Lineáris algebra
Isten hozott a Mátrixban!
|
Mi a lineáris algebra?
A lineáris algebra a matematika (konkrétan az algebra) egyik tudományága, elsősorban a geometria és a fizikai bizonyos eredményeire épült és utóbbi tudományágak szükségletei hívták életre. Viszonylag fiatal terület, első komolyabb eredményei a XIX. század közepén, végén születtek.
Első közelítésben úgy határozható meg, mint azon sokváltozós/sokismeretlenes algebrai egyenleteknek és az általuk leírt függvényeknek, geometriai alakzatoknak és más objektumoknak vizsgálata, mely egyenletekben minden ismeretlen, változó stb. legfeljebb az első hatványon szerepel.
Bővebben ld. a Bevezetőt.
A könyv didaktikai jellegéről
Jelen munka inkább bevezető tankönyv és összefoglaló jegyzet, mint kizárólag a gyors tájékozódást szolgáló, áttekintő kézikönyv.
Egészen elemi, általános iskolás szintről kiindulva kezdünk a téma kifejtésébe (noha a tárgyalásmódban, elsősorban a felépítés részletességében, precizitásában e szintet már a kezdet kezdetén jóval meghaladjuk). Igyekszünk bemutatni, amennyire lehetséges, először a szemléletes (pl. a geometriai), kevésbé absztrakt, és történetileg is korábban kialakult területeket, és fokozatosan jutunk el az egyre absztraktabb fogalmakhoz és formálisabb tárgyaláshoz.
A szövegstílust tekintve a bevezető fejezetekben megpróbáljuk Dohár Péter: Kis angol nyelvtan c. könyvének bizonyos, a hagyományos tankönyveknél kötetlenebb stíluselemeket hordozó jellegzetességeit követni.
A könyv tartalma
Elemi lineáris algebra [szerkesztés]
-
- Elsőfokú egyenletrendszerek
- Valós vektorok és vektorműveletek
- Vektorok, sík- és térvektorok
- A sík transzformációi
- n-dimenziós vektorok
- Főtengely-transzformáció (síkban és térben)
Strukturális lineáris algebra [szerkesztés]
-
- Vektorok gyűrű felett
- Mátrixok gyűrű felett (csak a definíció és az alkalmazások említve)
- Modulusok és Lineáris terek
- Lineáris összefüggőség és függetlenség
- Bázis, dimenzió
- Direkt összeg
- Homomorfizmus, lineáris leképezések
- Mátrixok összeadása és szorzása számmal
- Invariáns altér
- Affin kombináció, bázis és alterek
- Euklideszi terek
- Normált terek
- Topologikus vektorterek
Mátrixalgebra [szerkesztés]
-
- „A táblák pedig Isten kezének csinálmányai valának, az írás is Isten írása vala, kimetszve a táblákra.” (Exod. 31.16).
- Lineáris mátrixműveletek
- Mátrixok összeadása és skalárszorzása ?
- Mátrixszorzás
- Mátrixok szorzása
- Speciális alakú mátrixok
- Permutáló mátrixok:
- Szimmetrikus mátrixok
- Háromszögmátrixok
- Determináns
- Adjungált, inverz
- Mátrixok és egyenletrendszerek
- Egyenletrendszer mátrixa
- Gauss-eljárás
- Cramer-szabály
- Rang
- Speciális mátrixok és determinánsok
- Vandermonde-determináns
- Komplex mátrixok
- Numerikus és analitikus módszerek
- Gram-Schmidt-eljárás
- Diagonalizálás, felbontások, LU-felbontás
- Mátrixegyenletek
- Mátrixanalízis, mátrixtopológia
- Sajátérték
- Minimálpolinom
Alkalmazások [szerkesztés]
-
- Transzformációk és tenzorok
- Analízis, n-változós differenciálszámítás, diffegyenletek
- Algebra: polinomok, rezultáns, véges testek (Fr-mátrix)
- Kombinatorika, Véges geometria, Matroidok
- Kódelmélet
- Valószínűségszámítás: Markov-folyamat mátrixa
Függelék [szerkesztés]
Hivatkozások
Irodalom [szerkesztés]
- Cser Andor – L. Ziermann Margit – Reményi Gusztáv : Matematikai Zsebkönyv. Tankönyvkiadó, Bp., 1967. RSz. 8009 - 66.2021.
- Freud Róbert: Lineáris Algebra. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1998. ISBN 963 463 080 4 .
- Hajnal Imre: Matematika I. Gimnáziumi tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. ISBN 963 18 5861 8 .
- Scharnitzky Viktor: Mátrixszámítás. Bolyai-könyvek. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 6. kiad. 1998. ISBN 963 16 3005 6 .
- Dr. Szendrei János: Algebra és számelmélet. Tanárképző Főiskolai könyvek. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963 18 7433 8 .