Állatok/Csiborfélék/Fövenybogárfélék
< Állatok | Csiborfélék
Állatok
Fövenybogárfélék
Fövenybogárfélék
- (Georissidae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A fövenybogárfélék az rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a csiborszerűek családjába tartozó család.
- Kis bogarak (1,5-2 mm), világos különbséggel az elytra és a mellvédő pajzs (pronotum) között. A fejen sok apró dudor és egyenetlen felület található. Az antennák 9-es csatlakozásúak, a legbelső kötés bot alakú, a kettes csukló csaknem gömb alakú, a hármas csukló kicsi és rövid hengeres, a négyes csukló meglehetősen hosszú és vékony, az ötös és a hatodik kötés kicsi és rövid, míg a három legkülső ízület laza ütőt alkot. A tapintók viszonylag rövidek, ellentétben a tavirózsa csoport többi tagjával. A pronotum szélesebb, mint hosszú, meglehetősen erősen kupolás, különféle gumókkal, barázdákkal vagy egyéb egyenetlenségekkel. Az elytra sokkal szélesebb, mint a mellpajzs, különálló "vállakkal" és durva pontozott gödrök sorával. A lábak combjai vastagok, de a vádli és a lábfejek viszonylag vékonyak, a lábfejek négy ízületűek. A lárvák kolbász alakúak, nagyon rövid lábakkal, erős fejkapszulával és viszonylag kicsi állkapcsokkal.
- Mind a lárvák, mind az imágók agyagos folyó- és tópartokba fúródnak, ahol gyakran igen sok is lehet. A bogarak leggyakrabban homokkal és agyaggal borítják, ezért nehezen láthatók. Legaktívabb május-júniusban.
Forrás: Magyar Wikipédia: Fövenybogárfélék
