Vita:Heraldikai lexikon

Szia! Azt hiszem szívesen fogom olvasni a cikkedet, mert nagyon érdekesnek találom. Ide elhelyeztem egy abc sablon-t, a tartalomjegyzék helyett. Így könnyebb keresni és nem kell hosszan görgetni a tartalomjegyzéket. Persze, ha neked nem tetszik, akkor törölheted. (a NOTOC, és az abc sorokat). - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2006. augusztus 31., 18:28 (CEST)[válasz]

Figyelmeztetés!

A Wikikönyv: Címerhatározó rovatában közölt címerek az illető családok tulajdonjogát sértik mindaddíg, míg az itt feltett anyag köztulajdonnak számít. Ezért azokat át kell helyezni egy olyan részre, mely nem teszi a közölményeket köztulajdonná. A Wikikönyvben pedig egy rövid magyarázattal összekötött utalást (linket) kell feltenni.

A szövegnek ilyesfélének kell lennie:

Az aaai Xxxx család címere itt található. (ez mint link)

Figyelmeztetjük, hogy a címer a család tulajdona és nem a közkincs (public domain) része.

Az ilyen utalás nem számít hirdetésnek, kivéve, ha az oldal, melyen a címer található üzleti hirdetéseket is tartalmaz. Az oldalakon, illetve a honlapoknál ajánlatos egy tulajdonjogi figyelmeztetés.

A Wiki-n való közléshez nem elég a családok egyetlen tagjától engedélyt kérni, mert azt csak egy családi konszenzus adhatja meg. Azonkívül, hogy az sem biztos, hogy a megkérdezett személy valóban a címerbirtokos családhoz tartozik. Esetleges engedélyt minden esetben írásban meg kell erősíteni, megadva az engedélyező adatait, és azt is tartalmaznia kell a szövegnek, hogy evvel a család lemond a címer tulajdonjogáról. Az aláírónak személyes felelősséget kell vállalnia, arra az esetre, ha kisül, hogy neki nem volt joga az engedélyt megadni, illetve a család nem ismerte a feltételeket, melynek ismeretében nem engedélyezték volna az aláírást.

Arra is figyelmeztetnem kell a szerkesztőket, hogy címerek több országban is le vannak védve, esetleg olyan családtagok által, kiről a megkérdezett családtag nem is tud. Igy az írásbeli engedély alapjában érvénytelen. De akkor is, ha a címert az engedéllyel egyet nem értő családtagok utólag védetik le, mert az engedély az ő tulajdonjogukat sérti.

Remélem a heraldikai rész szerkesztői hajlandók ezeket elfogadni és a címereket, melyeknek a feltételéhez nem kérték ki a családok engedélyét, esetleg olyan helyekről másolták, melyek nem képezik a közkincs részét (Pl. az Arcanum DVD-n/CD-n kiadott anyaga) illetve olyanoktól kértek engedélyt kiknek nincs joga magántulajdont közkinccsé nyílvánítani (Pl az Arcanumnak erre nincs a tulajdonosoktól felhatalmazása) átteszik egy védett részre, mely a wiki "hirdetés-tilalma" alól éppúgy fel van mentve, mint a családi honlapok, amennyiben azok a címerhatározó céljaira használhatók.

Mindenesetre címerek feltétele a Wiki szabályaiba ütközik és sürgősen le kell hogy vétessenek onnét, hogy egy tulajdonjogot nem sértő privat-domain oldalon ujra mindenki számára elérhetők legyenek. Azt hiszem egy ilyen oldalra minden család örömmel ad majd engedélyt, mert azáltal nem veszti el a tulajdonjogát.

A címereknek a Wiki-n való közlése által a szerkesztők olyan veszélynek is kiteszik magukat, hogy őket avval vádolják meg, hogy ez a projekt csak azért készül, hogy amerikai, magyarországi vagy egyéb vállalkozók igy magántulajdonban lévő cimereket a Public-Domainen keresztül a saját üzleti céljaikra használhassák fel.

Mível abból indulok ki, hogy nem ez volt a szándékuk, csak nem gondolták végig a jogi következményeket, remélem ezen figyelmeztetés következményeképp a projektet jogtiszta alapon folytatják, melyben sívesen segítek nekik.

Rakovszky István

Kedves Rakovszky István[szerkesztés]

Én nem vagyok jogász és nem is értek a heraldikához, de üzenetedet olvasva felmerült bennem néhány gondolat, ami érthetetlenné teszi a dörgedelmeidet:

A heraldikai lexikon nem arra való, hogy bemutassa a cimereket, azok történetét, kinézetét stb? Szerintem pont ez a célja. (Nem kétségbe vonja a jogaidat, nem felmentést ad a címerhasználatra, hanem ellenkezőleg, - bemutatja a címert, elmondja a történetét, megerősít a jogaidban.)
Ha a fenti kérdésem igaz, akkor éppen ez garantálja a jogtulajdonos - tulajdonjogát. (A címer leírása, bemutatása, még nem hatalmaz fel senkit annak használatára!)
A címereket, adományozták. Tehát a jogtulajdonosnak erről oklevele (kutyabőr) - van! Akkor hogy lehet azt közkincsként használni?
A cimerek felhasználása, (úgy gndolom), a tulajdonosa számára is meghatározott módokon használható. Így a helytelenűl, vagy jogtalanul használt címerre hamar fényderűl, és az illetéktelen felhasználó jogi úton is felelőségre vonható.
A Wikikönyvekben megjelenő írások, valóban a GFDL licenc alatt felhasználhatók, akár üzleti célokra is, de az írások tárgya, (jelen esetben a jogtulajdonoshoz tartozó címer), semmilyen módon nem használható fel a tulajdonos beleegyezése nélkül.
Ennek a heraldikai lexikonnak a célja (feltehetőleg), az, hogy egységes szerkezetben mutassa be magát a heuraldikát és annak tárgyát. Így sokkal többen lesznek e tárgykörben tájékozottak, a jogtalan használatát is könnyebben felismerhetik és módjukban áll jelezni, a csalót leleplezni.

El kell még mondanom, hogy a lexikon szerzőjét nem ismerem, nem azért állok mellé, mert érdekem fűződik a lexikon folytatásához, hanem azért, mert hatalmas (ellenszolgáltatás nélküli) munkát végez annak érdekében, hogy ismeretanyagot adjon a téma iránt érdeklődőknek, esetleg kutatóknak is.

Még egy megjegyzésem van a számodra, egy kedves ismerősömet is Rakovszky István-nak hívtak, aki néhány évvel ezelőtt meghalt. Nem tudom, hogy a családodhoz tartozott-e, de a körülmények figyelembevételével elképzelhetőnek tartom. Ő pécs mellett élt és pécsen dolgozott műszerészként. Én már csak a nyugdíjba vonulása után ismerhettem meg és néhány éven keresztűl jó barátságban voltunk, mint telekszomszédok. Ha lehetséges a fenti elképzelésem és érdekel a személye, úgy kérésedre több adatának is utánna nézhetek, amit természetesen már e-mailban, vagy levélben küldenék el. - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2007. február 1., 07:53 (CET)[válasz]

Tisztelt Vitázók[szerkesztés]

A jogi kérdést ebben az esetben eldönti az 1947. évi IV. törvény (http://www.1000ev.hu) az egyes rangok és címek viseléséről. A törvény (sajnálatosan) megtiltja a nemesi előnevek, rangok és címek többek között a címer használatát is. Hivatalos felhasználása tilos, mivel (a tv megalkotói szerint) jogegyenlőtlenséget eredményez.
Tisztelettel: Bagdy Bálint

Hozzászólásodat köszönjük! A vita már lezárult, mindkét fél megegyezett abban, hogy a címereket sablonnal látják el, amelyben a szabad felhasználás tiltása egyértelmű.

Az általad idézett törvényt ide másolom, remélve, hogy a lexikon szerzője - helyet talál a teljes szöveg beíllesztésére.

1947. évi IV. törvény egyes rangok és címek megszüntetéséről

1. § (1) A magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) megszűnik. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek, illetőleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik.

(2) Az „örökös főispán” cím megszűnik.

(3) Megszűnnek azok a rangjlező címek (méltóságok), amelyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.). Az ilyen címekre (méltóságokra) vonatkozó adományozások hatályukat vesztik.

2. §. (1) A közszolgálat körében rendszeresített állás címét közszolgálatban nem álló személynek adományozni a jövőben nem szabad. ez a rendelkezés nem vonatkozik a külügyi szolgálatban, valamint a tudományos és művészeti életben rendszeresített, illetőleg szokásos címekre.

(2) Törvényhatósági közszolgálatban nem álló személyt tiszteletbeli tisztviselővé kinevezni - a tiszteletbeli tiszti főügyészek és ügyészek kivételével - a jövőben nem szabad.

3. §. (1) A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelző címek, valamint a „vitéz” cím használata tilos.

(2) Nemesi előnévnek, nemesi címernek és jelvénynek vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere...) használata tilos.

(3) Tilos olyan címzést használni, amely a jelen törvénnyel megszüntetett rangra vagy rangjelző címre (méltóságra) utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.).

(4) Tilos olyan címzést használni, amely a közszolgálat körében rendszeresített álláshoz fűződik, vagy társadalmi megkülönböztetésre utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.).

(5) A (3) illetőleg a (4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a nemzetközi érintkezésben szokásos címzésekre, továbbá az egyházi személyek nem világi eredetű, hanem kizárólag egyházi természetű címzéseire.

4. §. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter - az igazságügyminiszterrel egyetértve - gondoskodik.