[szerkesztés] Zs

[szerkesztés] Zselatin

(étkezési) Állati eredetű kocsonyásító szer, csontból vagy bőrből vonják ki. Sárgásfehér por, amelynek segítségével aszpikot, tetszés szerint hús- és gyümölcskocsonyát készíthetünk. A zselatint langyos vízben 10-15 percig áztatjuk, majd addig melegítjük, amíg a megduzzadt szemcsék elolvadnak. Lehűtve megdermed. A készítendő kocsonya keménységétől függően 100 cm3 folyadékban (víz, gyümölcslé, húsleves, csontlé stb.) 5-10 g zselatint oldjunk fel. A frissen felvert tejszínhabot is stabilizálja a belekevert zselatinoldat, s nem esik olyan hamar össze.

[szerkesztés] Zselé

Vízben feloldott zselatin.

[szerkesztés] Zselécukorka

A gyümölcsöket utánozó gyermekcsemege. Cukor és keményítőszörp vizes oldatából készülnek és valamilyen zselirozószer adja meg a kellően szilárd állagot még ilyen viszonylag nagy víztartalom (kb. 20 tömeg%.) mellett is. A leggyakrabban használt zselirozószerek az agar-agar, zselatin, és az utóbbi évtizedekben szinte uralkodóvá vált a pektin. A pektin mellett szól az a körülmény, hogy a gyümölcsök szilárd állagát is nagyrészt a bennük lévő pektintartalom adja meg - tehát nem véletlen, hogy a pektinzselé hasonlít talán a legjobban az igazi gyümölcshöz. A zselécukorkák ízesítése szinte kizárólag gyümölcsjellegű - ez a pektinnél nem is lehet másképp, agar-agarral vagy zselatinnal lehet "gyógy" jellegű ízesítést is megvalósítani. Formázásuk hasonló a fondán-termékekéhez. A késztermék lehet csokoládéval bevononómasszával mártott, de a zselék igazi jellegzetessége a panírozás: ez annyit jelent, hogy a zselécukorka felületét cukoroldattal megnedvesítik, és nagy szemű cukorkába hempergetik a zselészemeket. A fehér cukorkristályok mögül előtűnő zselészínezés, amely többnyire gyümölcsre emlékeztet, nagyon tetszetős külsőt kölcsönöz a terméknek.

[szerkesztés] Zsemlekocka pirítása

Szikkadt, 2-3 napos zsemlét 0,8-1 centiméteres kockákra darabolunk. Kis kockákra vágott füstölt szalonnát keverünk hozzá, s legfeljebb 2-3 centi vastagon elterítve közép meleg sütőbe tesszük. Időnként átforgatjuk, s addig pirítjuk, amíg a zsemlekockák vörösbarnára nem sülnek. (Elkészíthető szalonna nélkül is, de úgy sokkal kevésbé ízletes.)

[szerkesztés] Zsemlemorzsa pirítása

Szitált (finom) zsemlemorzsát, ötödannyi olajat és egy tágas - lehetőleg vastag falú - lábast. Az olajat jól melegítsd fel, szórd bele a zsemlemorzsát, s folyamatosan kevergetve, lassú tűzön pirítsd. Ha valóban vastag falú edényt használsz, akkor ne pirítsd teljesen barnára, mert még a tűzről lehúzva is sötétedni fog egy kissé. A lábas azért legyen tágas, hogy a gombócot, nudlit, párolt zöldséget keverés nélkül - rázogatva, az edényt billegtetve - vonhasd be a morzsával, így nem törik össze.

[szerkesztés] Zsemlés töltés

[szerkesztés] Töltelék készítése

1 zsemléhez veszünk 1 tojást, 1 dkg zsírt, egy fél csokor petrezselyemzöldet és kevés őrölt fekete borsot, meg sót. A zsemlét vízbe (esetleg tejbe) áztatva hagyjuk megduzzadni. Közben a petrezselymet finomra vágjuk, s a zsíron kicsit megpároljuk, majd hagyjuk kihűlni. A zsemléből kinyomkodjuk a vizet, majd átpasszírozzuk egy szitán. Végül a zsemlepépet összekeverjük a zsíros petrezselyemmel és az elhabart tojással, sózzuk, borsozzuk, s egyenletesre kidolgozzuk a masszát.

[szerkesztés] Májas töltelék

2 zsemléhez veszünk 3 tojást, 10 dkg májat, egy fél csokor petrezselyemzöldet, valamint kevés zsírt, vöröshagymát, majoránnát, bazsalikomot, őrölt fekete borsot és sót. A zsemlét vízbe (esetleg tejbe) áztatva hagyjuk megduzzadni. Közben a petrezselymet finomra vágjuk, s kevés zsíron kicsit megpároljuk, majd hagyjuk kihűlni. A májat ugyancsak apróra vágjuk, kevés hagymás zsíron megpirítjuk, majd egy kis majoránnát és bazsalikomot hozzámorzsolva hagyjuk kihűlni. A zsemléből kinyomkodjuk a vizet, majd átpasszírozzuk egy szitán. Végül a zsemlepépet összekeverjük a párolt petrezselyemmel, a pirított májjal és az elhabart tojással, majd sózzuk, borsozzuk, s simára kidolgozzuk a masszát.

[szerkesztés] Zsemleszínű rántás

Olyan sűrítési művelet, amikor a felmelegített zsiradékban a lisztet világos zsemleszínűre pirítjuk. A sűrített levesek, főzelékek készítésénél leggyakrabban ezt a rántást használjuk, legtöbbször valamilyen fűszerrel (vöröshagyma, petrezselyem zöldje, fokhagyma, fűszerpaprika stb.) ízesítve. Ez az alapja a magyaros rántásnak is.

[szerkesztés] Zsírban sütés

Az előkészített nyersanyag (hús, tészta, zöldségféle stb.) puhítása felmelegített zsiradékban, miközben a felületén barnáspiros színű, ízletes pörzsanyagréteg keletkezik. Mindig vigyázzunk arra, hogy egyenletes hőfokú, nem túl forró (túlhevített) zsiradékban süssünk, mert a magas hőmérséklet hatására keletkező bomlástermékek és a túl sötétre pirult pörzsanyagréteg az egészségre káros.

[szerkesztés] Zsírjára pirítás

Az ételeknek kellemes ízt adó konyhatechnológiai művelet. Általában a párolással készülő ételeknél alkalmazzuk, amikor a már majdnem puha alapanyag alá már nem öntünk ismét folyadékot, hanem a fedőt levéve még addig pároljuk, amíg a víztartalom elpárolog, vagyis zsírjára sül. Vigyázzunk, nehogy túlpiruljon, illetve megégjen az étel, mert így már élvezhetetlen és káros a szervezet számára.

[szerkesztés] Zsír nélküli sütés

Mindenféle zsiradék felhasználása nélküli sütési mód, amelynek eszközei: alufólia, teflonbevonatú edények, hőálló cserépedény (römertopf), infra- (grill-) sütő, kontakt grill, mikrohullámú sütő, sütőfólia, rostsütő, AMC és zsírtaszító Tefál edény.

[szerkesztés] Zsíros tejpor

Teljes tejpor.

[szerkesztés] Zsírtalanítás

A nyersanyagok és az ételek látható zsírtartalmának eltávolítására szolgáló művelet. Ilyen egyrészt a húsok felületének látható zsírszövet lefejtése, másrészt főzés közben a folyadék felszínén összegyűlő zsiradék eltávolítása. A meleg étel felületéről először kanállal, majd a megmaradt zsírcseppeket tiszta papírszalvétával szedjük le. A hűtőszekrényben tárolt ételről könnyen leemelhetjük a megdermedt, összefüggő zsírréteget.