Állatok/Pávaszemek
< Állatok
Állatok
Pávaszemek
Pávaszemek
- (Saturniidae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A pávaszemek a rovarok osztályának a valódi lepkék rendjéhez, ezen belül a Heteroneura alrendágában a Bombycoidea öregcsalád legismertebb családja.
- Fajaik többsége az Óvilág trópusi, illetve szubtrópusi tájain él.
Magyarországon két fajuk ismert:
- Kis pávaszem (éjjeli kis pávaszem, Saturnia pavonia)
- Nagy pávaszem (Saturnia pyri)
Ismertebb kelet-, illetve délkelet-ázsiai fajok:
- Atlaszlepke (Attacus atlas)
- Bálványfa selyemlepke (Samia cynthia, Philosamia cynthia)
- Kínai selyemlepke (Antheraea pernyi)
- Tölgy-pávaszem japán selyemlepke(Antheraea yamamai)
- Szárnyuk színpompás és szokatlanul nagy, gyakran merészen ívelő, egy-egy nagy, színes szemfolttal. Lábaik igen kurták. Testüket gyapjas szőrzet borítja.
Pödörnyelvük elcsökevényesedett. A hímek csápja nagy, fésűs.
- Többségük éjjeli lepke; a trópusi, illetve szubtrópusi erdőségek lakói. Járásuk esetlen.
- Hernyóik polifágok, illetve oligofágok. Mérsékelt égövön kedvenc tápnövényeik: csarab (Calluna spp.), áfonya (Vaccinium spp.), szeder (Rubus spp.)
- Mérsékelt égövön többnyire báb alakban telelnek át, jellegzetes, mintegy 3 cm hosszú, körte alakú szövedékben (erről kapták a 'pápaszemes szövő' nevet).
- Több fajukat a hernyó selyméért tenyésztik. A családot tíz alcsaládra és további mintegy tíz, alcsaládba nem sorolt nemre tagolják.
- Magyar Wikipédia: Pávaszemek
