Állatok/Lepkefélék/Nappali lepkék

Állatok

Nappali lepkék

---

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Nappali lepkék]]

Nappali lepkék

(Diurna, Syn: -)

Más neve(i): -

A nappali lepkék a lepkék (Lepidoptera) hagyományos rendszertanában a nagylepkék (Macrolepidoptera) egyik rendszertani csoportja. A genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a csoport – miként párja, az éjszakai lepkéké (Heterocera) is – parafiletikus, a lepkészek azonban kényelmi szempontból továbbra is használják – főleg, hogy a bennük elkülönített családok már monofiletikusak, és biztosítja visszakapcsolódásukat a genetikus rendszertanba.

Hazai nappali lepkéknél ezeket a taxonómiai problémákat jelentősen enyhíti, hogy valamennyien a Bombycina altagozat Rhopalocera kládjába tartoznak. Ezért ezt valódi nappali lepkéknek nevezve Magyarországon a klád a nappali lepkék szinonimájaként használható.

Az éjjeli lepkékből alakultak ki, de jóval azok után: első ismert maradványaik alig 40 millió évesek.

A fajok többsége trópusi. A Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület (2014. december) szerint hazánkban öt családjuk fajai fordulnak elő:

• Busalepkék (Hesperiidae) 3 alcsaláddal:
  • Buskaformák (Hesperiinae)
  • Máskaformák (Heteropterinae)
  • [Állatok/Lepkefélék/Pürkaformák|Pürkaformák]] (Pyrginae)
• Pillangók (Papilionidae) 3 alcsaláddal:
  • Pillangóformák (Papilioninae)
  • Apollóformák (Parnassiinae)
  • Farkasalmalepkeformák (Zerynthiinae)
• Fehérlepkék (Pieridae) 3 alcsaláddal:
  • Kéneslepkeformák (Coliadinae)
  • Mustárlepkeformák (Dismorphiinae)
  • Fehérlepkeformák (Pierinae)
• Boglárkalepkefélék (Lycaenidae)'' 4 alcsaláddal:
  • Kockáslepkék (Hamearinae)
  • Tűzlepkék (Lycaeninae)
  • Valódi boglárkák (Polyommatinae)
  • Csücsköslepkék (Theclinae)
• Tarkalepkefélék főlepkék, (Nymphalidae) 6 alcsaláddal:
  • Színjátszó lepkék (Apaturinae)
  • Helikonlepkék (Heliconiinae)
  • Csőröslepkék (Libytheinae)
  • Fehérsávos lepkék (Limenitinae)
  • Tarkalepkék (Nymphalinae)
  • Szemeslepkék (Satyrinae)

A korszerű rendszertanok a farkasalmalepkeformákat az apollóformák (Parnassiinae) Luehdorfiini nemzetségébe sorolják.

A tágabban értelmezett nappali lepkék közé azok tartoznak, amelyek:

• csápja a végén bunkószerűen megvastagszik és
• szárnyait nem kapcsolja össze erre módosult készülék.

A csoportot hagyományosan két alcsoportra bontják:

• a valódi bunkóscsápúakra és
• a busalepkékére;

utóbbiak csápbunkója vékony, néhány ízből álló fonálban végződik, a fejük pedig igen széles, robusztus.

A legtöbbjük élénk színezetű vagy fehér, mintás. Viszonylag sok faj mellső lábpárja elcsökevényesedett, ezeknek gyakorlatilag négy lába van.

Bár elnevezésük arra utal, hogy fajai nappal repülnek, ez nem teljesen igaz: a nappali lepkék néhány faja éjszakai életet él, és épp így, az „éjszakai lepkék” között is van néhány nappal repülő faj. Nyugalmi helyzetben a legtöbb faj a háta felett összecsukva tartja szárnyait.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Magyar Wikipédia: Nappali lepkék 2011. március 1., 06:33 (CET)

Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1

Forrás: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

{{{2}}}