Állatok/Barkók/Fekete barkó
Megjelenés
Állatok
Fekete barkó

Fekete barkó
- (Psalidium maxillosum, Syn: -)
- Más neve(i): -
)
A fekete barkó a rovarok osztályában a bogarak rendjébe, azon belül a ormányosbogarak családjának a barkóformák alcsaládjának egyik faja.
- A fekete barkó nevével ellentétben nem a barkóformák (Lixinae), hanem a rövidormányos-formák (Entiminae) alcsaládjába tartozik, tehát inkább az Otiorhynchus-fajok rokona.
- Délkelet-Európában, Közel-Keleten és Közép-Ázsiában fordul elő. Hazánkban is gyakori, főleg a kötött talajú területeken.
- A fényes, fekete színű imágó 6-10 mm nagyságú. Szemei kidomborodók. Nyakpajzsa majdnem olyan széles, mint amilyen hosszú. Az összenőtt szárnyfedői külön-külön hegyben végződnek, hátul a test alá hajolnak. A szárnyfedőt hosszanti pontsorok díszítik. Hártyás szárnya hiányzik. A lárva csontszínű, fiatal korban világosabb, később sötétebb árnyalatú.
- A hegyesfarú barkóhoz hasonlóan kétéves fejlődésű rovar. A telet lárva és imágó alakban tölti a talajban 10-30 cm-es mélységben. A bogarak március végén, április elején jönnek elő. Mivel röpképtelenek, az imágók vándorolva, „gyalogolva” keresik a tápnövényeiket. Főleg az esti, éjszakai órákban táplálkoznak, nappal elbújnak.
- A nőstények május, június folyamán rakják le tojásaikat a növények közelébe a talajrögök közé. A kikelt fiatal lárvák kezdetben humusszal táplálkoznak, majd később a gyökereken fejlődnek. Az első évben a lárvák a 4. fejlődési stádiumukig jutnak el, és így telelnek át. Az utolsó lárvastádium következő év nyarán fejlődik ki, majd bábbölcsőt készít magának, bebábozódik és nyár végére, ősz elejére kifejlődnek az imágók. A bogarak már nem bújnak elő, hanem áttelelnek és tavasszal jönnek elő.
- A fekete barkó a hegyes barkóhoz és a kukoricabarkóhoz hasonlóan polifág faj. Tápnövényei között termesztett (kukorica napraforgó, szója, lucerna, árpa stb.) és vadon élő (zsázsa, acat, szulák, libatop, csorbóka stb.) fajok is megtalálhatók. Tavasszal az imágók a 2-3 leveles kukoricán karéjozó rágást folytatnak. A csíranövényeket a föld alatt is elrághatják, aminek következtében azok kidőlnek. A párás, meleg, enyhén csapadékos időjárás esetén magasabb a tojásprodukció. Az imágók étvágya viszont inkább a száraz meleg időben nagyobb, azonban meg kell jegyezni, hogy már 3-4℃-on is aktív.
- Az előrejelzésük tavasszal talajminta-vételezéssel történik, amikor azt vizsgálják, hogy mekkora az áttelelő imágónépesség nagysága. A kora tavasszal előbújó rovarok számának meghatározására talajcsapdák használhatók. Az ideális vetési körülmények a növényállomány homogén kezdeti fejlődését biztosítják, ami hozzájárul a kártétel mérsékléséhez. A gyengén, vontatottan fejlődő kukoricanövények károsodása sokkal nagyobb mértékű. A kukoricatáblák hatékony gyomirtása is a megelőzés fontos eleme, mert a gyomok elősegítik a fekete barkók terjedését. A tábla körbeárkolása, a frontális betelepülést szintén akadályozó, környezetkímélő szegélykezelés és a monokultúrás termesztés elhagyása is hozzájárul a kártevő-népesség csökkenéséhez. Amennyiben indokolt, kémia védekezésre is sor kerülhet.
Talajfertőtlenítés
- vetés előtt kijuttatva és a magágykészítővel bedolgozva:
- Force 10 CS (II.) 1,0 l/ha
- Force 1,5 G talajfertőtlenítő/rovarölő szer (granulátum) (II.) 7-10 kg/ha
- Furadan 10 G (I.) 15-20 kg/ha
Csávázás
- rovarölő csávázószerrel kezelve a kaszatot, barkók ellen lehet védettséget adni:
- Cruiser 350 FS (II.) 10-12,5 l/kaszattonna
- Mospilan 70 WP (I) 7,0 l/kaszattonna
Állománypermetezés
- barkók első egyedeinek megjelenésekor:
- Regent 80 WG (II.) 25 g/ha
- Marshal 25 EC (I) 2,0 l/ha
- Magyar Wikipédia Fekete barkó
Forrás: Papp László Zootaxonómia. (1996).
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).