Állatok/Pajzstetvek/Bíbortetű

[[Kategória:]]

Állatok

Bíbortetű

---

Bíbortetű telep

Bíbortetű telep fügekaktuszon

A nőstényeiből készült alkoholos kivonat

Bíbortetű

(Dactylopius coccus, Syn: -)

Más neve(i): Cochinelle-tetű, bíborbogár, pirék

A bíbortetű, a pajzstetvek közé, a Dactylopiidae családjába tartozó rovarfaj.

Eredeti hazája Mexikó, ahol a fügekaktuszok (Opuntia-fajok) nedvét szívja.

Kárminvörös, szárnyas hímje 1,6 mm hosszú; nősténye majdnem félgömb alakú, szárnyatlan, 2 mm hosszú. Mexikóban a bíbortermő kaktusz (Opuntia cochenillifera) parazitája. Itt, továbbá Közép- és Dél-Amerikában, Nyugat-és Kelet-Indiában, Spanyolországban, Algériában, Jáván és a Kanári-szigeteken a bíbortermő kaktuszon és más fügekaktuszfajokon (Opuntia sp.) mesterségesen tenyésztik.

A nőstények sárga tojásokat raknak, amikből 8 nap múlva bújnak ki a lárvák, hogy többszörös vedlés után 14 nap alatt fejlődjenek ki teljesen. A hím lárvák viaszfonalakból összeillesztett, hátul nyílt csőben bebábozzák magukat; a bábokból 8 nap múlva kelnek ki a szárnyas hímek; a nőstények nem bábozzák be magukat.

Párosodás után a hímek elpusztulnak, a nőstények még két hétig élnek, és ez alatt lerakják petéiket. Mivel a bíbortetvek élete rövid, egy esztendőben négy-öt, olykor hat nemzedékük is kifejlődik.

A bíbortetű teste vörös festéket tartalmaz. A bíbortetű nőnemű példányainak szárított testéből áll a kosnil, és ebből nyerik vizes, vizes-alkoholos vagy alkoholos extrakcióval a kármint és a kárminsavat. Engedélyezett élelmiszerfestékként használják E-120 jelöléssel.[1]

Tenyésztése a 19. század első felében, a Kanári-szigeteken öltött óriási méreteket. A szigeteken ma mindenhol látható Opuntina gosseliana fügekaktuszfajt a tetvek táplálékául telepítették be. Miután 1856-ban feltalálták a kátrányból előállítható anilinvörös festéket, a Kanári-szigeteken a bíbortetű-tenyésztők tömegesen tönkrementek, csak a kaktuszok nyertek az ügyön.

Napjainkra már csak Lanzarote szigetén tenyésztenek bíbortetűt. Amikor kiderült az anilinfestékek genetikai kockázata és mutagenicitása, ártalmatlanabb volta miatt újra divatba jött, és napjainkban tenyésztése újra felfutóban van.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Magyar Wikipédia: Bíbortetű