Állatok/Férgek/Füles planária
Állatok
Füles planária
Füles planária
- (Dugesia gonocephala, Syn: Euplanaria gonocephala)
- Más neve(i): -
- A füles planária Kétoldali részarányosak tagozata
Ős-testüregesek Laposférgek törzse Örvényférgek osztálya
fontosabb szervei:
- Kehelyszem és alatta az agydúc (narancssárga)
- Tapogató (kétoldalt)
- A testen végigfutó hosszanti idegtörzsek és az összekötő harántidegek (narancssárga)
- Szájnyílás (a test hátsó felében) és utána az egyenes garat (citromsárga)
- Középbél (citromsárga, kétoldalt szétterjedő)
- A középbél hátranyúló ága (citromsárga, kétoldalt)
- A belső élősködő (endoparazita) fajoknál (például a Fecampiida rend fajaiban) a garat és a középbél hiányzik. Egyesek (pl. Haplopharyngida, Kalyptorhynchia) táplálékszerzését a szájnyílástól és a garattól független, kiölthető ormány (proboscis) segíti.
- Látószerveik pigmentkehely típusúak; az ilyen szem elsődlegesen a fény erősségét és irányát képes érzékelni.
- Hímnősek.
- Petesejtjeik ősileg endolecitálisak, de a levezetett csoportokban ektolecitálissá válnak.
Az altörzset két osztályra bontják.
- Lánctelepes féregszerűek osztálya (Catenulida) egy renddel:
- Lánctelepes férgek (Catenulidea)
- Valódi örvényférgek osztálya (Rhabditophora) egy főosztály (Neodermata) tíz rendjével
- Hidrafaló örvényféregalakúak rendje (Macrostomida)
- Ágasbelű örvényféregalakúak rendje (Polycladida)
- Egyenesbelű örvényféregalakúak rendje (Rhabdocoela)
- Hármasbelű örvényféregalakúak rendje (Tricladida)
- Elsődlegesen (és többnyire) szabadon élők, de lehetnek kommenzalisták vagy élősködők is (például az egyenesbelű örvényféregalakúak (Rhabdocoela) rendjének sok faja). Többségük tengeriek vagy édesvízi, de vannak szárazföldi fajaik is. A vízben élők főleg aljzatlakók (bentikusak).
- Többségük ragadozó vagy dögevő, csupán a legkisebb (legfeljebb 3 milliméteres) fajok mikrofágok — ezek baktériumokat és szerves törmeléket (detrituszt) fogyasztanak. A néhány növényevő faj mikroalgákon él.
- A ragadozók főleg ostoros- és kovamoszatokkal táplálkoznak. A zsákmányállatok mérete a garat kiképzéséhez igazodik. Zsákmányukat vagy egészben nyelik le és utána emésztik, vagy emésztő enzimeket bocsátanak rá, és az elfolyósított szöveteket szívják fel. Egyes fajok a zsákmányt párzószervükkel döfik le (egyes fajok egyúttal mérget is fecskendeznek bele), mások kiölthető ormányukkal ragadják azt meg. Sokan — például a planáriák (Planariidae) jól regenerálódnak.
- A kontinentális (édesvízi, illetve szárazföldi) fajok gyakran ivartalanul (aszexuálisan) szaporodnak, méghozzá
- többnyire (így például valamennyi lánctelepes féreg) harántirányú kettéosztódással,
- ritkábban (pl. a hármasbelű örvényféregalakúak közé tartozó Phagocata nem fajai)
- fragmentációval. Megtermékenyített petéiket gyakran petecsomóban (kokonban) rakják le.
- Egyedfejlődésük többnyire közvetlen, csak a tengeri ágasbelű örvényférgek (Polycladida) fajai közt fordulnak elő lárvaalakok (Müller-vagy Götte-féle lárvák).
- Magyar Wikipédia: Füles planária
