Állatok/Csigák/Mocsári pajzscsiga
Állatok
Mocsári pajzscsiga
Mocsári pajzscsiga
- (Acroloxus lacustris, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A mocsári pajzscsiga Európában elterjedt vízicsigafaj.
- A mocsári pajzscsiga egész Európában előfordul Írországtól a Volgáig, Olaszországtól Skandináviáig a 61° északi szélességig. Svájcban 1000 m magasságig található meg. Magyarországon a sík- és dombvidéken elterjedt, de nagyobb tömegben nem fordul elő.
- A csigaház 7–8 mm hosszú, 3–4 mm széles és 2 mm magas. A legtöbb csigától eltérően a ház nem csavarodott, hanem lapos, hátra- (és kissé balra) hajló kúp alakú. Felülről nézve lekerekített sarkú négyszögletes formájú. A héj vékony, törékeny, sárgásszürke vagy világosbarna színű. Hasonló faj a folyóvízi sapkacsiga, de pajzscsiga laposabb, felülről nem ellipszis alakú és házának csúcsa nem jobbra, hanem balra hajlik.
- Lassan mozgó vagy állóvizek lakója, ahol a víz tiszta, nagy oxigéntartalmú és növényzettel benőtt. Többnyire a vízinövényeken, vízbemerült fatörzseken, esetleg kagylókon, úszó falevelek alján található ahol az algabevonattal táplálkozik. Általában a kalciumban gazdag vizet preferálja, de elviseli a lágy vizet is, 6-8,9 pH között. A vízszennyezésre érzékeny.
- Áttetsző, 1 mm-es petéit 4-12-esével, kapszulába csomagolva rakja le. A peték 20-25 nap múlva kelnek ki. Vízinövényekkel akváriumba is bekerülhet, ahol gyorsan elszaporodik.
- Magyar Wikipédia: Mocsári pajzscsiga
Forrás: 'Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2