Címerhatározó/Szerbia címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Szerbia, régi magyar nevén Rácország (la: Rascia) címerével foglalkozik.

A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

A 13. század óta a magyar királyok használták a Szerbia királya címet és a Kárpátoktól délre és keletre elterülő tartomány címerét is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. A címer külonféle variánsai ismertek. A Vidák család címereslevelén a fekete vadkanfej, szájában nyíllal ezüst alapon látható. Van olyan változata is, ahol a vadkanfej a pajzs bal széléből nől ki, és olyan is, ahol a vadkanfej szájában három nyíl van.

Szerbia melléktartomány érme Károly Róbert pénzén

Szerbia címere Jacob Franquart metszetéről (1623), az ő színjelölési módszerével

Perzsia képzeletbeli címere Sebastiano Münster könyvéből (1552). A mintát Szerbia magyarországi címere szolgáltathatta számára

[szerkesztés] Rácország

Rácország és mellette Szerbia címere az 1848-as áprilisi törvények által szentesített királyi nagy titkos pecséten: Dalmácia címere, Horvátország címere, Szlavónia címere, Galícia címere, Lodoméria címere, Szerbia címere, Kunország címere, Bulgária címere, Erdély címere

Rácország címere előfordul Velence 18. századi nagycímerében is. (Vö. Albánia címere) II. Ferenc császár 1804-es nagycímerében Rácországnál arany alapon három fekete patkó látható.

Rácország Szerbia egyik korábbi, 19. század előtti elnevezése. A szerbiai Raška (Ras, Rassza, Rasszon) nevü város nevéből ered, amelyből a Ratka (Rascia, Rácország) mint tartományi elnevezés, valamint a rácok megnevezés keletkezett. A későbbiekben egyre inkább a törökök elől menekülő, Magyarországra dél felől érkező, az ortodox egyházhoz tartozó betelepülteket nevezték rácoknak, köztük a görögöket és macedónokat is.

Raška neve 962-ben jelent meg először, mint Tihomily Cseszláv nejének birtoka, később (1159 után) az első Nemanyák is felvették a rasciai fejedelmi címet, de Dusán cár nem használta. A magyar királyok is használták a Rácország királya címet és az 1848-as államcímerben Rácország (három patkó) és Szerbia címere (vadkanfej) is szerepel. Hunyadi Mátyás 1464 utáni felségpecsétjének előlapján is külön szerepel Szerbia és Ráma: "Sigillum maiestatis mathie dei gracia hungarie dalmacie croacie rame servie gallicie lodomerie commanie bulgarieque regis" ("Mátyásnak, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics, Lodoméria, Kunország és Bulgária királyának felségpecsétje")

[szerkesztés] Szerbia (királyság)

A Dunától délre elterülő független Szerb Királyság saját címerrel rendelkezett: Vörös alapon ezüst kereszt, szárai közt -- a szerb hagyomány szerint -- egy-egy cirill C-betű (Sz-betű, mint Srbija). Ez a címer azonban a nyugati keresztes lovagok hűbéri rendszerében már korábban is szerepelt, mint Konstantinápoly címere.

Úgy tűnik, hogy a Vidák család címereslevelén egyaránt szerepel a magyar hűbéri rendszer szerb címere és a Szerb Királyság vagy a Szerb Vajdaság címere is (de ez utóbbit csak I. Ferenc József hozta létre ezen a néven).

Szerbia címere

Szerbia kiscímere

Törökország címere Sebastian Münsternél (1552). Az 1. és 4. mezőben Konstantinápoly címere látható

• Irodalom:

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó

Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra, a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this site are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!