Állatok/Férgek/Hármasbelű örvényféregalakúak
Állatok
Hármasbelű örvényféregalakúak
.jpg)
Hármasbelű örvényféregalakúak
- ([[]], Syn: -)
- Más neve(i): hármasbelűek, planáriák, Tricladida
- A hármasbelű örvényféregalakúak a laposférgek közé sorolt örvényférgek altörzsében a valódi örvényférgek osztályának egyik rendje, amelyek közül a tengeri planáriák (Maricola) különültek el elsőként. Az alrendek neve arra utal, hogy a hagyományos koncepció értelmében ezeket nemcsak testük felépítése, de élőhelyük is jól megkülönbözteti egymástól.
- Ezt a nézetet a molekuláris genetikai vizsgálatok részben felülírták, és emiatt az édesvízi planáriák (korábban: Paludicola) egyes taxonjait a szárazföldi planáriák (korábban: Terricola) közé kellett átsorolni.
- Ez az örvényférgek legjobban megismert csoportja.
- Hosszú evolúciós idejük alatt sokféle környezethez alkalmazkodtak. A tengerekben viszonylag kevés fajuk él. Az édesvizekben a hideg és a mérsékelt égövben fordulnak elő, és megtalálhatók (az Antarktisz kivételével) a szárazföldeken is.
- Hazai vizeinkben él a Dugesiidae család névadó nemzetségéből a füles planária (Dugesia gonocephala) és a Dendrocoelidae család névadó nemzetségéből a tejfehér planária (Dendrocoelum lacteum) — előbbi a gyors, utóbbi az álló vagy lassan folyó vizekben.
- A szárazföldi planáriák közül a trópusokon és a szubtrópusokon jellemzően a Geoplanidae család (Bipalium nem) fajai élnek. A Dugesiidae család fajai édesvíziek, az Antarktisz kivételével minden kontinensen.
- Az ágasbelű örvényférgekhez (Polycladida) hasonlóan viszonylag nagyok. Testük erősen lapított. Főleg a szárazföldi planáriák (Geoplanidae) sok faja élénken színezett. A vízben élő fajok erősen lapítottak; a szárazföldiek teste közel hengeres. Csillóik többnyire csak a hasukon vannak.
- Szájuk a has közepe táján helyezkedik el. Garatjuk kiölthető. Sok faj fejének két oldalán mechano- és kemoreceptorokat hordozó, fülszerű tapogatók (auricula) nőnek. Testük elülső részén többnyire egy, de időnként több pár szemet találunk; utóbbi esetben ezek a test peremén, kétoldalt sorakozhatnak (Urania).
- Garatjuk összetett (pharynx compositus) és redőzött (plicatus) típusú. A taxon neve (a latin tri-, azaz ‛három’ és a görög kladosz, azaz ‛ág’ összetételéből) arra utal, hogy középbelük három nagy ágra válik szét; ezek közül egy előre néz, kettő pedig a garat mellett hátra. Mindháromból divertikulumok sokasága ágazik ki.
- A Dendrocoelidae családban a garat hosszanti és körkörös izomrostjai nem különülnek el két rétegre. A Planariidae család tagjainak nincs tapadószerve. A Dugesiidae család apomorf bélyege a női ivarszerv ultrastruktúrája. Szemük mindig több fotoreceptor sejtből álló pigmentserleg szem.
- Lehetnek kommenzalisták vagy paraziták. Igen jól regenerálódnak (Állatrendszertan). Szárazföldi fajaik jellemzően nyirkos helyeken élnek (Urania). Egyedfejlődésük közvetlen.
- Hírhedt inváziós, az endemikus csigafajokat veszélyeztető szárazföldi planária az Új-Guineából kirajzott Platydemus manokwari, amely mára már a teljes csendes-óceáni térségben, Európában, a Karib-térségben és az Egyesült Államokban is megtelepedett.
- Az atlanti tőrfarkú rák (Limulus polyphemus) kopoltyúin és végtagjain élő ektokommenzalista faj a Bdelloura candida (a Bdellouridae családból).
- Hímnősek. A kölcsönös megtermékenyítés után mindkét fél egy-egy több száz petét tartalmazó kokont rak le; ezeket (rendszerint rövid nyéllel) kövekre, vízinövényekre vagy más tárgyakra ragasztják. A kicsiny planáriák bő két hét múlva bújnak elő.
- Magyar Wikipédia: Hármasbelű örvényféregalakúak
