Állatok/Szöcskék/Sarlós kúpfejűszöcske

Állatok

Sarlós kúpfejűszöcske

---

Sarlós kúpfejűszöcske

Sarlós kúpfejűszöcske

(Conocephalus dorsalis, Syn: -)

Más neve(i): -

A sarlós kúpfejűszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a szöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj.

Eurázsiában honos, Dél-Franciaországtól és Angliától egészen Nyugat-Szibériáig. Elterjedésének északi határa Dél-Skandináviában húzódik. Magyarországon szórványosan fordul elő, többek között az Aggteleki-karszton, a Balaton-felvidéken és az Alföldön.

A testhossza a hímek esetében 13-16 mm, a nőstényeknél 14-18 mm, ehhez járul még a 8-11 mm-es tojócső. Kis, karcsú testű faj. Feje előrefelé megnyúlt, kihegyesedő. Alapszíne zöld, a hátán a fejtetőtől a potrohvégig széles barna sáv fut végig. Hosszú (3-4 testhossznyi) csápjai és szemei vörösbarnák. A barnás-áttetsző szárnyak a hím esetében a potroh háromnegyedéig, a nősténynél a feléig érnek. A hím cerkuszainak (potrohfüggelékeinek) belső foga a középtáj után helyezkedik el és erősebb mint a kis kúpfejűszöcske esetében. A nőstények tojócsöve vörösbarnás és határozottan felfelé ível.

Éneke magas cirpelés, melyet perceken keresztül kitart, miközben a frekvenciája néha lassul majd újra gyorsul.

Nedves rétek, mocsárrétek, árterek lakója, ahol a talaj mindig nedves és időnként víz árasztja el. A 30-140 cm magas növényzetet kedveli, a sűrű nádasoknak inkább csak a szélén fordul elő. A magasabb gyepszintben tartózkodik. Mindenevő, levelekkel, füvekkel és kisebb rovarokkal táplálkozik.

Kifejlett egyedeivel júliustól októberig találkozhatunk. A nőstény káka, sás, nád, gyékény szárába, levélhüvelyébe rakja a kiszáradást nem tűrő petéit. A lárvák a következő évben június elején kelnek ki és ötször vedlenek.

A kis kúpfejűszöcske hasonlít hozzá.

Magyar Wikipédia: Sarlós kúpfejűszöcske