Állatok/Poloskák/Csíkos pajzsospoloska
Állatok
Csíkos pajzsospoloska
Csíkos pajzsospoloska
- (Graphosoma lineatum, Syn: -)
- Más neve(i): -
A csíkos pajzsospoloska a fél fedelesszárnyúak rendjében a poloskák alrendjébe sorolt címerespoloska-alkatúak alrendágban a címeres poloskák családjába tartozó pajzsos poloska (Graphosoma) nem típusfaja. A szakirodalom egy része Graphosoma lineatum, más része Graphosoma italicum néven említi.
- Főleg Közép-Európa déli részén és Dél-Európában él; Angliából hiányzik, Skandináviában Dél-Svédországig hatol fel. Magyarországon gyakori, Dél-Európában helyenként tömeges.
- Körülbelül 1 centiméter hosszú az alapváltozat teste vörös–fekete csíkos. A connexivum is piros, feketén tarkázott. A hasa is piros, nagy fekete foltokkal.
- Váladéka a többi poloskafajéhoz hasonlóan mérgező.
Színváltozatai: Magyarországon
- Graphosoma italicum var. nigriscutellatum — kb. 9 mm hosszú. A pajzs fekete, csupán elülső kis, körcikkszerű része és a hát többi része sárga, fekete csíkokkal. A csíkok a fejpajzson is észlelhetők.
- Graphosoma italicum var. flavolineatum — kb. 9 mm hosszú. A pajzs hátsó kétharmada sárga, elülső
harmada piros. A teljes előhát piros, fekete csíkokkal.
- Graphosoma lineatum var. sóosi — kb. 9,5 mm hosszú. A teljes pajzs sárga, fekete csíkokkal. Az előhát elülső (kisebb) fele piros, hátsó (nagyobb) fele sárga, ugyancsak fekete csíkokkal.
- Főleg a napsütötte, meleg rétek, déli lejtők és rézsűk lakója. Leginkább az ernyősvirágzatú növényeken, például murokon, erdei turbolyán él; kedvelt tápnövényei a zellerfélék. Nemcsak a növények nedveit szívogatja, de alkalomadtán kisebb ízeltlábúakét is.
- A többi poloskaféléhez hasonlóan az 5. vedlés után válik ivaréretté. A párosodásra rituális előjáték után kerül sor. A nőstény és a hím ellentétes irányba nézve potrohával „ragad össze”. Utána a partnerek elválnak egymástól, és a nőstény petéit kis csoportokban növények levelének felszínére rakja. A frissen kikelt lárvákat anyjuk egy ideig őrzi.
Magyar Wikipédia:Csíkos pajzsospoloska
