Állatok/Denevérek
< Állatok
Állatok
Denevérek
Denevérek
- (Chiroptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A denevérek az emlősök osztályába a denevérek rendje. 19 család és mintegy 939 ma élő faj tartozik a rendbe.
- Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, röptük különbözik a madarakétól. Az emlősök között egyedül állnak abban, hogy térdüket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni, ami szükséges a leszálláshoz és a fejjel lefelé függéshez. Ebből következően lábujjaik sem előre-, hanem hátra néznek. A földön csak üggyel-bajjal mozognak.
- Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon. Fogazatuk elkülönült metsző-, szem- és őrlőfogból áll, de valamennyi fog tűhegyes. Tépőfoguk nincs. Látásuk gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, rovarokról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző, általában 35–105 kHz közé esik, de egyes fajoknál elérheti a 200 kHz-et is. A közönséges denevér a száján át, a patkósorrú denevérek a hártyás orrukon bocsátják ki az ultrahangot.
- Európa valamennyi denevére hosszabb-rövidebb téli álmot alszik, amelynek időtartama a külső hőmérséklettől függ. Enyhe teleken az alvás csupán néhány hétre korlátozódhat. A délen élő denevérek az eltérő éghajlaton rövidebb ideig alszanak, mint a hidegebb tájakon lakók.
- A nagy denevérek csak Afroeurázsiában és Ausztráliában élnek, viszont a kis denevérek az egész Földet benépesítik. A kis denevérek között vannak növényevők, amelyek gyümölcsökkel és virágporral táplálkoznak, halevők, vérszívók, de többségük rovarevő. A hazai denevérek elsősorban a téli szállás iránt támasztanak igényeket: fontos, hogy itt óvva legyenek a fénytől, az erős hőmérséklet-ingadozásoktól, és a levegő páratartalma is elég magas legyen, hogy a denevérek a téli álom idején ne száradjanak ki. Testhőmérsékletük teleléskor, valamint a nyári hidegfrontok során jelentősen lecsökken. Hosszabb téli meleg időszakok alatt néhány faj megszakítja a pihenést, sőt, még táplálkozik is. A legtöbb denevérfaj társasan él, csak néhányuk pihen magányosan. Ezek saját revírt (vadászterület) tartanak, ahonnan elűzik a betolakodókat.
- Tavasszal számos nőstény gyűlik össze az arra alkalmas üregekben és barlangokban, utódaikat az ilyen, úgynevezett kölykezőszállásokon hozzák világra. A hímek ez idő alatt egyedül vagy kisebb csoportokban a környéken tartózkodnak. Az európai denevérállományok nagy része erősen csökken. Ennek legfőbb oka a rovartáplálék, a téli szállás, a kölykezőhelyek és a nyári szállások megfogyatkozása, valamint a zsákmányállatokból a szervezetükben felgyülemlő, emberi eredetű szennyeződések. Magyarországon valamennyi denevérfaj védett. Mesterséges denevérodúk kihelyezésével olykor segíthetünk néhány veszélyeztetett fajon.
Két fő csoportjuk:
- Nagy denevérek vagy repülőkutyák (Megachiroptera). Többségükben gyümölcsevő trópusi állatok.
- Kis denevérek (Microchiroptera). Ezek az Európában is jól ismert rovarevő denevérek.
A rend az alábbi alrendeket és családokat foglalja magában:
- Repülőkutyafélék (Pteropodidae) – 165 faj
- Álvámpírok (Megadermatidae) – 5 faj
- Cistugidae - 2 faj
- Csonkaujjú denevérek (Furipteridae) – 2 faj
- Dongódenevérek (Craseonycteridae) – 1 faj
- Egérfarkú denevérek (Rhinopomatidae) – 4 faj
- Halászdenevér-félék (Noctilionidae) – 2 faj
- Hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) – 141 faj
- Hasítottorrú denevérek (Nycteridae) – 12 faj
- Hipposideridae - 91 faj
- Miniopteridae - 27 faj
- Mormoopidae – 8 faj
- Új-zélandi denevérfélék (Mystacinidae) – 2 faj
- Tapadókorongos denevérek (Thyropteridae) – 2 faj
- Tölcsérfülű denevérek (Natalidae) – 5 faj
- Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) – 450 faj
- Simaorrú-szabadfarkúak (Emballonuridae) – 47 faj
- Szelindekdenevérek (Molossidae) 80 faj
- Szívókorongos denevérek (Myzopodidae) – 1 faj
- Patkósdenevérek (Rhinolophidae) – 84 faj
Hazai denevér fajok
- Alpesi denevér (Hypsugo savii)
- Bajuszos denevér (Myotis mystacinus)
- Barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus)
- Brandt-denevér (Myotis brandtii)
- Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)
- Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii)
- Északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii)
- Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)
- Fehértorkú denevér (Vespertilio murinus)
- Hegyesorrú denevér (Myotis blythii)
- Horgasszőrű denevér (Myotis nattereri)
- Hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii)
- Kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale)
- Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
- Közönséges denevér (Myotis myotis)
- Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus)
- Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus)
- Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)
- Nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii)
- Nimfadenevér (Myotis alcathoe)
- Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)
- Óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus)
- Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)
- Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus)
- Szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri)
- Szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus)
- Tavi denevér (Myotis dasycneme)
- Vízi denevér (Myotis daubentonii)
- Magyar Wikipédia Denevérek
