Állatok/Üvegszárnyú lepkék

Állatok

Üvegszárnyú lepkék

Latin » Állatok Szivacsok Férgek Futrinkák Puhatestűek Ízeltlábúak Pókszabásúak Rovarok Bogarak Lepkefélék Gerincesek Madarak Emlősök Főemlősök

Üvegszárnyú lepkék

(Sesiidae, Syn: Aegeriidae)
Más neve(i): szitkárfélék

A szitkárfélék avagy üvegszárnyú lepkék a valódi lepkék alrendjébe tartozó Heteroneura alrendág Sesioidea öregcsaládjának névadó családja.

Származásuk, elterjedésük

Üvegszárnyú lepkék a sarki területektől a trópusokig élnek. A legtöbb faj holarktikus; elterjedésük déli határa Etiópia, illetve Mauritánia. A Nyugat-Palearktiszban közel 130 fajukat mutatták ki – ezek közel harmadát Közép-Ázsiában, Anatóliában, illetve Európában, mintegy negyedüket az egykori kelet-mediterrán refúgiumokban. Viszonylag sok (17%) a nyugat-mediterrán (atlantomediterrán-, mauretániai) faj.

Az egyéb fajok közül sok a széles elterjedésű szibériai, illetve holarktikus (Sesia apiformis, Pennisetia hylaeiformis, Paranthrene tabaniformis , Synanthedon formicaeformis stb.). Mások szekundér refugiumok endemizmusai (Bembecia iberica, Synansphecia borreyi, S. atlantis Schwingenschuss) stb. Különösen sok bennszülött reliktumfaj került elő az atlantomediterrán menedékhelyekről. Az úgynevezett arkto-alpin fajok (pl. Synanthedon polaris, Sesia bembeciformis) Európában csak szórványosak.

Megjelenésük, felépítésük

Ez a monofiletikus csoport jól megkülönböztethető, élesen elkülönül a többi molylepkétől.

Sárga vagy fehér, endofág hernyóik növények belsejében (fákban, gyökerekben) rágnak; egyesek mezőgazdasági kártevők.

Zömmel kis, ritkábban közepes termetű imágóikat „hymenopteroid”, alkatúaknak nevezik, mivel megjelenésük a hártyásszárnyúakra (Hymenoptera: legyekre, darazsakra) emlékeztet. Mint nevük is mutatja, hátsó szárnyaik többnyire üvegszerűen átlátszók. A nagy, megnyúlt, keskeny első szárnyakon többnyire 3-3 pikkelymentes, ún. "üvegablak" van:

ékfolt a középső cellában;
a középcella alatt, a belső szegélyen ülő hosszú-mező;
erekkel megosztott külső mező a külső szegélytér bazális részén.

Több nemük (Paranthrene, Bembecia, Chamaesphecia) szárnyain az üvegmezők fejletlenek, egyes fajok elülső szárnyai teljesen pikkelyezettek.

Szárnyuk erezete igen jellegzetes; a radius mindig ötágú. A hátsó szárnyakon az Sc ér többé-kevésbé visszafejlődött, az M és Cu erekről többnyire hiányzik az ágak egy része. Mind a három anális ér fejlett, és mindig van egy tapadósörtéjük is.

A csápok vagy megnyúlt orsó alakúak szőrpamaccsal, vagy szál formájúak – ilyenkor egyik oldaluk fésűs. A hímek csápja mindig szőrös, a nőstényeké szőrtelen.

A fejen közvetlenül a csápok mellett elhelyezkedő mellékszemek nagyon nagyok. A palpus maxillaris többnyire hiányzik, vagy nagyon csökevényes. A palpus labialis egyenes, mindig három részből áll, és rendszerint erősen pikkelyes. A pödör-nyelv többnyire jól fejlett, de néhány fajé visszafejlődött vagy hiányzik. A tor erős, a farpamaccsal díszített potroh vékony; rajta rendszerint sárga, vörös vagy fehér gyűrűket, illetve sávokat találunk. A nőstényeknek két genitália-nyílásuk (ditrysia) van, tojócsövük behúzható. Vékony lábaik viszonylag erősek és hosszúak, harmadik lábpárjukon közép- és végsarkantyúkat viselnek. A lábak pikkelyezése, színeik mintázata fontos határozó bélyeg.

Életmódjuk, élőhelyük

Az európai fajok imágói többnyire nappal repülnek és virágokról táplálkoznak. Csak néhány éjszakai fajuk van (mint például a Pennisetia hylaeiformis Lasp.). Nappali életmódjuk dacára az imágók megfigyelése és begyűjtése meglehetősen nehéz.

Valamennyi faj hernyója endofág: lágyszárú növények gyökereiben, szárában, fák, bokrok ágaiban, illetve azok kérge alatt rágnak.

Rendszertani felosztásuk

A rendkívül fajgazdag családot két alcsaládra és további mintegy 180, alcsaládba be nem sorolt nemre bontják. Hazánkban 47 fajuk ismert.

Magyarországi fajaik

Magyarországon a a 20. század közepén még csak 34 fajukról tudtunk. Az újabb kutatások eredményeként ez a szám 2002-ig 47-re emelkedett, bár a különböző szerzők fajlistái némileg eltérőek.

Albán szitkár (Bembecia albanensis) — Magyarországon szórványos
Almafaszitkár avagy üvegszárnyú almafalepke, Synanthedon myopaeformis) — Magyarországon sokfelé előfordul
Ásódarázsalakú szitkár (Chamaesphecia alysoniformis) — Magyarországon nem bizonyított
Bangitaszitkár (Synanthedon andrenaeformis) — Magyarországon szórványos
Kertészet/Lepkefélék/Bársonyszitkár (Chamaesphecia bibioniformis) — Magyarországon többfelé előfordul
Bögölyszitkár, vagy üvegszárnyú nyárfalepke (Paranthrene tabaniformis) — Magyarországon közönséges
Buckajáró szitkár (Chamaesphecia leucopsiformis) — Magyarországon szórványos
[[Állatok/Lepkefélék/Chamaesphecia aerifrons|Chamaesphecia aerifrons]]
Csavardarázsalakú szitkár, avagy Farkasfűtej-szitkár, (Chamaesphecia astatiformis) — Magyarországon többfelé előfordul
Csüdfűszitkár (Bembecia puella) — Magyarországon szórványos
Darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) — Magyarországon közönséges
Darázsszitkár (Synanthedon vespiformis) — Magyarországon sokfelé előfordul
Dárdahere-szitkár (Bembecia uroceriformis) — Magyarországon szórványos
Déli szitkár avagy Faliméhalakú szitkár, Synanthedon melliniformis) — Magyarországon szórványos
Délvidéki szitkár, avagy Darázs alakú szitkár, Chamaesphecia doleriformis, Chamaesphecia colpiformis, Chamaesphecia doleriformis ssp. colpiformis) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 2000 forint — Magyarországon szórványos
Dumont szitkár, avagy Dumont szitkára (Chamaesphecia dumonti— Chamaesphecia dumonti ssp. similis) — Magyarországon szórványos
Égerfaszitkár (Synanthedon spheciformis) — Magyarországon sokfelé előfordul
Fakínszitkár (Synanthedon loranthi) — Magyarországon szórványos
Farkaskutyatej-szitkár (Chamaesphecia empiformis) — Magyarországon közönséges
Fémdarázsalakú szitkár vörös szitkár, (Chamaesphecia chalciformis, Chamaesphecia chalcidiformis) — Magyarországon szórványos
Fürkészszitkár (Bembecia ichneumoniformis) — Magyarországon többfelé előfordul
Hangyaszitkár avagy üvegszárnyú fűzfalepke, Synanthedon formicaeformis) — Magyarországon többfelé előfordul
Homályos ködröpszitkár, vagy kígyószisz-szitkár (Tinthia brosiformis = Sphynx brosiformis= Microsphecia brosiformis) — Magyarországon szórványos
Istácgyökérszitkár (Synansphecia muscaeformis) — Magyarországon szórványos
Középhegységi szitkár (Chamaesphecia nigrifrons, Chamaesphecia sevenari) — Magyarországon szórványos
Kutyatejszitkár (Chamaesphecia euceraeformis, Chamaesphecia stelidiformis) — Magyarországon többfelé előfordul
Légyalakú szitkár, avagy gyűrűs szitkár, Chamaesphecia annellata) — Magyarországon többfelé előfordul
Légyszitkár (Chamaesphecia tenthrediniformis) — Magyarországon sokfelé előfordul
Magyar szitkár (Chamaesphecia hungarica) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 2000 forint — Magyarországon többfelé előfordul
Málnagubacsszitkár, vagy üvegszárnyú málnalepke (Pennisetia hylaeiformis = Bembecia hylaeiformis) — Magyarországon többfelé előfordul
Mézgáséger-szitkár (Synanthedon mesiaeformis) — Magyarországon többfelé előfordul
Mocsári szitkár (Chamaesphecia palustris) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 2000 forint — Magyarországon szórványos
Napvirágszitkár (Synansphecia affinis) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 2000 forint — Magyarországon többfelé előfordul
Naspolyaszitkár (Synanthedon stomoxiformis) — Magyarországon szórványos
Nyírfaszitkár (Synanthedon scoliaeformis) — Magyarországon szórványos
Ökörfarkkóró-szitkár (Chamaesphecia masariformis) — Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011);
Rekettyeszitkár (Bembecia megillaeformis) — Magyarországon szórványos
Rezgőnyár-szitkár (Sesia melanocephala) — Magyarországon szórványos
Ribiszkeszitkár avagy üvegszárnyú ribiszkelepke, Synanthedon tipuliformis) — Magyarországon közönséges
Sárga hasú szitkár (Synanthedon flaviventris) — Magyarországon szórványos
Sóskaszitkár (Synansphecia triannuliformis) — Magyarországon közönséges
Spuler-szitkár avagy Spuler szitkára, Synanthedon spuleri) — Magyarországon szórványos
Szúnyogszitkár avagy nyír üvegszárnyú lepke, Synanthedon culiciformis) — Magyarországon többfelé előfordul
Tölgyfa-bögölyszitkár (Paranthrene insolita, Paranthrene insolitus) — Magyarországon szórványos
Tölgyfaszitkár (Synanthedon conopiformis) — Magyarországon szórványos
Török szitkár (Chamaesphecia anatolica) — Magyarországon szórványos
Tülkös szitkár (Chamaesphecia crassicornis) — Magyarországon szórványos
Zanótszitkár (Bembecia scopigera) — Magyarországon sokfelé előfordul
Synanthedon cephiformis — Magyarországon nem bizonyított

A magyar szitkár és a mocsári szitkár tápnövénye a mocsári kutyatej. A magyar szitkár csak a Kárpát-medencében fordul elő, a mocsári szitkár viszont Ukrajna és a délorosz sztyeppek mocsaraiban, lápjaiban is honos. Hernyójuk két évig fejlődik a kutyatej szárában, miközben hosszú folyosókat rág a szár belső, szivacsos állományába.

Névváltozatok

Üvegszárnyú lepkék^[1]
Üvegszárnyúlepke-félék^[2]

Alcsaládba nem sorolt nemek:

Magyar Wikipédia: Üvegszárnyú lepkék

A Wikimédia Commons tartalmaz Üvegszárnyú lepkék témájú médiaállományokat.

Forrás: Üvegszárnyú lepkék
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

↑ Mészáros Zoltán, Szabóky Csaba [2005]. A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma (PDF), Bp.: Agroinform Kiadó. Meglátogatva: 2015. január 1.. "Mészáros 2005"
↑ Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke. Microlepidoptera.hu 3: 37–136. (2011.09.30.) HU ISSN 2062–6738

[1] Mészáros Zoltán, Szabóky Csaba [2005]. A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma (PDF), Bp.: Agroinform Kiadó. Meglátogatva: 2015. január 1.. "Mészáros 2005"

[2] Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke. Microlepidoptera.hu 3: 37–136. (2011.09.30.) HU ISSN 2062–6738

[1]

[2]