Jegyzetek medikusoknak/Gyógyszertan/A máj és epeutak gyógyszertana

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Májműködésre ható szerek[szerkesztés]

A májkárosodás típusai[szerkesztés]

Megjósolható és dózisfüggő[szerkesztés]

  • a mechanizmus direkt májsejt-toxicitás
  • állatkísérletben reprodukálható
  • szerek:
    • paracetamol
    • Fe-túladagolás
    • szalicilát
    • tetraciklin
    • rifampicin
    • methotrexát
    • azathioprim
    • androgének, ösztrogének, anabolicus szteroidok

Nem megjósolható és nem dózisfüggő[szerkesztés]

  • csak a gyógyszert szedők kis részénél fordul elő
  • mechanizmusa feltehetően túlérzékenység
  • akut májsejtnecrosist okoznak:
    • halothan
    • MAO-gátlók
    • antiepilepticumok
    • antituberculoticumok
  • chronicus aktív hepatitist okoznak:
    • methyldopa
    • nitrofurantoin
  • sárgaság és cholestasis:
    • chlorpromazin
    • chlorpropamid
    • tiouracil

Tartós szedéskor kialakuló[szerkesztés]

  • chronicus aktív hepatitis:
    • methyldopa
    • dantrolen
    • nitrofurantoin
    • isonicid
  • fibrosis vagy cirrhosis:
    • alkohol
    • methotrexát

Jóindulatú májtumorok kialakulása[szerkesztés]

  • szintetikus androgének
  • anabolicus szteroidok
  • oralis fogamzásgátlók

Májvédők[szerkesztés]

Silymarin[szerkesztés]

  • máriatövisből állítják elő
  • három izomer keveréke:
    • silibinin
    • silidianin
    • silicristin
  • hatásai:
    • gyökfogó
    • membránstabilizáló
    • májsejt-regenerációt serkentő
  • adható:
    • acut májnecrosisban
    • májcirrhosisban
    • chronicus hepatitisben
    • gombamérgezésben

Neomycin[szerkesztés]

  • széles spektrumú, fel nem szívódó antibiotikum
  • a bélflóra által termelt toxikus anyagok terhelik a májat
    • a bélflóra visszaszorításával tehermentesíthető
  • hosszú távú alkalmazása nephrotoxicus hatású

Laktulóz[szerkesztés]

  • szintetikus diszacharidszármazék
  • a bélben savakra bomlik
  • ezek gátolják az ammónia és más toxikus anyagok felszívódását

Epeműködésre ható szerek[szerkesztés]

Koleretikus anyagok[szerkesztés]

  • másnéven kolagóg anyagok
  • ezek az epesavtermelést fokozzák
  • a leghatékonyabb ilyen szerek az epesavak

Szerek[szerkesztés]

  • kolsav
  • deoxikolsav
  • dehidrokolsav

Alkalmazás[szerkesztés]

  • az epeáramlás fokozására
    • pl. epekövességben

Kontraindikációk[szerkesztés]

  • acut hepatitis
  • epehólyagtályog
  • mechanikus epeút-obstructio

Egyéb koleretikumok[szerkesztés]

  • szekretin
  • hisztamin
  • fehérje-bomlástermékek
  • mentol
  • retek
  • glaubersós víz

Kolekinetikumok[szerkesztés]

  • az epeürülést fokozzák
  • ilyen hatásúak:
    • a következőket tartalmazó drogok:
      • olaj
      • pepton
      • CCK
      • glaubersó
      • illóolaj
    • MgSO₄ 10-30%-os oldat
    • szorbitol 10-30%-os oldat

Epekőoldás[szerkesztés]

A kőképződés mechanizmusa[szerkesztés]

  • epekő akkor keletkezik, ha az epében:
    • a koleszterin koncentrációja túl magas
    • az epesavak koncentrációja túl alacsony

Chenodiol[szerkesztés]

Hatások[szerkesztés]
  • koleszterinszintézis ↓
  • epesavszekréció ↑
  • hatás akkor várható, ha:
    • 6-24 hónapig szedi a beteg
    • a kő tiszta koleszterinkő
    • mérete < 5 mm
    • a kezelés 60%-ban sikeres
Mellékhatások[szerkesztés]
  • hasmenés (40%)
  • májkárosodás (3%)

Ursodeoxikolsav[szerkesztés]

  • hatása a chenodioléhoz hasonló
  • sokkal kevésbé okoz májkárosodást és hasmenést

Epeadszorbensek[szerkesztés]

  • cholestyromin
  • felhasználása:
    • koleszterinszint ↓
    • obstipánsként
    • chronicus obstruktiv icterus
  • mellékhatása: steatorrhoea