Állatok/Cincérfélék/Agapanthia viti
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Agapanthia viti
Agapanthia viti
- (Agapanthia viti, Syn: -)
- Más neve(i): nincs magyar neve
- A Agapanthia viti a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Európában honos, a Kárpát-medencében és a Balkánon (Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország). Magyarországon szórványosan fordul elő, héjakút mácsonyán élő bogárfaj. A fajt 2012-ben írták le az Agapanthia osmanlis taxon szétbontásakor.
- A testhossza kb. 13 mm, szélessége 3 mm. Színe kékes-zöldes. Homlokát sárgás, lesimuló szőrök fedik. Az előhát hossza kb. megegyezik a szélességével; sűrűn és egyenletesen pontozott; közepén sűrű, sárgás szőrcsík húzódik, ami befedi a pajzsocskát is; oldalának alja szintén sárgásan szőrözött. A szárnyfedők oldalvonalai szinte végig párhuzamosak, végük külön-külön lekerekített. Tövükből hosszú, vékony, fekete szőrök állnak ki, de a teljes felszínét egyébként rövid, sűrű, sárgás szőrzet borítja. Pontozottsága egyenletes, nem gyűrött. Hasi oldalán szintén sűrű, sárgás szőrzet borítja. Csápjai hosszúak, fémfényűek, az első két íz csupasz, a 3-12.-en sűrű, rövid, sárgás szőrök láthatók. Lábai hosszúak, fémfényűek, sűrű, sárgás szőrökkel.
- Lárvája a héjakút mácsonya szárában él.
- Életciklusa egy évig tart. A szár tövében áttelelő lárva május közepén bebábozódik. Az imágó május végétől júniusig rajzik és többnyire a tápnövényen tartózkodik. A növény szárára rakott peték 8-12 nap múlva kelnek ki.
- Magyar Wikipédia: Agapanthia viti
