Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Tripszek/Üvegházi tripsz

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Állatok

Üvegházi tripsz


Üvegházi tripsz


Üvegházi tripsz
(Heliothrips haemorrhoidalis, Syn: -)
Más neve(i): tripszek


A üvegházi tripsz, az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának rojtosszárnyúak rendbe tartozó kozmopolita, polifág rovar.
Ezt a tripszfajt először 1833-ban írta le Bouché Berlinben, Németországban. A H. haemorrhoidalisnak számos szinonimája van attól függően, hogy honnan írták le, Új-Zélandon az üvegházi tripsz a Panchaetothripinae alcsaládba tartozó négy faj egyike.
A tripszek család többi fajához hasonlóan tipikus lapított testük van, keskeny és hegyes szárnyakkal, tojásrakójuk pedig fűrészre hasonlít.
A halványsárga, 8 szelvényű csápokkal rendelkezik, ahol az utolsó szegmens tűszerűvé keskenyedik. A feje hipognátus, hátrafelé hegyes. Az üvegházi tripszek feje ízületi hártyán és nyaki szkleritákon keresztül kapcsolódik az előtorhoz. Az üvegházi tripszek szeme összetett szem, 65-70 metszettel rendelkezik, három szemöldökcsontja van. További egyedi tulajdonsága, hogy aszimmetrikus szájkúpokkal rendelkezik, amelyek egy anteclypeust, egy labrumot, egy labiumot, párosított maxilláris styletteket és egy páratlan bal állkapcsot tartalmaznak, amely jól fejlett.
A kifejlett egyedek tora fekete, hasuk sárga vagy sötétbarna, de a hasuk végén narancssárga színű hegy található. Az üvegházi tripszek potroha 10 szelvényből áll. testét átlagosan 7,5 mikrométer vastagságú kutikulák borítják. Hámjuk lapított sejtekből áll, vastagsága 3 mikrométer. Elülső szárnyai nagyon keskenyek, és az ereken kevés rövid sörte található. Az üvegházi tripszek lábain csak egy szelvényből álló tarsi található. A kifejlett üvegházi tripsz testhossza 1,2 és 1,8 mm között változik. A kifejlett egyed három pár lába fehér színű.
A üvegházi tripszek is két nyálmiriggyel rendelkezik. Az egyik nyálmirigypár hosszú, csőszerű mirigyekből áll, amelyek párhuzamosan futnak a középbéllel, és a középbél lamina bazális rétege révén kapcsolódnak hozzá. Ez a pár a disztális régióban mikrovilláta sejtekből áll, a proximális régióban pedig kutikula béleli. A második nyálmirigypár a mellkashoz korlátozódik, és tojásdad alakú mirigyekből áll. Ez a mirigy viszkózus típusú váladékot termel, míg a csőszerű mirigy vizes típusú váladékot. A középbeléből hiányoznak az izmok, és egyedülálló sajátosságuk, hogy viszonylag alacsony a ganglionok koncentrációja.
Az üvegházi tripsz szűznemzés útján fejlődött ki, ezért a hím üvegházi tripszek ritkák. A nőstény tripsz szaporítórendszere két petefészekből, két oldalsó petevezetékből és egy járulékos mirigyből áll. A járulékos szaporítómirigye egy csúcsi izzóból és egy finom mirigyvezetékből áll. Az ovipositor tövében egy sebifikációs mirigy található.
A tripszek más fajaihoz hasonlóan életciklusuk peteérésből, két nimfaállapotból, egy nem táplálkozó hajtási állapotból és egy bábállapotból áll. Egyetlen tripsz akár hét generációt is kihozhat kedvező mérsékelt égövi, és több mint tizenkét generációt kedvező trópusi körülmények között. Átlagos élettartama körülbelül egy hónap.
A nőstény önállóan rakja le petéit a levelek felszíne alá vagy a gyümölcsökre. Ha vannak szabadon lévő területek, a nőstények a járulékos mirigy váladékával és a széklettel viszik magukkal petéiket. A peték 14-15 nap után kelnek ki, és lárvákat szabadítanak fel, ha 26-28 °C-os környezetben vannak, és 16-22 nap alatt 21-25 °C-on.
A lárvái fehérek, vörös szemekkel. Néhány lárvának hajlamos székletcseppeket hordozni a hasa hegyén, hogy riassza el a ragadozókat. Apróbb kifejlett egyedekre hasonlítanak, és nincsenek szárnyaik. Ahogy az üvegházi tripszek a lárvaállapotukba kerülnek, színük sötétedni kezd. Kelés után a nősténynek körülbelül 4-6 napra van szüksége a peterakáshoz. Kedvező körülmények között akár 47 petét is rakhatnak.
Az első stádiumú lárvák felépítése hasonló a kifejlett egyedekéhez. Testhosszuk 430 és 480 mikrométer között van, kutikulájuk pedig körülbelül 1,1–2,5 mikrométer vastagságú. Az első stádiumú lárva belső szerkezete nem sokban különbözik a kifejlett egyedtől. Csak két spiráljuk van, és ganglionjaik sűrűbben koncentrálódnak, mint a kifejlett egyedeknél.
A második stádiumú lárva körülbelül 1,1 mm méretű, sárgásbarna színű, halványszürke csápokkal.
Az első és a második stádium 9-16 napig tart, attól függően, hogy milyen a lakóhelyük hőmérséklete.
Ebben a szakaszban a rovar nem táplálkozik. A bábelőke és a bábállapot 3-6 napig tart, a lakóhelyük hőmérsékletétől függően. Az elő-bábok megjelenése eltér a kifejlett egyedétől, amint elkezdik fejleszteni szárnyaikat. A báb fizikailag eltér a bábelőktől a szárnyak növekedésében és a csápok rovar feje fölé hajtogatásában. A bábelőke és a bábállapot 3-6 napig tart, a lakóhelyük hőmérsékletétől függően.
Az üvegházi tripsz széles körben elterjedt a trópusi és szubtrópusi régiókban. Feltételezések szerint ez a faj eredetileg egy trópusi területről származik, és a világ más részeire is behurcolták. A CABI invazív fajok gyűjteményében található egy táblázat, amely felsorolja azokat a helyeket, ahol a H. haemorrhoidalis előfordult.
A közönséges nevét, az üvegházi tripszeket, onnan kapta, hogy jellemzően üvegházakban élnek és kártevők. Polifágok, mivel sokféle gyümölcsöt és dísznövényt fogyasztanak. Az általuk fertőzött dísznövények közé tartoznak az azáleák, a kálák, a krizantémok, a fuksziák, a rózsák és az orchideák. A páfrányok, a pálmák, a szőlőtőkék és a vegetatív növények kártevőinek is számítanak. Az állítólagosan károsított gyümölcsök közé tartozott az avokádó, a datolyaszilva és a kivi.
A lárvák és a kifejlett kártevő a levelek és gyümölcsök epidermiszének átszúrásával és a sejtes tartalom kiszívásával táplálkoznak. A gyümölcsökkel való táplálkozás valójában nem befolyásolja a gyümölcs minőségét, hanem a gyümölcs kozmetikai megjelenését, ami viszont befolyásolja magának a gyümölcsnek az értékét. A nimfák képesek vöröses folyadékot termelni, amely a növények felületén rakódik le, és lehetővé teszi a gombák növekedést. Az érett lombozatot részesíti előnyben, és a lombozat nitrogénszintje is szerepet játszik a tripszek preferenciájában. Az üvegházi tripszek által megtámadott levelek ólomszínű vagy ezüstös színűek lettek.
Az Egyesült Államokban, különösen Dél-Kaliforniában, az avokádófarmok fő kártevőjének számít. De mióta a Thripobius semiluteus Boucek parazitoidot biológiai védekezésként használják, a tripszek avokádóra gyakorolt ​​veszélye csökkent. Az avokádófarmok egy másik módja a fenyegetés fenntartásának a gyümölcsszüreti stratégiák módosítása, hogy megszüntessék a tripszek szaporodási és táplálkozási helyeit. A parazitoidok egy másik felhasználási módját 2001-ben Új-Zélandon alkalmazták az üvegházi tripszek irtására. A Thripobius javae parazitoid jellemzően a üvegházi tripszek ragadozója.
A érzékeny a foszfinra , és 2 órás, 620 ppm foszfinnal végzett füstöléssel irtották. Az üvegházi tripszek ellen más mikrobiális védekezési módszereket is alkalmaztak. Az entomopatogének a tripszek irtására használt mikrobiális rovarirtó szerek egyik formája. De annak ellenére, hogy némileg érzékeny a füstölésre és a rovarirtó szerekre, azt mondják, hogy összességében nagy hajlammal rendelkezik a rovarirtó szerekkel szembeni rezisztencia kialakítására.
Természetesen a üvegházi tripsznek két parazitoidja van, a Megaphragma spp. és a Thripobius javae. A Megaphragma a tripsz petéit támadja meg , míg a T. javae a tripsz lárváit. Állítólag, ha a Thripobius javae jelen van az üvegházi növényekben, az annak a jele, hogy üvegházi tripsz van az üvegházban. Bár az egyik Megaphragma faj, a Megaphragma mymaripenne nem hatékony az üvegházi tripszek kezelésében, annak ellenére, hogy egy tanulmány kimutatta, hogy a tripsz petéinek 50%-án parazita kelési lyukak jelentek meg, amikor az üvegházi tripszeket az adott Megaphragma fajnak tették ki.
A vadászó egyéb ragadozók a Spilomena emarginata és az S. nozela darázsfajok. Ezek a darazsak megtámadják a kifejlett és lárvaállapotú üvegházi tripszeket, és megbénítják őket, hogy ne tudjanak saját lárváikkal táplálkozni.
Kertészeti áttekintő
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Gyomnövények
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Kártevők
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Magyar Wikipédia: Üvegházi tripsz

A Wikimédia Commons tartalmaz Üvegházi tripsz témájú médiaállományokat.