| 1 Μὴ πολλοὶ διδάσκαλοι γίνεσθε, ἀδελφοί μου, εἰδότες ὅτι μεῖζον κρίμα λημψόμεθα. |
1 Ne legyetek sokan szóval tanítók testvéreim, mivel tudjuk, hogy szigorúbb ítéletet fogunk kapni. |
| 2 πολλὰ γὰρ πταίομεν ἅπαντες. εἴ τις ἐν λόγῳ οὐ πταίει, οὗτος τέλειος ἀνήρ, δυνατὸς χαλιναγωγῆσαι καὶ ὅλον τὸ σῶμα. |
2 Mert mindannyian sokban botlunk. Az, aki szóban nem botlik, bevégezett férfi: képes egész testét is megzabolázni. |
| 3 εἰ δὲ τῶν ἵππων τοὺς χαλινοὺς εἰς τὰ στόματα βάλλομεν εἰς τὸ πείθεσθαι αὐτοὺς ἡμῖν, καὶ ὅλον τὸ σῶμα αὐτῶν μετάγομεν. |
3 Ha a lovaknak zablát teszünk a szájukba, hogy engedelmeskedjenek nekünk, akár egész testüket is elvezethetjük. |
| 4 ἰδοὺ καὶ τὰ πλοῖα, τηλικαῦτα ὄντα καὶ ὑπὸ ἀνέμων σκληρῶν ἐλαυνόμενα, μετάγεται ὑπὸ ἐλαχίστου πηδαλίου ὅπου ἡ ὁρμὴ τοῦ εὐθύνοντος βούλεται· |
4 Lám, a hajók is mekkorák, amellett erőszakos szelek is sodorják őket, de egy igen kicsiny kormány oda vezetheti őket, ahová a kormányos kedve akarja. |
| 5 οὕτως καὶ ἡ γλῶσσα μικρὸν μέλος ἐστὶν καὶ μεγάλα αὐχεῖ. Ἰδοὺ ἡλίκον πῦρ ἡλίκην ὕλην ἀνάπτει· |
5 Így a nyelv is kicsiny tag, de nagy dolgokkal kérkedik. Lám egészen kicsiny tűz mekkora erdőt gyújthat fel. |
| 6 καὶ ἡ γλῶσσα πῦρ, ὁ κόσμος τῆς ἀδικίας, ἡ γλῶσσα καθίσταται ἐν τοῖς μέλεσιν ἡμῶν, ἡ σπιλοῦσα ὅλον τὸ σῶμα καὶ φλογίζουσα τὸν τροχὸν τῆς γενέσεως καὶ φλογιζομένη ὑπὸ τῆς γεέννης. |
6 A nyelv is tűz. Egész világ a hamisságból. A nyelv befészkelődik tagjaink közé, bemocskolja a testet, lángra gyújtja az élet körforgását, míg őt magát a gyehenna gyújtja lángra. |
| 7 πᾶσα γὰρ φύσις θηρίων τε καὶ πετεινῶν ἑρπετῶν τε καὶ ἐναλίων δαμάζεται καὶ δεδάμασται τῇ φύσει τῇ ἀνθρωπίνῃ· |
7 Meg lehet fékezni minden természetet, a barmokét, madarakét, csúszómászókét, a tengeri állatokét is, féken tartja őket az emberi természet, |
| 8 τὴν δὲ γλῶσσαν οὐδεὶς δαμάσαι δύναται ἀνθρώπων· ἀκατάστατον κακόν, μεστὴ ἰοῦ θανατηφόρου. |
8 de a nyelvet senki sem képes megfékezni, örökké állhatatlan gonosz az, telve halált hozó méreggel. |
| 9 ἐν αὐτῇ εὐλογοῦμεν τὸν κύριον καὶ πατέρα, καὶ ἐν αὐτῇ καταρώμεθα τοὺς ἀνθρώπους τοὺς καθ’ ὁμοίωσιν θεοῦ γεγονότας· |
9 Vele áldjuk az Urat és Atyát, és vele átkozzuk az Isten hasonmására teremtett embereket. |
| 10 ἐκ τοῦ αὐτοῦ στόματος ἐξέρχεται εὐλογία καὶ κατάρα. οὐ χρή, ἀδελφοί μου, ταῦτα οὕτως γίνεσθαι. |
10 A szájból jön az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie. |
| 11 μήτι ἡ πηγὴ ἐκ τῆς αὐτῆς ὀπῆς βρύει τὸ γλυκὺ καὶ τὸ πικρόν; |
11 Vajon a forrás ugyanabból az egy nyílásból bugyogtatja elő az édeset és a keserűt? |
| 12 μὴ δύναται, ἀδελφοί μου, συκῆ ἐλαίας ποιῆσαι ἢ ἄμπελος σῦκα; οὔτε ἁλυκὸν γλυκὺ ποιῆσαι ὕδωρ. |
12 Vajon teremhet-e a fügefa olajbogyókat és a szőlőtőke fügét? A sós forrás nem adhat édes vizet. |
| 13 Τίς σοφὸς καὶ ἐπιστήμων ἐν ὑμῖν; δειξάτω ἐκ τῆς καλῆς ἀναστροφῆς τὰ ἔργα αὐτοῦ ἐν πραΰτητι σοφίας. |
13 Ki a bölcs és tapasztalt férfi köztetek? Nemes magaviseletéből mutassa meg szelíd bölcsességgel a tetteit. |
| 14 εἰ δὲ ζῆλον πικρὸν ἔχετε καὶ ἐριθείαν ἐν τῇ καρδίᾳ ὑμῶν, μὴ κατακαυχᾶσθε καὶ ψεύδεσθε κατὰ τῆς ἀληθείας. |
14 De ha keserű irigység tölt meg, és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazság ellen. |
| 15 οὐκ ἔστιν αὕτη ἡ σοφία ἄνωθεν κατερχομένη, ἀλλὰ ἐπίγειος, ψυχική, δαιμονιώδης· |
15 Nem felülről száll alá az ilyen bölcsesség, hanem földi, lelki, ördögi az. |
| 16 ὅπου γὰρ ζῆλος καὶ ἐριθεία, ἐκεῖ ἀκαταστασία καὶ πᾶν φαῦλον πρᾶγμα. |
16 Ahol ugyanis irigység és civódás van, ott felfordulás és mindenféle hitvány cselekmény is van. |
| 17 ἡ δὲ ἄνωθεν σοφία πρῶτον μὲν ἁγνή ἐστιν, ἔπειτα εἰρηνική, ἐπιεικής, εὐπειθής, μεστὴ ἐλέους καὶ καρπῶν ἀγαθῶν, ἀδιάκριτος, ἀνυπόκριτος· |
17 A felülről jövő bölcsesség ellenben mindenek előtt szentül tiszta, amellett békés, kíméletes, engedékeny, teli könyörülettel és jó gyümölcsökkel, nem ítélkező és nem képmutató. |
| 18 καρπὸς δὲ δικαιοσύνης ἐν εἰρήνῃ σπείρεται τοῖς ποιοῦσιν εἰρήνην. |
18 Az igazságosság gyümölcsét a békesség készítői békességben vetik el. |
