Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Medúzák

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Állatok

Medúzák


Medúzák
Gyökérszájú medúzák
Zászlószájú medúzák
Koronamedúzák
Medúza keresztmetszete
Medúzák
(Medusozoa, Syn: -)
Más neve(i): -


A medúzák a csalánozók törzsének egyik altörzse.
Az altörzs rendszertani felosztása még nem végleges. A 2010-es – 2020-as évek fordulóján három nagyobb egységüket különböztetik meg:
Sejtjeik valódi szöveteket alkotnak. Testszerveződésük, 2 sejtréteg (ekto- és endoderma), több mint 97%-ban vizet tartalmaznak. A sejtrétegek között mezogloea található. Ez sok mukopoliszacharidot tartalmaz, ezért kocsonyás, vékony, sejtes elemekben szegény. Egyszerű cső alakú manubriummal rendelkeznek. A hidromedúzákra jellemző, hogy az ernyő peremén egy fátyol (velum craspedon) húzódik körbe, ezeket fátyolos medúzáknak is nevezik (craspedot medúza). Az ernyő peremén egységes tapogatókkal rendelkeznek. Kültakarójuk egyrétegű, hengerhámsejtek alkotják.
Testükön egyetlen szájnyílás van (űrbél). A szájnyílás peremén tapogatók helyezkednek el. A kisebbek planktonokkal, a nagyobb fajok kis rákokkal táplálkoznak úgy, hogy karjaikkal vizet áramoltatnak szájnyílásuk felé, beszippantják és kiszűrik a táplálékot. Az emésztetlen salakanyag aztán szintén ezen a nyíláson át távozik. Ragadozókat és planktonevőket különítünk el.
Egyes fajok aktív vadászok, a csalánsejteket tartalmazó tapogatókkal megmérgezett áldozataik akár halak is lehetnek. Ezeket is egészben juttatják űrbelükbe, majd megemésztik.


A medúzák az állatvilág legegyszerűbb képviselői közé tartoznak. A kétpolipos vagy édesvízi medúza (Craspedacusta sowebyi) 2 életalakja a helyhez kötött polip és szabadon mozgó medúza nemzedékváltakozással áll egymással kapcsolatban. A medúzák bimbózás útján válnak le a hidrapolipokról. A medúza megtermékenyített petéjéből polipalak fejlődik ki. Az első nemzedék 2 milliméteres nagyságú, egyszerű testfelépítésű, tapogató nélküli polip. A második nemzedéket képviselő medúzák azonban idővel 2 centiméteresre is megnőnek és tapogatói száma a harangszerű ernyők mentén 200–400 is lehet.

Az ábra magyarázata

  • Sense organ = érzékszerv
  • Stomach = gyomor
  • Gastrodermis = az emésztési üreg cellarendszerű nyálkahártyája, benne emésztősejtek és mirigysejtek.
  • Manubrium = cső alakú szerkezet, mely tartalmazza az űrbelet.
  • Radial canal = radiális csatorna
  • Inner nerve ring = ideggyűrű - primitív központi idegrendszer.
  • Circulal canal = körkörös csatorna
  • Epidermis = külső hámréteg
  • Endoderm = belső csíralemez
  • Gonad = ivarszerv, mely ektodermális eredetű ivarsejtképző sejtcsoportokból áll.
  • Nerve net = idegsejt hálózat
  • Velum = fátyol
  • Outer nerve net = külső idegsejthálózat
  • Tentacle = csáp
  • Mouth/Anus = űrbél

Kehelyállatok

Fehéres színű, átmérője 10–40 cm körüli. Nevét a négy patkó alakú, fülszerűen hajlott ivarszervéről kapta. Négy, hosszan fodrozott karja van.

Áttetsző harang alakú ernyőjének átmérője néha a 80 cm-t is meghaladja. Sajátos szerve a karjai összenövésével kialakult szájcső, amelynek segítségével nagyobb falatokat is elfogyaszthat. Nyolc, aránylag rövid karja van. Az északi tengerektől a Fekete-tengerig fordul elő. Rajzása télen és tavasszal egyaránt megfigyelhető. A legtöbb egyedet az Adriai-tengerben, az Isztriai-félsziget környékén figyelték meg. Az emberre teljesen ártalmatlan.


Medúza okozta mérgezés

Mivel csalánozók, karjaik végén apró csalánsejtek találhatóak, amely a bőrfelülettel érintkezve allergiás reakciót válthatnak ki. A csípések, melyek eleinte veszélytelennek tűnhetnek, kb. egy óra elteltével görcsöt és iszonyatos fájdalmakat okoznak. A csípés hatására a vérnyomás hirtelen felszökik, akár agyvérzést, szívbénulást is okozhat. Ha ilyen csípést tapasztalunk akkor azonnal jöjjünk ki a vízből, mert rendkívül fontos, hogy a csípést követő 15–20 percen belül orvosi segítséget kapjunk.

Medúza invázió

A medúzák elszaporodása a tengerek élővilágának megváltozásával járhat. A medúza a halak ikrájával táplálkozva egyes fajok kihalását eredményezheti. Más medúzák, mint például az Óriás medúza, Japánban a halászok munkáját keseríti meg, amikor a halakat elriasztva a hálóikba úsznak és széttépik azt. A japán halászok fémhálókkal próbálnak védekezni a medúzatámadások ellen, de a kisebb példányok a hálón áthatolnak.

Újabb felfedezések

Az ezredforduló óta a medúzák kutatása nemcsak a rendszerezés területén erősödött, hanem a környezetükre gyakorolt negatív hatás miatt, vált nagyon fontossá. A tengeri halállomány erőteljes csökkenése miatt, a medúzákat élelemkeresési ösztönük a tengerparthoz egyre közelebb hajtja, ez pedig közvetlenebb emberi kapcsolatokat eredményez. A kutatások eredményét a National Geographic televízió egyórás dokumentumfilmben foglalta össze Jellyfish-Invasion, medúza invázió címen. A film ausztráliai, hawaii és japán kutatók közös munkájának beszámolója. A kutatási eredmények közül több az eddig ismeret tudományos szemléletnek ellent mond.
  • A Állatok/Medúzák/Turritopsis nutricula medúza örök életűnek tűnik, mert életciklusa folytonos. Fiatal éveit helyhez kötve polip alakban éli, ekkor ivartalan, vegetatív módon szaporodik bimbózással. Amikor a körülmények kedvezővé válnak a számára, akkor átalakul rendes medúzává és ivaros szaporodásba kezd. A hagyományos medúzák ezek után elpusztulnak, de a Turritopsis nutricula medúzaalakja visszaalakul polippá és újra kezdi a folyamatot. Ezért tartják "halhatatlannak". Erre a Állatok/Medúzák/Turritopsis dohrnii is képes.
  • Az Állatok/Medúzák/Ausztrál kockamedúza (Tripedalia cystophore) optikai rendszere a legfejlettebb. 24 szeme van, mely testének négy csúcsán helyezkedik el. Ebből 16 szem egyszerű csupán a fény érzékelésére szolgáló pigment üreg, míg a többi 8 szem párt alkotva egy komplex lencserendszer. Mivel azonban a retinák nem megfelelően pozicionáltak, ezért a kép a komplexitás ellenére is elmosódott a számukra. Feltételezések szerint a medúza az egész fényspektrumban nagyon jól lát.
A kockamedúzát a világ ötödik legveszélyesebb állatának tartják, ugyanis csalánsejtjeitől már többen is meghaltak.
Minden féle méretű és alakú akad a medúzák között, színes, kocsonyás agy nélküli zselé. Többségük eléggé ártalmatlan. A kockamedúza azonban nem, rendkívüli fejlettségű. Mérge a világ legveszélyesebb toxinjai közé sorolható. És nem csak sodródnak, aktívan változtatják a helyüket. A harangjuk 4 sarkában 6-6, azaz összesen 24 szem csoportosul. Akár 15 három méteres tapogatójuk is nőhet, és mindegyiken körülbelül 5000 csalánsejt található. A méreg gyorsan megbénítja az áldozatot, és annak vergődése így nem tehet kárt a kockamedúza tapogatóiban.
A méreg az emberre is halálos. A szívet, idegrendszert és a bőrsejteket is támadja. Az áldozatokkal vagy a sokk, vagy a szívmegállás végez. A gond az, hogy az emberek sokszor belegázolnak vagy beleugrálnak a vízbe, így az állatnak nincs ideje kikerülni őket, s amint a karjai hozzáérnek az ember bőréhez, máris hozzátapadnak, és kibocsátják a méreganyagot. Az áldozat ilyenkor erőteljes fájdalmat érez. A mérget sok-sok sejt, úgynevezett csalánsejtek juttatják a testébe, és gyorsan felszívódik, különösen, ha az ember elkezd rohanni, vagy összevissza csapkodni. A másik nagy baj az, hogy a medúza karjai ugyan letörnek, de erősen hozzátapadnak az áldozat bőréhez, és ha az megpróbálja lecibálni őket magáról, még több méreg kerül a szervezetébe.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Medúzák
A Wikimédia Commons tartalmaz Medúzák témájú médiaállományokat.