A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Szakácskönyv/Alapok/Technika/D: Új bejegyzés beírása

Ábécé szerinti tartalomjegyzék A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │ Ö │ P │ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

[szerkesztés] D

[szerkesztés] Dagasztás

A dagasztás a nyersanyagok összekeverése és egyneműsítése, tészagyúrási technológia.

[szerkesztés] Darabolás

Előkészítő eljárás, tisztítás; A darabolás megkezdése előtt újra tisztítsuk meg a feldolgozó asztalt. A feldarabolt növényeket, húsokat, már nem tisztítjuk tovább, ezért annak tisztaságára vigyázni kell. A darabolás lényege, hogy egyforma méretűre vágjuk az alapanyagokat, mennél kisebbre, annál hamarabb fő, vagy sűl meg. Ha daraboljuk a zöldségféléket, mindig vegyük figyelembe a család már megszokott ízlését is. A húst mindig hosszában, a rostokkal, hártyákkal párhuzamosan daraboljuk, azonban szeletelni, mindig keresztbe, kicsit rézsútosan, a rostokra merőlegesen, a hús szélesebbik felétől kezdve végezzük. Lásd még: Egyben sült húsok

• Darabolási eljárások: Szeletelés, Kockára vágás, Darálás, Őrlés, Reszelés, Áttörés, Passzírozás.

[szerkesztés] Darálás

Darabolási eljárás. Lásd még: Őrlés.

[szerkesztés] Dehidratáció

Víztartalom vesztés, a sűrűbb állomány elérése miatt.

[szerkesztés] Derítés

A folyadékban lebegő részecskék eltávolítása.

[szerkesztés] Dextróz

A szőlőcukor, répacukor bontásával nyerik, glükóz(szőlőcukor) + fruktóz = szacharóz (répacukor).

[szerkesztés] Diglicerid

Zsiradék amelyet stabilizálásra és állományjavításra használnak

[szerkesztés] Derítés

Valamilyen folyadék tisztítása, a benne lebegő, zavarosodást okozó szilárd részecskék eltávolítása. Az ételkészítésben leggyakrabban az erő-, a hús-, a csontleves, és az aszpik készítésekor alkalmazzuk. A tojásfehérjéhez kevés hideg vizet adunk, kissé felverjük, azután a tisztítandó folyadékból egy keveset állandó keverés közben a tojásfehérjéhez öntünk. Jól összedolgozzuk, és folytonos keveréssel a lezsírozott leveshez adva, egy pillanatra felforraljuk. Félrehúzva 10-15 percig ülepítjük, majd óvatosan átszűrjük.

[szerkesztés] Dermesztés

Hűtéssel járó konyhatechnológiai művelet. Olyan esetben alkalmazható, amikor az étel speciális kocsonyásító anyagot tartalmaz. Gyümölcsök esetében pektint, húsoknál kollagént. Hatásukra a folyadék megalvad (pl. sertés- és halkocsonya, birsalmasajt).

[szerkesztés] Diétás rántás

Fordított sorrendben készített rántás. Először szárazon a kívánt színűre pirítjuk a lisztet, majd a tűzről levéve hozzákeverjük a hideg zsiradékot. A továbbiakban a hagyományos rántáshoz hasonlóan használjuk fel.

[szerkesztés] Díszítés

Tálalást követő konyhatechnológiai művelet, amely fokozza az étel élvezeti értékét, étvágy-gerjesztőbbé, tetszetősebbé teszi. A díszítésre használt anyagnak ízben, színben illeni kell az ételhez, s kerülni kell a zsúfolást, a túldíszítést. Diétás ételek díszítése az étvágykeltés miatt különösen fontos, de mindig csak úgy és olyan anyaggal díszítsünk, amit a beteg el is fogyaszthat.

[szerkesztés] Dobos cukor

Karamelizált cukor, dobos torta tetejének bevonására használható

[szerkesztés] Dögösödés

A túltelített cukoroldatból (cukorszirup) szabálytalan nagyszemcséjű kristályok formájában elkezdődő kristályosodás.

[szerkesztés] Dödölle

A dödölle a magyar konyha tájjellegű étele. Elkészítése nagyon egyszerű, íze finom és nem utolsó sorban laktató. Régen a szegények eledeleként tartották számon, mert mindennapos volt a fogyasztása. Magyarország egész területén ismeretes a dödölle, nevezik ganca, vagy gánicá-nak is.

[szerkesztés] Dresszing

Salátaöntet, salátamártás, a saláták ízesítését szolgálja. Alapja lehet ecet-olaj keveréke, tejföl, kefir, joghurt, majonéz stb., ízesítve különféle friss és száraz fűszerekkel.

[szerkesztés] Dresszírozás

Olyan konyhatechnológiai művelet, amely jellegzetes és tetszetős külsőt ad az ételnek, és megkönnyíti az Adagolást. Végezhetjük a hőközlés előtt (pl. töltött csirke formázása, gombóc gömbölyítése stb.). A jellegzetes formát megadhatja a hőkezelés (pl. palacsinta sütése), de végezhetjük az étel tálalásával egy időben (pl. burgonyapüré, párolt rizs tálra rendezése). Lásd még: Formázás.

[szerkesztés] Dunsztolás

A dunsztolás a házi befőzés utolsó hőkezelési fázisa. Ezzel nem csak magát a „befőttet", hanem az üveg belsejét, illetve az üvegben maradt levegőt is csírátlanítjuk. Két féle módszer közül választhatunk:

1.) A száraz dunszt: Az előbbit akkor használjuk, ha a télire valót (például egy lekvárt) készre főzve, forrón tesszük az üvegbe. Ilyenkor magával a befőtt hőjével sterilizálunk, itt arra kell törekedni, hogy minél lassabban hűljön ki, ezért takarjuk, bugyoláljuk. A befőttet addig hagyjuk a dunsztban, amíg magától ki nem hűl, ha jól csomagoltuk, akár 2-3 nap is lehet.

2.) A nedves dunsztolásról akkor beszélünk, ha például az üvegbe rakott nyers gyümölcsöt egyszerűen csak felöntjük a forró lével. Ekkor az átható sterilizáláshoz a lezárt üvegeket kell felmelegítenünk. Ilyenkor lényegében üvegestől főzzük meg a kompótot.

[szerkesztés] Durum búzák

Fehérjékben és karotinoidokban gazdagabb búzafajták. Sikérjük rendkívül szívós és rugalmas tulajdonságú, ezért különösen alkalmasak tészták gyártásához. Tojás nélkül is jó minőségű - koleszterinmentes tészta állítható elő belőlük, az olasz tészták nagy része durum búzából készülnek. A hazai durum búzából gyártott tészta termék Durica néven található a kereskedelemben.

[szerkesztés] Dúsítás

Az étel tápanyagtartalmának növelése. Ilyenkor, legtöbb esetben, az étel élvezeti értéke is fokozódik. Pl. fehérjével történő dúsítás a túróval készített galuskatészta. Zsiradékkal növeljük az étel tápanyagtartalmát, amikor tejfölt vagy tejszínt keverünk hozzá. Lásd még: Sűrítés.

Ábécé szerinti tartalomjegyzék A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │ Ö │ P │ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs