Wikikönyv/Formai útmutató

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


E Formai útmutató célja, hogy a Wikikönyvek szócikkek egységes formában jelenjenek meg. Ezek az elvek nem jelentik azt, hogy nem lehet másképp is jó szócikket írni, de ha mindenki hasonló elveket követ, akkor a Wikikönyveket könnyebb olvasni és használni, nem beszélve arról, hogy egyszerűbb új cikkeket írni, és a régieket szerkeszteni.

Az újonnan jöttek számára a legfontosabb tudnivaló az, hogy az informatív és objektív írás mindig fontosabb, mint a külalak és a formázás. A készítők NEM kötelesek ezen elvek bármelyikét követni: a wiki szerkesztés örömét az adja, hogy a tökéletesség nem követelmény. A lektoráló wikipédisták használhatják ezen elveket segítségként, amikor böngészik az új cikkeket, és így a lapok fokozatosan meg fognak felelni az itt leírtaknak.

Olvasd el a Hogyan szerkessz egy lapot cikket, ahol le van írva, hogyan használhatod a különféle megformázásokat, és nem csupán a vastag vagy dőlt betűket. Ez a cikk abban segít, hogy mikor használd őket. Természetesen nem várjuk el tőled, hogy ha nincs kedved a speciális jelölésekkel megismerkedni, akkor ezzel pazarold az idődet. Ha a cikkeidet egyszerűen formátumozás nélkül begépeled, mintha csak egy levelet írnál, az is kiváló. Majd mások, kijavítják a formátumozást, akiknek ebben esetleg nagyobb gyakorlatuk van.

A rövid ismerkedéshez érdemes a Formairányelvek cikkbe belenézned, ami röviden összefoglalja, hogyan szokás egy könyvnek formailag kinéznie. Az eseményekről szóló cikkeknél érdemes az Újságcikk stílust követni, gyakorlatilag fentről lefelé az események fontossági sorrendjében haladni.

E formai útmutató ajánlásul szolgál a magyar Wikikönyvek szócikkeinek szerkesztése során. Alkalmazásával segíthetsz egységesebbé és átláthatóbbá tenni oldalainkat.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Forma a Wikipédiában

Ezt a lapot a Wikipédiából vettük át, így a tartalom lényegi része - azzal megegyező.

[szerkesztés] A cikk eleje (bevezető)

A szócikk elnevezéséről a Wikikönyvek/Elnevezési szokások lapon olvashatsz.
A szócikk bevezetőjéről lásd a Wikikönyvek/Bevezető lapot.

Minden szócikk tartalmazza az első sorában a cikk címét vagy tárgyát kövérítve. A cím vagy tárgy szinte mindig szerves részévé tehető az első mondatnak. Mindig derüljön ki világosan, hogy a szócikk milyen témához, tágabb témakörhöz tartozik.

Néhány példa:

  • A Pitagorasz-tétel vagy Pitagorasz tétele az euklideszi geometria egyik állítása.
  • A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egy elve, mely …

Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha a születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:

[szerkesztés] Igeidők használata

Múltbéli események leírására értelemszerűen a múlt idő, jelenleg is fennálló állapotok leírására pedig a jelen idő használatos:

  • „1848 márciusában kitört a forradalom.”
  • „2002 óta az Európai Unió számos tagállamában az euró a hivatalos fizetőeszköz.”

Időrendi felsorolásokban, kronológiákban azonban használjunk jelen időt.

[szerkesztés] A szöveg formázása, kiemelések

A dőlt és a kövér betűtípus funkciója

A szövegek formázásának két alapvető eszköze a dőlt és a kövér betűtípus használata. A magyar Wikipédiában dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket. A kövérítést rendszerint csak a szócikk címszavának első előfordulásakor használjuk.

Ennek oka, hogy – amint azt az ábra is illusztrálja – a dőlt betű folyó szövegből nem ugrik ki annyira. Míg a kövér szedés rögtön magára vonja az olvasó figyelmét, a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba a környezetével. A túl sok kövérítés a cikk elején sem szerencsés, mert súlyossá teszi a szöveget, ami így nehezen olvashatóvá válik, és a kiemelő funkciót is kiolthatja.

[szerkesztés] A szöveg tagolása és a fejlécek

Tovább javítja az olvashatóságot, ha a hosszabb bekezdéseket kisebbekre bontjuk az önálló gondolati egységek mentén. A szorosabban összefüggő bekezdéseket általában érdemes különálló szakaszokba osztani. Mindez egyrészt lazítja és emészthetőbbé teszi a szöveget, másrészt az olvasó könnyebben tudja követni a cikk gondolatmenetét.

Szakaszt egy „== Története ==” formájú sorral kezdhetünk. Ebben a példában a fejléc szövege Története lesz. Szakaszba szakaszt beágyazni az egyenlőségjelek szaporításával lehet: „=== A kezdetek ===” stb. Ügyeljünk rá, hogy szakaszcímbe, fejlécbe ne írjunk se formázást, se hivatkozást. A formázást az olvasó CSS-en keresztül az ízlésének megfelelően alakíthatja, a hivatkozásokat pedig beágyazhatjuk a szakasz szövegébe is.

[szerkesztés] Összefoglaló stílus

Az összefoglaló stílusról bővebben a Wikikönyvek/Összefoglaló stílus lapon.

Az összefoglaló stílus a szövegben említett egyes témák mentén bontja fel a cikket. Alapelve az, hogy összefoglalja és kapcsolódó szócikkekbe rendezi az információt, amelyet a téma iránt különböző mélységben érdeklődő szerkesztők igényeik szerint olvashatnak végig. A részletes információkat úgy kínálja fel, hogy közben nem fárasztja ki azokat, akik csak egy gyorsabb áttekintést szeretnének a témáról.

Ez a fajta felosztás sokkal olvashatóbb marad, mint egy folyamatosan, akár könyvterjedelemig növekvő egyetlen szócikk. Az összefoglaló stílus egy általánosabb szócikkben foglalja össze a lényegi mondanivalót, a további részleteket pedig alárendelt cikkekben tárgyalja. Az, hogy mi számít „túl hosszúnak”, nagyrészt a témától függ, de általában 30 KB az a szövegméret, amitől kezdve a cikkek felbontása szóba kerül.

[szerkesztés] Gyakran előforduló szakaszok

Sok esetben szerepel a szócikk végén a Lásd még című szakasz. Itt azokra a már létező oldalakra hivatkozunk, amiket nem tudtunk beilleszteni a cikk szövegébe, de kiegészítik valamilyen vonatkozásban. Ezt követi a Külső hivatkozások szakasz, ahol a cikk témájával általánosságban összefüggő weboldalakra hivatkozunk – azaz a szócikk bizonyos részeivel kapcsolatos linkeket jobb nem ide írni. Ehhez inkább használjunk lábjegyzetes hivatkozásokat!

Mivel a Lásd még és a Külső hivatkozások is felsorolás jellegű szakasz, formázására használjunk egyszerű, azaz nem számozott listát.

[szerkesztés] Hivatkozások

A hivatkozásokról bővebben a Wikikönyvek/Hogyan használd a hivatkozásokat lapon.

A Wikikönyvek megkülönbözteti a belső és a külső hivatkozásokat. Belső hivatkozás egy másik wikipédiás oldalra mutat. Ha ez az oldal létezik, a hivatkozás kék, ha nem, piros lesz. Mivel a Wikikönyvek nem papíralapú enciklopédia, lehet és érdemes is a releváns szavakra, kifejezésekre linket csinálni. Érdemes például a fontosabb évszámokra, évtizedekre, szakkifejezésekre stb. hivatkozni, de egy háborús cikkben aligha hasznos a Nap vagy a homok szócikkére linket irányítani.

Figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk egyértelműsítő lapra; a hivatkozás akkor elegáns, ha közvetlenül a megadott oldalra, témakörre irányít. Általában a népnevek melléknévi alakú használata (szerb, magyar, török stb.) illetve többértelmű szavakra való hivatkozás vezet egyértelműsítő lapokra. Ilyenkor érdemes egyszer kipróbálni a hivatkozást, és ha egyértelműsítőre mutat, kijavítani a hivatkozást.

Szócikkekben ne hivatkozzunk közvetlenül más nyelvű Wikipédiák cikkeire – a magyar Wikikönyvek nyelve konzisztensen a magyar. A főszövegben kizárólag belső hivatkozás lehet, minden más (más wikire, más honlapra) csak a „külső hivatkozások” között hivatkozunk. Ha úgy érzed, hogy egy másik Wikipédiában található olyasmi, ami nélkülözhetetlen a lapon, akkor hozd át, fordítsd le, tedd kommentbe, amíg valaki lefordítja, és így tovább.

Ügyeljünk arra is, hogy ne ismételjük gyakran az azonos oldalra mutató hivatkozásokat. Ha túl színes a szöveg, a pazarló kiemelés esetéhez hasonlóan nehezen olvashatóvá válhat.

Ezzel szemben külső hivatkozás a Wikipédián kívüli weboldalakhoz használatos. Mindig adjunk nekik beszédes címeket, hogy kiderüljön, hova mutat, miért illesztettük be. Folyó szövegbe ágyazását kerüljük, ezeket inkább a cikk végére, egy erre szolgáló Külső hivatkozások című szakaszba gyűjtsük, vagy készítsünk hozzájuk lábjegyzetet.

Néhány példa hivatkozásokra:

[szerkesztés] Lábjegyzet

A források megjelöléséről bővebben lásd a WK:IDÉZD lapot.

A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: „<ref>Ez fog megjelenni lábjegyzetként.</ref>”. A Wikikönyvek formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a Külső hivatkozások előtt hozzunk létre egy Források, jegyzetek – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: „<references/>”. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.

[szerkesztés] Kategorizálás

Részletes útmutató a témában: Wikikönyvek/Hogyan használd a kategóriákat

Törekedni kell a szócikk legpontosabb kategorizálására. Ehhez támpontot adhat a más wikipédiákban létező, azonos szócikk besorolása. Új kategóriát csak akkor érdemes indítani, ha más nyelven is létezik már, illetve több szócikket azonnal bele lehet tenni.

[szerkesztés] Nyelvközi hivatkozások azonos szócikkekre

Részletek: Wikikönyvek/Nyelvközi hivatkozások

A több nyelven érző olvasók és szerkesztők számára nagyon hasznos, ha a nemzetközi Enciklopédiánk azonos cikkei össze vannak csoportosítva. Így az adatok és források pontosíthatók, ellenőrizhetők, kiegészíthetőek. Egységesen a cikk legalján van a helye, és automatikus programokkal néha ellenőrzik és frissítik ezeket. Ha ez a rész bekerül a cikkbe, akkor a bal szélen olvasható, a menü alatt.

[szerkesztés] Helyesírási tudnivalók

A Wikikönyvek helyesírási tudnivalóíról külön keretirányelv rendelkezik. Szerkesztéseink során igyekezzünk betartani Sablon:Akh! Az alábbiakban néhány dologra külön is felhívjuk a figyelmet.

[szerkesztés] Dátumok

Dátumozásnál az évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll az utána következő szóval: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot, ha dátumjellegű szerkezetről van szó: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.

Évszámok jelölésénél az „i. e.” és a „Kr. e.” forma egyaránt elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes.

Ha a dátumban szerepel nap is, nem teszünk pontot utána, ha toldalék kapcsolódik hozzá, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.

Az elseje, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jétől stb.

[szerkesztés] Évszázadok, évezredek

A magyar Wikikönyvek jelenlegi szócikkei, amelyek évszázadokról, évezredekről szólnak, arab számokkal jelzik a szóbanforgó időszak sorszámát. Pl. 20. század, 5. század vagy i. e. 2. évezred (szemben rendre a XX. század, V. század vagy i.e. II. évezred kifejezésekkel). Tekintettel arra, hogy ez a forma köznyelvben is egyre inkább kiszorítja a római számokat az évszázadok éléről, a Wikiben ezért az ilyen szócikkek, hivatkozások használata ajánlott.

Évtizedek hivatkozása esetén a megszokott és egységesen használt formula az 1970-es évek, 1820-as évek stb.

Dátumok helyesírásánál az Sablon:Akh pontjai az irányadók.

[szerkesztés] Számok, mértékegységek

A magyar nyelvben a négynél több számjegyű számok tagolására szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869.

A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, de 97%. Normálalak megjelenítéséhez érdemes az {{e}} sablont használni: 6{{e|23}} → 6Sablon:E.

A számok helyesírásáról bővebben az Sablon:Akh pontjai tájékoztatnak.

[szerkesztés] Mondatvégi írásjelek

Egyszerű mondatok esetén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk: „Késik a busz.”

Összetett mondatoknál két esetet különböztetünk meg. Ha a tagmondatok mellérendelő szerkezetben állnak, az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: „Csak nyugodtan, hova ez a nagy sietség?” Ha azonban a szerkezet alárendelő, a mondatvégi írásjel a főmondathoz igazodik: „Senki se tudja, vajon igaz-e.”

Bővebb ismertetésül az Sablon:Akh pontjai szolgálnak.

[szerkesztés] Képaláírások

A képekhez, illusztrációkhoz mindig írjunk képaláírást. Ezen feliratok végére nem kell pont, ha nem teljes mondat: „A Duna forrása a Fekete-erdőben”, „Görgei Artúr portréja”, de „A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette.”

A feliratok helyesírásáról lásd az Sablon:Akh pontját.

[szerkesztés] Idézetek

Az idézeteket szedhetjük dőlt betűvel, tehetjük idézőjelek közé, vagy alkalmazhatjuk mindkét módszert egyszerre. Használjuk a magyar nyomdai idézőjeleket! Elsődleges idézőjelként az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez hegyével befelé forduló jelpárt: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”

Az idézés szabályairól bővebben az Sablon:Akh pontjai írnak.

[szerkesztés] A stb. előtti vessző

Rendszerint igaz, de nem minden esetben érvényes az, hogy a stb. előtt nincs vessző. Olyankor ugyanis van vessző, ha nem szószerkezetre, hanem tagmondatra utal: „Reggel megmosdott, felöltözött, reggelit készített magának, stb., és elindult dolgozni.”

Ha itt elhagynánk a vesszőt az stb. előtt, az azt jelentené, hogy „reggelit készített magának és a többi szóba jöhető embernek/állatnak.” Ha kitesszük, akkor viszont a kívánt jelentést kapjuk: „reggelit készített magának, és elvégezte a többi szokásos reggeli teendőt” (amelyek külön tagmondatokban szerepelnének).

A mondatrészek közötti írásjelekről bővebben lásd az Sablon:Akh pontjait.

[szerkesztés] Idegen nevek átírása

Idegen nevek átírásánál az alapvető elv az, hogy latin betűs ábécét használó nyelveknél megmarad az eredeti forma, kivéve akkor, ha a magyar nyelvben másképp honosodott meg. Ennek megfelelően: ugyan Cincinnati nem magyarosodik Szinszinettire, Krakówból mégis Krakkó lesz, és Hồ Chí Minh neve is Ho Si Minhné alakul. Az idegen nevek mellékjelei megtartandóak.

Nem latin betűs írást használó nyelvek – így például a japán vagy az orosz – esetén, a helyesírási szabályzatnak megfelelően, a kiejtés szerinti magyaros forma használatos (lásd erről a WP:ÁTÍR lapot).

A nem latin írású nyelvek között a Wikikönyvek megkülönbözteti a kínai nyelvet, melynek neveit és szavait az akadémiai útmutatással szemben a Kínai Népköztársaság hivatalos pinjin írásrendszerében szerepeltetjük, a {{pinjin}} sablon beillesztésével, és a nevek első előfordulásakor zárójelben a magyaros átírással. Itt is kivételt képeznek azonban a más formában meghonosodott nevek és a magyaros helyesírással írandó átvett szavak. Így Pekingre továbbra sem hivatkozunk Běijīng néven, a fengsuj is magyaros átírásban szerepel, ellenben Sanhszi tartományt már a pontosabb Shānxī alakban említjük. Átvétel és meghonosodás elbírálására az OH szótári részében közölt forma az irányadó (lásd WK:HELYES)!

Idegen nevek írásáról bővebb tájékoztatásul az Sablon:Akh pontjai szolgálnak.

[szerkesztés] További információ

A szerkesztés megkezdése előtt érdemes a következő oldalakat elolvasni:

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikibooks.org/wiki/Wikik%C3%B6nyv/Formai_%C3%BAtmutat%C3%B3”