Wikikönyvek:Miért nem nagyszerű a Wikikönyvek?

Lásd még, a Miért nagyszerű a Wikikönyvek? cikket, illetve a Válaszok a gyakori kritikákra lapot.

A cikkek minősége

Pontosság, megbízhatóság

• A wiki szabad természetéből fakadóan a cikkek forrásai nem mindig megbízhatóak. A legtöbb szerző semmilyen támpontot nem ad arra vonatkozóan, hogy az adott információ honnan származik, illetve olyan rövidéletű weboldalakra hivatkoznak, amelyek hasonlóan zavarosak forrásukat illetően, így nehezen leellenőrizhetők. Ez kétségkívül egy általános probléma már az elektronikus publikálás kezdetei óta.
• Könnyen valótlan információk terjedhetnek el, ha a szerzők tájékozatlan vagy elfogult szerkesztőkkel ellenőriztetik le írásaikat, és a cikkek nem kerülnek időben kijavításra vagy az idegen nyelvű cikkeket kritikus hozzáállás nélkül lefordítják.
• Ha valamely szerző valótlan információt közöl cikkében, ennek megtalálása és eltávolítása akár hetekbe vagy hónapokba is beletelhet vagy sohasem történik meg kisebb ellenőrző gárda esetén.
  • Másrészről viszont, a hagyományos publikációk szerzői is ugyanúgy megtehetik ugyanezt, és az ő hibáik esetleg sosem tűnnek fel senkinek, pedig sok ember olvassa el őket.
• A szélsőséges kisebbségi vélemények annál nagyobb teret kaphatnak, minél kisebb az adott Wikipédia ellenőrzési képessége. Különösen igaz ez a nehezen kontrollálható, kevesek által ismert témákkal kapcsolatban, de nagyobb témáknál is könnyen csak a marginális, nem tudományos megközelítés jelenik meg.
• Az internetet használó olvasó általában kap némi támpontot afelől, hogy mennyire bízhat meg egy adott oldalon olvasottakban. Például tudja, hogy milyen elfogultságot, pontosságot és megbízhatóságot tételezzen fel, ha egy információt mondjuk a francia nagykövetség oldaláról, egy blogról, egy fórumbejegyzésből, egy tekintélyes hetilap online kiadásából vagy egy rajongói honlapról olvas. Ezen kívül a site designja, a helyesírási hibák gyakorisága, a fogalmazás és külalak igényessége, mind segítenek elhelyezni az adott lapot egy "megbízhatósági skálán". A Wikipédia megbízhatósága egy fórumos vagy blogbejegyzés és az Encyclopedia Britannica megbízhatósága között változik, de az olvasó a legritkább esetben tudja eldönteni hogy az adott szócikk aktuális változata hol helyezkedik el ezen a skálán. A megbízható adatok, tények, szinte korlátlan mértékben keverednek – akár egy mondaton belül is – a spekulációkkal, tévedésekkel, vagy elfogult, egyoldalú magyarázatokkal.
• Egy hosszú vita eredményeképpen egy vitás lap stabil változata gyakran olyan "2 + 2 = 4,5" jellegű kompromisszum, aminek egy adott álláspontot védő szerkesztők vehemenciájától, kitartásától függ, alig, vagy egyáltalán nem tükrözi az adott téma szakmai megítélését, vagy azt a fajta szintézist, amit egy olvasó egy lexikoncikktől elvárna. A mondás szerint: "A történelmet a győztesek írják." de "A Wikipédiában történelmet a legtöbb szabadidővel rendelkező szerkesztők írják." Egy kritikus megfogalmazása szerint a Wikipédia "az időmilliomosok diktatúrája". [1]
• A Wikikönyvek ellenőrző mechanizmusainak korlátot szab, hogy a szerkesztők nagy része leginkább új szócikkeket ír, és csak egy kis részük foglalkozik a meglévő lapok javításával. Az ő tevékenységük is főleg a "Friss változtatások"-ban megjelenő lapokra korlátozódik.
• A javítások a meglévő szócikkekben gyakran felszínesek, csak a szöveg külalakját, helyesírási, formai hibáit javítják ki. Ritkább, hogy stilisztikailag is belejavítanak az apró fogalmazási változtatásokon kívül.
• Tartalmi lektorálás, pl. az adatok ellenőrzése források alapján még a kiemelt szócikkeknél is nagyon ritkán történik. Jellemzően azok a hibákat javítják ki az ellenőrzést végző szerkesztők, amik egy átlagos műveltséggel rendelkező, ám a témában laikus szerkesztő számára is első látásra feltűnőek.

Teljesség

• A Wikikönyvekben a cikkek a szerkesztők érdeklődési köre alapján készülnek, és nem szisztematikus tematika alapján, ezért „fontos témák” lehet, hogy nem szerepelnek a lexikonban (vagy a cikkeik nyúlfarknyiak), míg látszólag lényegtelen dolgok kiváló, alaposan kidolgozott cikkekkel rendelkeznek.
  • Ez a probléma az idő elteltével remélhetőleg öngyógyuló: ha valakinek hiányzik egy fontos téma, előbb-utóbb megírja.
• Előfordulhat hogy egy cikk tartalma ugyan semleges, de nem említ a témában fontos információkat melyekkel esetleg a cikken eddig dolgozók nem értenek teljesen egyet. Így a cikkek nem pontos vagy teljes képet mutathatnak be egy kevésbé ismert témában.
  • Idővel ez szintén megoldódik, amikor jönnek olyan szerkesztők, akik a téma más részeiben is jártasak.

Semlegesség

Az egyensúlyra való törekvés kiegyensúlyozatlanságot eredményezhet, ugyanis néha valami valóban igaz.

Okrent törvénye

• Egyes témákban az ideális semlegesség elérhetetlennek tűnik, és így a cikk több nem semleges, gyakran ellentmondó képet mutat be.
• A mindenáron semlegességre törekvés miatt a cikkek tartalmazhatnak olyan információkat, melyekben csak szélsőséges világnézetű emberek hisznek.
• A szócikkekből nagyon ritkán derül ki, hogy a kisebbségi nézetek támogatottsága milyen mértékű szakmai körökben, olyan képet sugallva az olvasóknak, mintha ezek a szűk csoportok által vallott (pl. áltudományos vagy szélsőséges) nézetek szakmai megítélése egy súlycsoportba esne a szakmai körökben általánosan elfogadott nézetekkel. Másképpen megfogalmazva, az 1%-os támogatottságú elmélet gyakran ugyanúgy van tálalva, mintha 50%-os támogatottsága lenne.

Világmegváltók, meg nem értettek tobzódása

• A wiki rendszerek jellegüknél fogva vonzza a világmegváltókat, fanatikusokat, meg nem értett (takarék)lángelméket.
• A szélsőségesek nem sajnálják a pénzt, időt saját véleményük megjelentetésére, elfogadtatására, elbujtatására. Véleményük aktivitásuk folytán felülreprezentált lesz.

Egyéb

• A szócikkek a változtatások nyomán gyakran csak hosszabbak lesznek, de nem jobbak. A Wikipédia közösségének egy része erős ellenérzéssel viseltet a szövegrészek törlésével szemben, ami sokszor vezet a szerkesztők által felhalmozott, nem igazán jól megfogalmazott, nem lexikonba illő, vagy tévedéseket illetve félreértéseket tartalmazó meglévő szövegrészletek "hordalékként való görgetéséhez". A szöveg szintézise, a lényeg kiemelése, a nem alátámasztható, irreleváns vagy spekulatív szövegrészek eltávolítása nagyon ritkán történik meg, mert ezek a bizonyos szakaszok eltávolításával járnak és gyakran heves ellenálláshoz, feszültségekhez vezetnek.
• A szócikkek minősége az idő előrehaladtával nem csak pozitív irányba változik. A sok szerkesztés nyomán az eredeti szócikk elvesztheti tömörségét, kiegyensúlyozottságát, kohézióját. Nyelvezete, tényszerűsége romolhat, irreleváns, vagy nem kellően alátámasztott részletek jelenhetnek meg benne. Akár korábban kiemelt minőségűnek nyilvánított szócikkek is leromolhatnak újra. (angol példák).

Együttműködés és belső problémák

• Egy sérülékeny egójú gyenge író önbecsülését komolyan megtizedelheti az, ha mások folyamatosan javítják a borzalmasan megfogalmazott mondatait, követhetetlen érvelését vagy csapongását, helyesírásának és nyelvtanának hibáit, vagy akár csak megkritizálják az általa írtakat.
• A Wikikönyvek vitarendezési mechanizmusai nagyon lassan működnek, legtöbbször hosszú hónapok telnek el, mielőtt egy problémás viselkedésű szerkesztővel szemben bármifajta ellenintézkedésről döntés születik.
• A legtöbb felhasználó kerüli a konfliktusokat, emiatt egy kellően agresszív szerkesztő könnyebb dolga van változtatásai megvédésében.

A szerkesztők érdeklődési köre

Használhatóság

Szerkesztési jellegzetességek, technikai korlátok

A wiki jelölőnyelv egyszerű volta miatt egy átlagos szerkesztő számára sok olyan technikai megoldás elérhetetlen, mely más honlapokon előfordul, mert: 1). technikailag egyszerűen kivitelezhető, de közösségi vagy műfaji szabályok, konszenzusok vagy a wikipédia formai útmutatója nem ajánlja; 2). technikailag nehezen kivitelezhető. Ez pl. különösen újdonsült és nem-informatikus végzettségű adminisztrátorok számára lehet gond, de weblapdesign terén igényes szerkesztő számára is.

Pár példa technikai vagy formai korlátra:

1. korlátozottan lehetséges (gyakorlatilag nem szokásos) a felzetek (szócikkek szakasz- vagy fejezetcímei) színének pirosra vagy szivárványszínűre változtatása (ami honlapon jól néz ki esetleg, de lexikonban fölösleges, sőt visszatetszést kelhet);
2. nehezen kivitelezhető kattintásra megjelenő szócikkrészletek, „előugró” vagy „legördülő elemek” beillesztése a szócikkekbe (pl. háttéradatokat tartalmazó táblázatok ilyenek), az ilyesmi csak nagy html-programozói felkészültséggel, a Javascript nyelv ismeretében valósítható meg. A Wikipédia segítőoldalai pedig nem tartalmaznak html-, php- vagy javascript segítséget (pedig pl. a php programozást segítő oldalakra az adminisztrátoroknak is szüksége lehet, mert a WikiMedia szoftver a háttérben nagyban épül a php nyelvre).

A Wikipédiát arra találták ki, hogy egyszerű legyen, hogy bárki kezelhesse. Egy idő után, jártas szerkesztők számára azonban ez az egyszerűség unott korláttá is válhat.

Szerzői jogi bizonytalanság

• Bár a Wikipédia a Copyright lapon azt ígéri olvasóinak, hogy az itt található szövegek GFDL licencűek, sok esetben erre semmiféle garancia nincs. Az online forrásokból bemásolt szövegeket gyakran megtalálják a szerkesztők, de nagyon ritkán áll módjukban meggyőződni arról, hogy egy szócikk nem valamilyen, csak nyomtatásban elérhető, szerzői jogvédelem alatt álló anyag másolata-e. (német problémák, angol nyelvű cikk).
• Bizonytalanság esetén az ismeretlen eredetű szövegek szinte kivétel nélkül bentmaradnak a szócikkekben.
• A képeknél, ha lehet még bonyolultabb a helyzet, a magyar és nemzetközi szerzői jogi törvények értelmezési nehézségei miatt.

Egyéb

...