Állatok/Csigák/Folyami kavicscsiga
Állatok
Folyami kavicscsiga
Folyami kavicscsiga
- (Lithoglyphus naticoides, Syn: -)
- Más neve(i): kavicscsiga
- A folyami kavicscsiga Délkelet- és Közép-Európa folyóiban élő vízicsigafaj.
- A csigaház 7–12 mm magas, 7–10 mm széles. Négy kanyarulatból áll, de a ház döntő részét a kiszélesedő utolsó kanyarulat alkotja. A gömbölyded, vastag héjú ház kavicsra emlékeztet, ellenáll a gyorsan áramló víz és a görgeteg koptató hatásának. Színe világosszürkétől a zöldessárgán át változhat. A házba visszahúzódó csiga egy szájfedővel, operculummal zárja le a bejáratot. A csiga lába széles, szemei a hosszú tapogatók tövében ülnek.
- Eredetileg a Fekete-tengerbe ömlő folyókban volt megtalálható, de a 19. században kezdve hajókra tapadva átkerült az Elba és Rajna rendszerébe, utána pedig Lengyelországba és a Baltikumba. Az 1990-es években a Volgában is megfigyelték. Németországban, Lengyel- és Csehországban veszélyeztetett faj. A franciaországi Saône-ból kipusztult. Magyarországon a Dunából, Tiszából, Rábából, Bodrogból, Galgából és a Balatonból ismert.
- A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas víz-hőmérsékletet nehezen viseli el.
- Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő.
- Szerves iszappal táplálkozik, ezzel részt vesz a vizek biológiai öntisztulásában.
- Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.
- Magyarországon nem védett.
- Magyar Wikipédia: Folyami kavicscsiga
Forrás: 'Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2