Állatok/Szarvasbogárfélék

Állatok

Szarvasbogárfélék

---

Szarvasbogárfélék

Nőstény

Szarvasbogárfélék

(Lucanidae, Syn: -)

Más neve(i): -

A szarvasbogárfélék a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a szarvasbogárfélék családjába tartozó család.

Kozmopolita család mintegy 1200 fajjal – közülük a legtöbb Délkelet-Ázsiában él, míg Afrikában viszonylag kevés faj honos. Magyarországon hat fajuk fordul elő; köztük hazánk legnagyobb bogara, a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).

Többnyire nagyobb testű, látványos bogarak: némely fajuk 12 centiméternél is nagyobb, de az átlagos méretük 5 centiméter körüli. Bár sok fajnál a hímek felső állkapcsa megnyúlva agancsszerű képletté alakult, ez nem általános a családon belül (a magyarországi fajok közül egyedül a nagy szarvasbogár esetén figyelhető ez meg). A nőstények felső állkapcsa kicsiny, kevéssé áll előre. A nagyobb felső állkapcsoknak megfelelően a hímek feje és előtora is nagyobb. A felső ajak rendesen apró és elenyésző, az alsó állkapocs és az alsó ajak karéja növényi nedvek felszürcsöléséhez alkalmazkodva ecsetszerűen szőrös. A csáp térdes, tőíze hosszú, bunkója fésűszerű, mert lemezei egymástól külön állnak: ez az a sajátosság, amely a szarvasbogarakat a rokon családoktól elkülöníti. Szárnyfedőik teljesen fedik a potrohot; a harántos elülső csípők érintkeznek, a karcsú lábak lábfeje ötízes.

Némely trópusi faj egészen nagyra nő, mint például a Jáva szigetén honos Eurytrachelus bucephalus.

A legtöbb szarvasbogár szárnyfedele barnásfekete, legfeljebb némi sárga díszítéssel, de az Ausztráliában és Dél-Amerikában honos Chiasognathini nemzetség képviselői fémfényű színeikkel tűnnek ki. A Chilében honos, csodás színű Chiasognathus granti Steph. vékony felső állkapcsa erősen meghosszabbodott. Az ausztráliai Lamprima nem fajai olyan színpompásak, mint a fémfényű díszbogarak.

A hímek megnagyobbodott rágójának a szexuális versengésben van szerepe.

Lárváik korhadó fákban vagy puha földben élnek, fejlődésük jellemzően több évig (akár 3-5) tart. Az imágók fák kifolyó nedveit nyalogatják vagy egyáltalán nem táplálkoznak.

Magyarország területén 6 szarvasbogár él, ezek mindegyike védett:

1. Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) 5 000 Ft,
2. Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides) 5 000 Ft,
3. Nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea) 5 000 Ft,
4. Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) 10 000 Ft,
5. Szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides) 5 000 Ft,
6. Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum) 10 000 Ft.

Kertészeti áttekintő
Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Gyomnövények Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények	Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök	Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Kártevők Permetezési napló Permetlé töménysége	Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

Magyar Wikipédia: Szarvasbogárfélék