Szerkesztő:Apród

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
  • V. László évszázadok óta az egyik legnegatívabb megítélésű magyar uralkodó a magyar köztudatban. Ennek oka abban keresendő, hogy V. László halála után Hunyadi Mátyás lépett trónra és az ő uralkodása alatt Thuróczi János krónikája a korábbi királyt és a Cillei-Garai családot negatív színben tüntette fel.[1] Ez a negatív kép hagyományozódott át aztán a magyar társadalom történeti szemléletmódjába.

Erkel Ferenc Hunyadi László cimű operájában némelykor pozítiv személyiségnek tűnik (Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály, országunk élni fog, mert László nagy király, hűségnek győzedelmét, Éljen a drága hon, a bölcs, a jó király), de ugyanakkor esküjét megszegő, ártatlant kivégző személynek is [2].

Arany János V. László című versében egy gyötrődő, ugyanakkor a magyar történelem szempontjából mindenképpen negatív személyként jellemzi a cseh földre menekülő királyt, akinek a legnagyobb bűne a Hunyadiak hatalmának ellehetetlenítése (ezen belül Hunyadi László kivégeztetése) volt.[3]

Másfelől Villont is megihlette az ifjú magyar és cseh király váratlan és tragikus halála, amit a Ballada tűnt idők lovagjairól című versében is megörökített, mikor a Franciaországban nagy visszhangot kiváltott haláleset után négy évvel szabadult a Meung-sur-Loire-ban lévő börtönéből. A költeményben Lancelot-nak nevezi Lászlót, amit viszont Szabó Lőrinc Ulászlóként ad vissza fordításában, igaz Villon is csak cseh királyként (le roy de Behaigne) emlékezik meg V. Lászlórólː[4]

Elhagyom mások neveit,

Létünk ábrándképpel rokon,
Hisz minden a sírba bukik,
S menedékre nincs alkalom.
Még csak egy kérdés van soron:
Hol van Ulászló, a csehek
Ura? S nagyapja? Semmi nyom!...
S a hős Nagy-Károly hova lett?!

– François Villon: Ballada tűnt idők lovagjairól (részlet, Szabó Lőrinc fordítása)[5]
  • Away you moldy rogue! Why Margaret Atwood is a fan of Shakespearean insults (OurWindsor.Ca)
  • Dienes Katalin (1900. márc. 28. Debrecen - 1979) a Dienes család legfiatalabb tagja volt. Apja id. Dienes Barna (1852–1923) ügyvéd, magántisztviselő, református vallású személy, 1891-től az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója Tokajban, majd Debrecenben, anyja Pusztay Ilona (1860-1934).
  • Vadászlap 21. évfolyam, 1900-06-05 / 16. szám (214. oldal): Bátor nyúl:

Achiman Hannover érdekes megfigyelést tett egy földbirtokos a f tavaszon. Ugyanis az őszi vetésben öt hat holló álldogált, melyelyek időnként s egyenként felrepültek, de újból leereszkedtek. A földbirtokos kíváncsiságból belopta őket s akkor látja, hogy egy üreg mezei nyul hol az egyik, hol a másik holló felé ugrott és lábaival feléjök vágván, azokat felrepülésre késztette. A földbirtokos akkor egészen közel ment hozzájuk és látja, hogy előtte egy széttépet nyulsüldő fekszik, melyet nyilván a hollók ütöttek agyon. A birtokos, ki a nyulacskát a helyszínén hagyta, újból visszavonult, miközben az anyanyul is mely ez alatt egy bizonyos távolságban meghúzódott, visszatért, de a rabló kalandorok, a hollók is visszatértek s a játék elölröl kezdődött. A távolból még soká nézte a birtokos a nyul védelmi harczát a hollókkal, de fegyvere nem lévén nem vethetett annak véget. Ez az eset is eléggé bizonyítja hogy milyen kártevők a hollók.

  • Pogány József: Mesteri (igaz, hogy csak iskolamesteri) ügyességgel keveri Babits Mihály fogarasi tanár a Nyugat utolsó számában az egyetemi esztétika kártyáit úgy, hogy egyre Arany Jánost játssza ki Petőfi ellen. [6] Marha jó szöveg!
Hatása is lett: A marxista kritikusok egyik fő vádja Babits ellen ez a kis Petőfi-cikke. Rögtön megjelenése után Pogány József üti meg a hangot, amely hosszú ideig iránymutató maradt. [7]
  • Zelk Zoltán: A kapun belépve, pesti Isten hozott-ként ez a kézírásos köszöntés fogadott: „A felvonó nem működik.” Álltam lábhoz tett bőrönddel, és arra gondoltam, nem volna-e okosabb a lépcsőházban aludni, egy éjszakát csak kibírok, hátha reggel csoda történik, s liftzúgásra ébredek? S mintha e gondolattól csak úgy álltomban elaludtam volna, a lépcsők tövében, álmot láttam. S ami álomban nem ritka, egyszerre kétfelé jártam. Egy földszinti lakás konyhájában a pályakezdő budapesti házfelügyelőnét láttam papírlapok fölé hajolni a villanyfényben, szép lassún rajzolva a betűket, a következő feliratokat készítette:
„A Házkezelőségre mentem.”
„A piacra mentem.”
„A postára mentem.”
„Rögtön jövök.”
S végül, nem papírlapra, hanem táblányi vastag kartonra, hogy tartós, hogy maradandó legyen, ezt írta különös gonddal:
„A felvonó nem működik.”[8]
  • Zelk Zoltán Babits Mihály emlékére verset írt 1941-ben (ami az 1941 októberében megjelent Babits-emlékkönyvben jelent meg). Kezdő sorai: Állottam volna Véled szembe
és mondottam volna szemedbe
e kései dicséretet…[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Thuróczi János: MAGYAR KRÓNIKA. LIX. fejezet, Thuróczi János: MAGYAR KRÓNIKA. LX. fejezet
  2. Erkel Ferenc-Egressy Béni: Hunyadi László (szövegkönyv)
  3. Nemes Nagy Ágnes:Arany János: V. László. In: Nemes Nagy Ágnes: A magasság vágya: Összegyűjtött eszék. Bp. 1992
  4. Lásd Eckhardt (1937ː 152 és 156)
  5. Ez francia eredetiben így hangzik: „Ballade des seigneurs du temps jadis suyvant le propos precedent
    D'en plus parler je me desiste;
    Le monde n'est qu'abusion.
    Il n'est qui contre mort resiste
    Ne qu'y treuve provision.
    Encor fais une question:
    Lancelot le roy de Behaigne,
    Ou est il? Ou est son tayon?
    Mais ou est le preux Charlemaigne?”
    Lásd Sablon:Hiv-web. V. László mellett Villon bár nem név szerint, de utal V. László nagyapjára, az 1416-ban Párizsba látogató Zsigmond magyar királyra is.
  6. Arany kontra Petőfi. 184-185. p. Ez 184. p. (Megjelent eredetileg: Renaissance. 1910. nov. 25. 514-522. p.) In: Sipos Lajos (szerk.): „ENGEM NEM LÁTOTT SENKI MÉG." BABITS-OLVASÓKÖNYV I. Budapest : Historia Litteraria Alapítvány : Korona, 1999
  7. Gál István: BABITS PETŐFI VILÁGIRODALMI RANGJÁRÓL. 202-220. p. Ez: 209-210 p. (Megjelent eredetileg: Filológiai Közlöny 1973. 19. évf. 3–4. sz. 404–422.) In.: Gál István: Babits Mihály: Tanulmányok, szövegközlések, széljegyzetek. 2003.
  8. Zelk Zoltán: Hazaértem. Élet és Irodalom. 1970. március 21. In.: Zelk Zoltán: Egyszervolt ember. PRÓZAI ÍRÁSOK 1964-1971. Válogatta és a szöveget gondozta: Sinka Erzsébet. [Budapest]: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985. 476-477 p. Itt 476. p.
  9. Zelk Zoltán: Babits Mihály emlékére. hycry.wordpress.com