Hományi Péter. Csuhai István: Látatlanban – Afonso Cruz Festő a mosogató alatt című regényéről. "A halált meg lehet szégyeníteni" - Oravecz Imre 1972. szeptember című művének olasz fogadtatásából. Fekete Szilvia, Gömöri György, Hartay Csaba és Marczinka Csaba verse, Milbacher Róbert, Puskás Panni és Rékai Anett szépprózája. 2020/02. Standeisky Éva: Lovak és madarak – esszét Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című művéről. Hermann Veronika: Régi dicsőségünk éji homálya – az Ünnep és felejtés – Emlékezet, identitás, politika című tanulmánykötetről. Csuday Csaba és Weiner Sennyei Tibor versei, Géczi János, Kántor Zsolt, Rubin Eszter és Varsányi Gyula prózája. Báron György a huszonöt éves Sátántangóról. 2020/01. Károlyi Csaba: Selyemsál – Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs levelezéskötetéről. Ketten egy új könyvről – Nemes Z. Márió Barokk Femina című kötete(Bacsó Béla és Vida Kamilla). Grecsó Krisztián és Vajna Ádám versei, Szolláth Dávid, Tóth B. Judit, Kutas József szépprózája.