Címerhatározó/Várdai címer
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Várdai , Várday család címerével foglalkozik.
[szerkesztés] kisvárdai Várdai
A Pontificale 5a lapjának díszítését két egymás alá helyezett miniatúra képezi. A felső miniatúra a „prima tonsura" jelenetét, egy klerikus felszentelését ábrázolja. Püspökök és kardinálisok társaságában ülő pápa az előtte térdeplő klerikus hajfürtjét levágja. Az előtérben egyházi és világi férfiak csoportja figyeli a jelenetet. A pápa mellett, jobbra és balra egy-egy címer látható. Ezek egyike X. LEÓ pápa címere, a másik püspöki címer, amely arany alapon három balra-forduló ezüst éket mutat; míg a címerpajzs fölött levő püspöki süveg mellett F. V. betűk olvashatók. Az alsó miniatúra magas trónon ülő püspököt ábrázol, akinek egy előtte térdeplő klerikus könyvet nyújt át. A térdeplő mellett, egy fa zöld lombjai közé illesztett címerpajzs látható Szent Mihállyal, aki hosszú lándzsáját a lába alatt vergődő ördögbe döfi.
Várdai István (1425 k.-1471) kalocsai érsek és bíboros címere a fancsikai kápolnából. Egervári László anyai nagybátyja, Várdai István volt. A bíboros neve előfordul Varda, Vardaio, Varada, Vardajo és Varas alakban is.
A Várdai család a Gút-Keled nemzetségből származtatja magát. Várdai István a legismertebb a leszármazók közül, aki tanulmányait Krakkóban kezdte, Bécsben folytatta, majd négy évet töltött Páduában és Ferrarában. Az egyházi ranglétrán előre jutva kalocsai érsek lett, majd a pápa bíborossá nevezte ki.
A GUTKELED-nemzetségből származó VÁRDAY FERENC (), a Gyulafehérváron székelő erdélyi püspök, kiváló humanista és nagy mecénása volt egyházának. Későn, huszonhét éves korában lépett egyházi pályára. Korábban a budai udvarban teljesített szolgálatot: II. Ulászló főlovászmestere volt. Tanulmányait Olaszországban végezte; az 1500—1504 években Páduában és Bolognában tanult, de járt Rómában és Velencében is. Székesfehérvári kanonok (1507), királyi kincstárnok (1509), váci püspök (1510), majd pedig erdélyi püspök lesz (1514—1524). VÁRDAY részt vett a Dózsa-lázadás leveretésében. Az erdélyi püspök helytartója volt az az olmützi TAURINUS kanonok, aki Stauromachia című eposzában a Dózsa-lázadást megírta. Míg az enyedi születésű ADRIANUS VOLPHARDUS TRANSYLVANUS egy 1522-ben Bolognában kiadott s JANUS PANNONIUS verseit is tartalmazó munkáját VÁRDAY FERENC-nek ajánlja. VÁRDAY FERENC erdélyi püspök életének utolsó év-tízedében komoly építkezésekkel gazdagítja a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházat. Itt egy renaissance lépcsőkorlátot készíttet és átépítteti a gótikus Szent Anna-kápolnát. Fennmaradt VÁRDAY FERENC végrendelete, amelyet 1524 október 22-én „beteg testtel, de ép elmével" írt, s ebben nagyobb összeget adományoz a székesegyház tornyának építésére. Foglalkoztatott festőket is. Valószínűleg VÁRDAY idejében festették a gyulafehérvári székesegyházban az északi mellékhajó apszisának freskóit. Művészetszeretetét nemcsak gyulafehérvári építkezései bizonyítják. A végrendeletében felsorolt pompás kincsek tanúsága szerint komoly műgyűjtő volt. Ismeretes az is, hogy több képet vásárolt ANTONIO BINI budai kép- és kegyszerkereskedőtől.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
 Várday Ferenc Pontijicaléja 88b lapjának részlete. Bécs, Nemzeti Könyvtár. Cod. 1799. |
 Várday Ferenc Pontificaléja 5a lap Bécs, Nemzeti Könyvtár, Cod. 1799 |
Külső hivatkozások:
A Várdai család címere, Márévárból
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még:
 |
Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.
A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra, a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this site are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners! |
