Állatok/Nagy lisztbogár

Állatok

Nagy lisztbogár

Latin » Állatok Szivacsok Férgek Futrinkák Puhatestűek Ízeltlábúak Pókszabásúak Rovarok Bogarak Lepkefélék MolylepkékGerincesek Halak Madarak Emlősök Főemlősök

Nagy lisztbogár

(Tenebrio molitor, Syn: -)
Más neve(i): lisztkukac

A nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a gyászbogarak (Tenebrionidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A nagy lisztbogár ma már világszerte elterjedt faj. Az ember valamennyi földrészre behurcolta. Rendszeresen előfordul és gyakori egészen a sarkkörökig.

Megjelenése

A nagy lisztbogár 1,5-2 centiméter hosszú. Hosszúkás testű, fényes barna, vagy fekete. Szárnyfedőin finoman pontozott sávok futnak végig, tora egyenletesen, finoman pontozott, szélesebb, mint amilyen hosszú. Kutikulája kemény, kitines. Csápja rövid, ízei kissé vaskosak. Csápja és lába vörösesbarna.

Életmódja

A nagy lisztbogár a szabad természetben sem ritka, a házakban, valamint az élelmiszerraktárakban, malmokban, pékműhelyekben okozott jelentős károk miatt mégis jóval ismertebb mint raktári kártevő. Elsősorban éjjel mozog, gyakran repül fényforrások felé. A szabadban főleg fakorhadékkal táplálkozik.

Szaporodása

A szabadban élő megtermékenyített nőstények petéiket az avarba, a belső terekben tartózkodók pedig lisztbe és egyéb élelmiszerekbe rakják. A sárgásbarna hosszúkás lárvákat „lisztkukac”-nak nevezik, és rovarevő állatok táplálására használják, ezért tenyésztik is őket. Megfelelő hőmérséklet esetén évente több generáció is kifejlődhet.

Magyar Wikipédia: Nagy lisztbogár

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy lisztbogár témájú médiaállományokat.