Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Csigák/Éticsiga

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Állatok

Éticsiga


Éticsiga


Éticsiga
(Helix pomatia, Syn: -)
Más neve(i): -


Az éticsiga a csigák osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a főcsigák családjába tartozó faj.
Őshonos a következő területeken: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országokban.
Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban.[1]
Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt farmokon is tenyésztik. Gyűjtés után kosárban éheztetik őket néhány napig, hogy a mérgező anyagoktól megtisztuljanak. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt – ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették. Az éticsiga hazánkban védett állat.
Az éticsiga télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga köré. Nagyobb tavaszi és őszi esőzéseket követően a szilárd burkolatú felületekre menekül.
A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. Az egymásra talált csigák ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig a párzótasakban tárolódik. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. Az ivarszervek a zsigerzacskó felső részében helyezkednek el. A párzás május–augusztus hónapokban megy végbe, melyet követően mindkét csiga 7-8 cm mélyen a talajba ássa magát, és lerakja 40-80 db petéjét. A peték nagysága átlagosan 3 milliméter. Néhány hét alatt a kis csigák kikelnek, ezt követően 2-5 év elteltével válnak ivaréretté. A természetben átlagosan 7-8 évig él, fogságban pedig megérheti a 10 éves kort is.
Már a középkorban étkezési célra tenyésztették. Egyes európai államokban (Franciaország, Spanyolország) ma is fogyasztják. Nálunk jelentős, mint exportcikk. Közösségi védelem alatt áll, korlátozottan szedhető.

Képek

[szerkesztés]


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Éticsiga
A Wikimédia Commons tartalmaz Éticsiga témájú médiaállományokat.

Forrás: 'Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2