Történelmi fogalomszótár/U

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


A lap mérete: 2126 bájt

Történelmi fogalomszótár

U


  • Ulcisia Castra – Szentendre
  • ultimátum – valamely követelés teljesítésére fölszólító és ennek elmaradása esetén súlyos következményeket kilátásba helyező jegyzék, melyet valamely állam v. több másik államhoz intéz.
  • unitárius egyház – Erdélyben Dávid Ferenc (1520?–1579) katolikus, majd protestáns pap által alapított, a reformáció talaján álló protestáns egyház. Hittételei az antitrinitáriusok nézeteiből fejlődtek ki. Az egész Európában üldözött unitárius egyház 1568-tól Erdélyben a négy bevett vallás közé tartozott. Utóbb már üldözték is, ugyanakkor tanaiban a mérsékeltebb felfogás megerősödött, amely a gyermekkeresztséget és Jézus Krisztus Istenné válását elismerte. 1848-ban az unitárius egyház hívei megkapták a szabad vallásgyakorlás jogát, az unitárius hit bevett vallás lett.
  • urbanizáció – a városiasodás folyamata, az iparnak és a lakosságnak nagyvárosi központokban történő összpontosulása és a városiasodás viselkedésben és életviszonyokban stb.
  • urbura – az ércbányák hozamából a kincstárnak fizetett illeték Magyarországon a feudalizmus korában.
  • uruszág – ország, a honfoglaláskori törzsfő területe.
  • úr – honfoglaláskori törzsfő.
  • úrbér – a jobbágytelkek használatáért a földesurat megillető jobbágyi szolgáltatások összessége. A jobbágyság az úrbéri föld használatáért 1848-ig tartozott a földesuraknak úrbéri szolgáltatással.
  • úriszék – a földesúr jobbágyai, cselédei, birtoktalan familiárisai felett mindenféle ügyben ítélkező feudális bíróság. Ítélkezett a földesúri területeken elkövetett közbűntényekben és az ott elfogott gonosztevők (rablók, gyújtogatók stb.) felett is.