Állatok/Csigák/Pettyes csiga
Állatok
Pettyes csiga
Pettyes csiga
- (Esperiana esperi, Syn: -)
- Más neve(i): pettyes szurokcsiga
- A pettyes csiga a Dunában és mellékfolyóiban élő vízicsigafaj.
- A háza 15–22 mm magas, 6–10 mm széles, megnyújtott kúp alakú. 8-9, alig emelkedő kanyarulat alkotja. A vastag falú ház alapszíne szaruszín, vagy halvány olívazöld, amelyet kis vörösbarna foltok díszítenek. A foltok a ház sötétbarna vagy fekete bevonata miatt sokszor nem látszanak. A felső kanyarulatok sokszor lekopottak. Az állat feje ormányszerűen megnyúlt, tapogatói hosszúak, fonálszerűek.
- Hasonlít rokonához, a folyamcsigához (Esperiana daudebartii), de annak háza karcsúbb és nem pettyes.
- A Dunában és mellékfolyóiban él Ausztriától a Fekete-tengerig. Megtalálható Szlovéniában, Szlovákiában, Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Boszniában, Montenegróban, Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában. Korábbi oroszországi jelzései feltehetően tévedésen alapultak. Magyarországon a Dunában a víz szennyezettsége miatt jórészt kipusztult, akárcsak a tatai hévforrásokból. Megtalálható a Lajtában is.
- Folyóvizekben és tavakban található meg, ahol köveken, víz alatti fatörzseken vagy az iszap felszínén mászkál. Általában 80 cm mélyen él, de hideg időben akár két méteres mélységbe is húzódhat. Az 5-8 közötti pH-jú víz és a 12 mg/l fölötti oxigénkoncentráció ideális a számára.
- Magyar Wikipédia: Pettyes csiga
Forrás: 'Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2