Állatok/Hidraállatok
< Állatok
Állatok
Hidraállatok
Hidraállatok
- (Hydrozoa, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A Hydra a csalánozók törzsébe hidraállatok osztályába tartozó nem, ami egyszerű, édesvízben élő, sugaras szimmetriájú ragadozó életmódú állatokból áll. Jelenleg családjának az egyetlen neme.
- A Föld számos részén, tavakban, folyókban élnek édesvízi hidrák. Közép-Európában a Hydra-nem öt faja található meg. A tápláléktól függően más-más színűek. A különböző hidrafajok nagy számban fordulnak elő élőhelyeiken.
- A Hydra nem fajainak hossza 6-13 milliméter között van. Testük szürkésbarna, fehéres vagy pirosas. Az állatok, veszély esetén össze tudják rántani magukat, és apró gömb alakot vesznek fel. Az állatok üreges henger formájú gasztrális üregét kettős sejtburok veszi körül, a köztes részt kocsonyás, nem sejtekből felépülő réteg alkotja. Az emészthetetlen anyagok a szájnyíláson keresztül távoznak. A szájnyílás egyben tágulékony gyomornyílásként is működik. A szájnyílás körül elhelyezkedő hat tapogató mindegyikén egy-egy csalántok található. Az állat zsákmányszerzésre, önvédelemre valamint helyváltoztatásra használja őket. A talpkorong segítségével növényeken, köveken kapaszkodik meg. A fajok többségénél a testfalban levő speciális sejtek termelik a spermiumot és a petéket.
- A hidrák többnyire tárgyakon kapaszkodnak meg, és magányosak. Táplálékuk akár több centiméter hosszúságú ebihalak, vízibolhák, férgek, halivadékok és rovarlárvák.
- A hidrák kétivarú állatok. A Hydra-fajok kétféleképpen szaporodhatnak. Az ivartalan szaporodáskor (bimbózás) az állat törzsének külső falából egy kis polip (bimbó) nő ki, és leválva önálló egyeddé válik. Az ivaros szaporodáskor a peték egy másik egyed spermája által termékenyülnek meg, majd leválnak a gazdaállatról.
- Magyar Wikipédia: Hidraállatok
